Kanadai Magyarsag, November 04, 1972

              tfüha SécJSL JBLKm LJL &fivM8ficÍrí3SrdB&M IK 1 í '"ífc vRv SBBRHH IlilllHhlJHiMl JHh in AWjJL ÍIB&Í&
i
A SZABADVILÁG LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA
XXII évf 45 szám
Vol 22 No 45 CANAMAN HUNGARIANS 1972 november 4
Second class mail
registration numbcr 1309 THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN THE FREE WORLD
Meavan a vietná
Washington és Hanoi megegyeztek de Tliicu elnök nem akarja aláírni az egyezményt — Hanoi ragaszkodik az október 31-- i aláíráshoz
Amerika beszüntette a bombázásokat a 20 fok fölött — Tito kél szovjclellcncs vezető pártembcrl lemondásra kcnyszcrílelt — Az angol
kormány igyekszik megegyezésre a munkásokkal és gyárosokkal az ár-b- ér emelkedések megakadályozására — Szádat elbocsátotta
szovjet-ellene- s honvédelmi miniszterét Szadekol — Nem lesz amnesztia a katonaszökevényeknek — mondotta Nixon — Csilében egyre
növekszik az erőszak — A kanadai választásokon kis liberális többségre számítanak — Nyugat-Németországb- an a hatóságok szabadon en-gedték
a fegyházban ülő arab gerillát akik resztvettek az olimpiai mészárlásokon egy légikalóz zsarolás ellenében
A MÜLT HÉTEN úgy látszott
hogy a vietnámi béke közelebb ke-rült
a Utána úgy
látszott mintha távolabb került
volna Most hogy ezeket a soro-kat
írom — nem látszik sehol
Kissingcr cs Hanoi összehozták
a békefeltételeket amiket állítólag
október 31-é- n kellene aláírni Kis-singcr
tagadja ezt a hanoiak meg-esküsznek
rá Hogy Kissinger időt
akar nyerni ez természetes mert
Thieu elnök kijelentette hogy ö
nem írja alá a feltételeiket Még
meg kell dolgozni egy kicsit hogy
a leopárd-pöttyö- s fegyverszünetet
majd az utána következő alkotmá-nyos
lépéseket elfogadja De hogy
Hanoi miért ragaszkodik annyira
lázasan az október 31 -- éhez az el-ső
pillanatra érthetetlennek tűnik
De azért van második pillanat is
hogy érthetővé váljék Október
31 ugyanis az amerikai választá-sok
előtt van és addig — legalább-is
úgy hiszik — Nixon kezesebb
marad és inkább enged mint ké-sőbb
amikor már földrengéssel
megválasztották Ez tévedés
Nixonnak mindegy mert a meg-választása
holtbiztos akár „műkö-dik
addig a toll hegye" amint az
egyik Hanoi-embe- r finoman kife-jezte
akár több hét múlva az-után
ÍGY E PILLANATBAN úgy néz
ki a dolog hogy Kissinger megint
Párizsba repül de nem aláírni
hanem tárgyalni amit viszont Ha-noi
visszautasított Magánértcsü-lése- k
szerint azonban — mégis
hajlandó tárgyalni És tárgyal is
Nagyon kell neki a béke és azok
a problémák amiket Kissinger
még szeretne tisztázni nem lé-nyegbe
vágók inkább csak Thieu
rábeszélése miatt fontosak Leg-utóbb
Koszigin orosz miniszterel
nök meglehetősen mérgesen buz-dította
Hanoit a béke aláírására
és úgy látszik hogy a nyomás a
Szovjet részéről is körülbelül az
és akkora mint Amerika részéről
Thieu-re- : ha dacoltok nem szállí-tunk
több hadianyagot
Maga a „béke" egy leopárd-pöttyö- s
fegyverszünettel kezdődik
vagyis mindegyik fél ott marad és
nem lő többet ahol az aláírás pil-lanatában
van A többi már érthe-tetlen
és kivihetetlen Először egy
három-csoportb- ól (Thieu Viet
Cong és semlegesek) álló tanács
következik amely előkészíti és
kiírja a választásokat Ezeknek
megfelelően vagy kommunista
vagy nem-kommunis- ta kormánya
lesz Délvietnámnak bár nem biz-tos
az eddigi szöveg szerint hogy
pöttyök szerint külön-külö- n kor-mányra
tehát kettőre is gondol-nak?
A tűzszünet aláírása után
60 nap alatt hazaengedik a hadi-foglyokat
és ugyanezen idő alatt
minden idegen katonai erő kivo-nul
Délvietnámból „Idegen?" Ez
alatt Hanoi Ameiikát és kisebb
szövetségeseit érti de minek szá-mít
az ellenség a Viet Cong (most
már nem Észak-Vietná- m) ha nem
ellenségnek?
Azt hiszem hogy ez a békekö-tés
csupán arra jó hogy Amerika
emelt fővel kivonulhasson és
hogy Hanoi bevonulhasson Szai-gon- ba
Ho-Chi-Mi-nh
városnak ne-vezvén
cl a fővárost Persze komp-likáció
hogy a „Viet Cong" amely
ma már majdnem teljesen regulá-ris
északi katonákból áll mind-össze
2—3%-- át uralja saját pöty-tyei- n
a délvietnámi lakosságnak
Hogy lehet ezzel a kisebbséggel
többségi demokráciát teremteni?
Lehet Ismerjük már módszerei-ket
és nem adunk hozzá egy fél- -
MI TÖRTÉNT A HÉTEN?
Az NB I 6 fordulójának eredmínyei:
SALGÓTARJÁN— VIDEOTON 2:0
ÚJPESTI DÓZSA—KOMLÓ 4:1
CSEPEL— ZALAEGERSZEG 2:2
FERENCVÁROS— SZEGED 1:1
HONVÉD— TATABÁNYA 4:1
EGYETÉRTÉS— PÉCS 1:0
RÁBA ETO— DIÓSGYŐR 3:1
VASAS— MTK 3:2
OKTÓBER 23 HÉTFŐ — Kissinger és Thieu Szai-gonba- n
tárgyalnak a tűzszünet létrehozásáról Rész-etek
hiányoznak
B A nyugatnémet Szabad Demokrata Párt a tarto-mányi
választásokon gyengén végzett míg Brandt
szocialistái és Barzel Keresztény Pártja jelentősen
növelték helyi képviselőiket
I India és Pakisztán tárgyalásai a kasmíri fegy-verszüneti
vonalról meghiúsultak
I Négy török gerilla elrabolt egy utasszállító gé-pet
69 személlyel a fedélzetén Szófiában szálltak le
és azt követelik hogy a törökök bocsássák szaba-don
a 12 Törökországban letartóztatott anarchista
társukat
I Spanyolország és Kína diplomáciai viszony fel-vételéről
tárgyalnak — Kínában három új minisz-tert
neveztek ki mindegyik katona volt — Kor-mányjelentések
szerint a kínaiak a 160 millió dol-lárnyi
búzavételükhöz még további vásárlásokat
akarnak eszközölni az Egyesült Államokból
I Amerika Aiglia Franciaország és a Szovjet
ma találkoznak Nyugat-Berlinbe- n hogy megbeszél-jék
Kelet-- és Nyugat-Németorszá- g belépését az
ENSZ-b- e I Prof Willen Kolff egy holland születésű sze-mész
kijelentette hogy az általa felfedezett készü-lékkel
rövidesen helyre tudja állítani a teljesen vak
J
Henry Kissinger és Ihii j délvietnámi elnök akik nem tudnak megegyezni a békében
évnél többet amikor már a jó
Dong tata a jelenlegi Hanoi
főnök Thieu elnöki palotájában
dicsekszik hogy megnyerték a
háborút
Hogy őszinte legyek: zavarbau
vagyok melyiknek van Igaza? Leg-kevésbé
Hanoinak van amely tá-madott
Utána Amerika kúvetite-zi-k
amelyiknek nincs ugyan iga-za
de viszont természetcsen ér-deke
hogy végre befejezre ezt a
háborút arri külön-be- n
a leghosszabb háborúja volt
beleértve a második vilígháborű!
is Nixonnak — ismétlen — nem
kellett ez a gyors és kivihetetlen-nek
tűnő „béke" cnélkii' is óriási
fölénnyel indul a választásra Csak
ki akarta vonni az országot ebből
a demokraták által elindított há-borúból
A katonáit már kivonta
de az ország maga bennemaradt
Ezzel a Amerika ka-tonailag
teljesen ciszakad az in-dokínai
zűrzavartól bár még
emberek látását is O fedezte fel a mesterséges ve-sét
is ami azóta is kitünuen dolgozik I Szaigonból olyan hírek érkeznek hogy Thieu
elnök öt napos tárgyalás után megegyezett Kissin-gcrr- el
a tűzszünet ügyében
Párizsban Hanoi megbízottai szerint szeretnék
a tűzszünet ügyét azonnal megvalósítani de nem
bíznak Nixonban
Egyiptomban kisebb katonai puccs volt amit
azonban a kormány tagad
I Most derült ki hogy a hatnapos háborúban Iz-rael
m'ntegy S0O orosz tankot zsákmányolt
OKTÓBER 24 KEDD — A négy török légikalóz
megadta magát a hatóságoknak menedékjog ellené-ben
anélkül hogy követeléseiket teljesítették
volna
Egy Black Panther vezért deportáltak a kana-dai
hatóságok Amerikába ami a liberális sajtóban
nagy felháborodást váltott ki
Kissinger visszatért a fegyverszüie-t- i
megállapodás nélkül
Jt?-- T és a Szovjet közti tárgyalások négy meg-szállt
japán sziget visszaadása ügyében holtpontra
jutottak
Indira Gandhi miniszterelnököt egy beszéde al-kalmival
az ellenzéki- - tüntetők lezavarták a pódi-umról
I Idi Amin ugandai elnököt idegkimerüléssel kór-házba
szállították
I A sztrájkok terjednek Csilében és az élelmi-szer
valamint egyre nehezebb
I Mackascy kanadai főnök ragasz-kodik
a Black Panther vezér kiadásához minden to-vábbi
tárgyalás nélkül
Egy kanadai közvéleménykutatás szerint 43%
az amerikai tökebefektetések korlátozását kívánja
g Thieu elnök visszautasította a koalíciós kor-mán- y
tervét a vietnámi béketervben A tárgyalások
azonban tovább folytatódnak
'l-- - I ® 'I I A 0
üreg
szerencsétlen
békekötéssel
hó
Szaigonból
bevándorlási
napokig vagy évekig tart amíg
tűrhető életfeltételeket teremte-nek
ott
A TŰZSZÜNET
— így vagy úgy — de rövidesen
meglesz Kétségtelen hogy Hanoi
és Amerika egyaránt sokat fel-adott
eredeti követeléséből Hanoi
körömszakadtáig ragaszkodott ah-hoz
hogy Thieu ne maradjon
bent a központi igazgatásban
amit elente „politikai szerkezet-nek"
fognak nevezni amíg a vá-lasztások
eldöntik a kérdést Ez
olyan najzy „áldozat" lehetett a
kommuniitáknak hogy csak vala-mi
nagyon súlyos ok kényszerít-hett- e
rá őket Valószínűleg a
Szovjet és Kína nyomása Azután
az is elengedhetetlen feltételük
volt hogy előbb jöjjön a politikai
megegyezés azután a fegyver-szünet
Ebből is engedtek Meg-fordítva
lesz Amerika — legalább-is
nagyjából — elfelejtette Thieut
bár biztosította helyét a „politi
kai szerkezetben" Érthető hogy
a legtöbbet Thieu áldozott vagy
fog áldozni ha végül is aláírja az
egyezményt Szerintem — alá
fogja írni
De az igazi áldozat nem ö ha-nem
azok az amerikai és vietná-mi
katonák és civilek akik életü-ket
vesztették egy sem meg nem
nyert sem cl nem veszített hábo-rúban
Ezután következik majd a „jó-vátétel"
a károk helyreállítása
Ez sem lesz könnyű megoldás
mert ahogy az amerikaiak bom-báztak
ugyanúgy rombolták le a
déli városokat az északiak is Re-méljük
hogy valami nemzetközi
szervezet útján állítják helyre a
rombadült két Vietnámot hogy
az amerikai népnek ez ne kerüljön
több adójába mert eddig is vagy
ICO billiót áldozott rá
AMERIKA NÉPE
láthatólag Nixon mellé áUt Lehet
McGovern szelíd szeretetreméltó
OKTÓBER 25 SZERDA — Az Egyesült Államok
beszüntette az Észak-Vietná- mi bombázásokat a 20
fokon felül
I London Times szerint Idi Amin Ugandai elnök
abnormális lelkiállapotban van
A brit kormány holnap veszi fel a tárgyalásokat
a munkásokkal és az iparral a hét és félszázalékos
infk'dó megállítása érdekében
1 Az 1972-e- s közgazdasági Nobel-díj- at John
Hicks oxfordi professzor és Kenneth Arrow harvar-d- i
professzorok közösen kapták
H R Haldemant Nixon egyik legbelsőbb embe-rét
azzal vádolják hogy titkos választási alappal
rendelkezett amit a törvény tilt Az állítást határo-zottan
megcáfoltak Ez egyike azoknak a vádaskodá-sokna- k
amelyek a demokraták részéről ocsmánnyá
teszik a demokratikus eljárást
I Csou En-la- i nyilatkozatában kijelentette hogy
neki nem kell McGovern és Nixon győzelmében bí-zik
OKTÓBER 26 CSÜTÖRTÖK — Nagyon jól infor-mált
franciák azt jelentik hogy Kissinger és Le
Duc Tho megegyezésre jutottak a tűzszünet ügyé-ben
Rádió Hanoi is jelentette hogy a tervet kido-lgoztak
I A kínaiak összes nagy városaik alatt 28 láb
mélységben hatalmas légoltalmi hálózatot építettek
ki amely a közönséges bombázások ellen teljesen
megvéd nukleáris bomba esetén is csak a robbanás
területén omlana össze
I Izraelben robbanó leveleket találtak Nixon Ro-ge- rs
és Laird címére!
I Kissinger újabb nyilatkozata szerint a vietná-mi
háború befejezése és az Egyesült Államok hadi-foglyainak
a hazahozatala hetek kérdése vagy még
annál is kevesebb A megegyezést Hanoival okt 8-á- n
érték el a délvietnámiak azonban nem ismerik
el az egyezséget
I Csilében a 15 napos teherkocsi sztrájk ideigle-nesen
megszűnt mert további tárgyalásokat kíván-nak
Allendevel sérelmeik ügyében
I Tito lemondásra kényszerített két vezető szerb
kommunista vezért amit arra magyaráznak hogy
SZERKESZTŐSÉG
§ ÉS KIADÓHIVATAL:
§ 412 Bloor St W Toronto 1 i Tel: 924-835- 3 924-835- 4 1
1 Ára: 25 cent H
jutni
három
megvalósuláshoz
üzemanyag-pótlá- s
ember amiről ugyan kétségbe-esett
harcában időnként csúnya
rágalmakkal feledkezik meg Nem
segít rajta Amerika népe nem
parochiáüs naivitásra vágyik most
hanem keménykezű vezetőre aki-nek
csak azt nem sikerült megva-lósítani
eredeti programjából ami-be
a demokrata Kongresszus meg-akadályozta
Lehet hogy McGo-vern
joviálisabb szeretetreméltóbb
de ha Nixont kevésbé szeretik is
jobban bíznak benne! Söt ma
egyedül benne bíznak!
Nem hiszem hogy a második
világháború óta volt messzebblátó
és produktívabb elnöke az Egye-sült
Államoknak mint Nixon Le-het
hogy nem tud lelkesíteni de
tud dolgozni és — eredményeket
elérni
Már többször hangsúlyoztam
hogy nem vagyok republikánus
sem demokrata csak a szabad
ember és szabad emberi fejlődés
híve vagyok Ezért vagyok nagy
elismeréssel Nixon iránt aki —
bár nyilván szintén követhetett Cl
hibákat — de ezt a cé't a legha
tásosabban szolgálta eddig
November 7-é- n választ Amerika
a világ legnagyobb szabadnépc
Remélem hogy Nixon nagy több-séggel
győz söt azt is remélem
hogy legalább a szenátusban meg
tudja szerezni a többséget ami
főleg világpolitikai szempontból
— döntő volna Ez most a szabad-Vilá- g
érdeke különösen ha a bi-zonytalan
nyugat-ném- et választá-sokra
gondolunk ahol egy szociál-demokrata
választás egész Európa
jövőjét fenyegetheti
Ez megint az az időpont ami-kor
a szabadember élete Amerika
kezében van
Tehát: Richárd Nixon kezében
van (bb)
Tito még Szerbiában is erősen balra fordult és
moszkvai útja óta a re-sztaliniz£- ciő híve lett
OKTÓBER 27 PÉNTEK — Kissinger szerint a
béke a kezünk ügyében van csak még egy tárgya
lásra lesz szüksége Thieu elnökkel
(Folytatás a II oldalon)
I V NOKTH VIETNAM
CAMBOtpiA W A
pJ j)SOUTH H
[ ébI vlETNAÉ
I tílono 8ih jJT $l' 3K
Ilyen most Dél-Vietná-m
a „fegyverszünet"' clött A
fekete foltok kommunista területek amelynek la-kossági
azonban meglehetősen ritka
BT