Kanadai Magyarsag, July 25, 1953

              WS&K" vB!mÍBEEmBi3mni!E2&22jLf£&tJÍJXví' a- r - W%S6SSJS- -
-- - -- - r--
Még jönni fog még jönni keU
Egy jobb kor mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán
Voro&nurt}
- i
Edited and Published at
362 Bathurst St Toronto
3 évfolyam 30 szám
-3- :--5: --fpi fr h SSHaEí ::v m
rtW- -
"- í-í?
h
V-
-'J 1 AÍ -- 5 '- - ?
i
I
Irta: Dorothy Thompson
o
M Bidault megjegyzései a külügyminiszterek washing-toni
konferenciáját követően nem fogja felbátorítani a né-meteket
az amerikaiak által kivánt erős Egyesült Európa
megvalósításának támogatására M Bidault megállapította
fcogy:
1 a ftancia parlament nem fogja ratifikálni az
Európai Védelmi Egyezményt külön francia
protokollok nélkül
2 írásos angol társulás nélkül
3 a Saar kérdés előzetes rendezése nélkül a
francia kívánságoknak megfelelően
Ezek a feltételek a német szocialistáknak és semleges-ség
pártiaknak a kezébe játszák át a helyzetet akkor ami-kor
a nyugatnémet választási hadjárat már megkezdődött
amelynek főtárgya a külpolitikai helyzet Belsőleg Nyugat-németország
virágzik A foglalkoztatott munkásság számá-nak
emelkedése 19-1- 8 óta a leg gnjabb Európában kivéve
Luxemburgot amelyé ugyanakkora Pénze szilárd az élet-standard
emelkedik a házépítés kétszerese az angolnak és
háromszorosa a franciának Belsőleg az Adenauer kormány
megállta a helyét De külpolitikájával szemben növekszik az
ellenzés és pedig főleg azért mert azzal vádolják őt hogy
az nem német hanem amerikai hogy elhanyagolja az egye-sült
Németország propagálását és mert mint mondják Ade-nauer
Pán-Euró- pa álmai a franciák miatt nem fognak meg-valósulni
tudni mert Franciaország sohasem fog beleegyez-ni
abba hogy egyenlü-yJUtik- al josukat kapjon Németország
sem abba hogy egyenjogú résztvevő legyen ajEurűpa naa-seregb- en
A Kreml célja hogy minden áron aláássa Adenauer kor-mányát
és szétroncsolja az Európai Védelmi Egyezményt A
francia makacsság a Kremlnek segít
Az Egyesült Államok mint nagyhatalmat kezeli Fran-ciaországot
Ha Moszkva elfogadja az ajánlatot egy nagyha-talmi
külügyminiszteri találkozóra Franciaország ott lesz a
négy között A washingtoni találkozó előtt jelentelték ki
hogy a három külügyminiszter tájékoztatni fogja 11 kis szö-vetségesét
az Északatlanti Egyesülésből hogy miről tárgyal-tak
és mit határozttak Röviden Franciaország látszik az
európai kontinens egyetlen képviselőjének
De milyen logika alapján ?
Napóleon idejében a franciák voltak a legéletképesebbek
legharciasabbak és számban leghatalmasabbak Kevesebb
mint két generációval később Franciaország vereséget szen-vedett
nem Németországtól csak a poroszoktól Ma Francia-ország
számban a negyedik európai hatalom Európában
Kisebb lélekszámú mint Nyugatnémetország és Olaszország
Ha Angliát is Európához számítjuk akkor Franciaország la-kossága
csak 15 százalékát teszi ki Európa népességének Ha
csak a nyugateurópai szárazföldet vesszük Franciaország
még mindig kevesebb mint 18 százaltkot képvisel
A francia felfogás hogy ők még nagyhatalom abból
ered hogy vannak még gyarmataik De éwakafrikai gyar-matai
amelyekből szerezte mindkét világháborúban a katoná-it
bugyborékolnak a lázadástól Politikailag Franciaország a
legingadozóbb hatalma Európának olyan alkotmánnyal a-m- ely
lehetetlenné teszi bármely kormányának hogy leg-alább
annyi ideig maradhasson hatalmon amíg meghozhatná
a legszükségesebb intézkedéseket Iparilag — és pedig min-den
természeti befolyásoltság nélkül — alacsonyabbrendű
mint Nyugatnémetország Ha Olaszországnak meglennének
ugyanazok a természeti forrásai mint Franciaországnak fe-lülmúlná
az utóbbit
Az európai kontinens ma hatalmi és védelmi ür Mint
Korea (a másik félsziget) Nyugateurópa megtámadható
szárazföldi hadsereggel és ma nyitva áll kivédhetetlen táma-dásoknak
Szibériától a Rajnáig A probléma nemcsak esz-mei
hanem főleg stratégiai és földrajzi
Csak az összes európai hatalmak egyesült ereje töltheti
be ezt az ürt De egy Egyesült Európában Franciaország sze-repe
a megfelelő mértékre csökkenne és ez az amit a fran-ciák
nem akarnák elfogadni ragaszkodva továbbra is egy
nemlétező hatalomhoz és megpróbálva gyarapítani azt a ke-veset
ami van olyan módon hogy rombolják és nem enge-dik
kifejlődni a másét akkor amikor a helyzet minden létező
erő együttműködését kívánná
Oroszország a nagy szárazföldi hatalom amely éppúgy
mint De Toqueville idejében árnyékot vet egész Európára és
fél Ázsiára nem törődik Franciaországgal Oroszország csak
egyet akar tehetetlen Németországot semlegesítve addig a
pontig ahol már nem tudja megvédeni sem sajátmagát sem
mást Ebben a törekvésében Oroszországol nagyban segíti
Németország nagyhatalmi komplexumu nyugati szomszédja
és Amerika vonakodása attól hogy megtámadja az illúzióit
ennek az általunk örökké favorizált nemzetnek
Dorothv Thompson a kiváló angol újságírónő fenti cik-két
a "Globe and Mail"-b- ől vettük át még pedig azért mert
annak minden sorával magunk is egyetértünk
sül
Szerkeszti :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Ara : 10 Cent
Az "otodik" hadoszlop kommunista ösz-sneesküv- ői itt nyüzsögnek közöttünk: öklöt
ráznak asztalt vernek átkoznak és dicsőíte-nek
Ez a kommunista bűnszövetkezet ugy
usiik a nyugati társadalmakban mint a ten-gerben
a jéghegy Kétharmada- - vagy talán
több is- - láthatatlanul terpeszkedik és épiti
egyre nagyobbra azt a zátonyt amelyet a ké-nyelmes
és gyanútlan nyugati országok ha-jójának
szán
A nyilvános szervezkedés a látható sajtó
a látható vezérek csak a megtévesztés eszkö-zei
"Gyertek csak közelebb csillogják a nivó
felett úszók Mi a demokrácia megingatha-tatlan
talaján állunk Jogokért harcolunk
Jígyfonna darab kenyérért és az arculvert
testvériségért A békéért s az életért A sza-badságért
és az egyenlő-égé- rt Fegyverünk
az értelem és a meggyőzés Kritikánkat a
tiszta ész fénye világítja meg Terveinket
bátran vetítjük a jövőbe Igazságnak álcázott
szakállas ostobaságok szépségnek maszki-rozo- U „íl„l reaTSkAc—ió„„s!—£-~t-é1velygé1s—e1 k J-- _fékie leomlott r — Jr
szemforgató "józan" segíteni akarás nem
illik bele a mi terveink határozott ütemébe
Előre tekintünk és merünk is előre menni az
emberiség békéjéért és szabadságáért"
A kommunista igéretföld jéghegyéről
ilyen dallamokat énekelnek a vöröspikkelyes
szirének a ma még valóban szabad vizeken
evező nyugati hajósok felé Az Ígéretek jég-hegye
csillog A jól hangszerelt dallam si-mogat
És a szabad országok hajóin meglazul
a fegyelem
Egy csoport — a tudatlanok és gonoszok
csoportja — irányt változtat Nem hiszi el
többé hogy észak észak marad dél pedig dél
örökké Nem hiszi el hogy a jóság szabad-ság
és béke hónába feltört tenyereken és mun
hajózni Nem hiszi el hogy az igazi szabad-ság
és béke hónába feltört tenyreken és mun-kában
megizzadt testeken keresztül vezet az
ut Nem hiszi el hogy várni kell nem hiszi
el hogy lemondani és küzdeni kell Nem hiszi
el hogy dolgozni és önmagában megtisztul-nia
kell Nem érti meg hogy szabadság tisz-taság
és béke annyi lehet csak a társadalom-ban
amennyit az ember az egyén önmagában
megvalósít
A vöröspikkelyes szirének énekelnek
A jéghegy sziget csilláma csillog A tudatla-nok
és gonoszok csoportja fáradt Fáradt uj
feladatokra gyenge a tiszta hitre gyáva és
erőtlen arra hogy uj embert faragjon ön-magából
az önmegtagadás és kitartás vésőjé-vel
Már csak arra van ereje hogy a hamis
megváltás hideg szigete felé evezzen ahol a
szirének szava szerint majd mások teszik
boldoggá szabaddá és mások biztosítják neki
a békét ö nem akar mást csak hagyni magát
Evez hát megfeszitett erővel a gonoszság vö-rös
zátonya felé
A féljók és félokosak második csoportja
a vizbe dobja az evezőt Csak félszemmel és
szemérmes óvatossággal tekint a "szirének"
mély hangjára Halljuk csak mit is énekel-nek
azok a tüzrevaló vörös félemberek Egy
pillantás a nyugodt fölénnyel álló elszigetelt
harmadik csoport felé (Egyházak tudósok
irók és művészek Józan és kemény kisembe-rek
Nem inognak meg a mézes muzsikára
Az isteni kurzusban hisznek Tudják hogy
gyengék de hiszik hogy erősek lehetnek
Tudják hogy hosszú az ut de nem végtelen)
És az ingatag tehetetlen félszemmel san- dít félfüllel hallgatódzik Különös számtani
FONTOS A KATONÁK
SZAVAZATA A
VÁLASZTÁSON
Az augusztus 10-é- n sorrake
rülő országos választásokon a
jelenleg hat külföldi ország-ban
szolgálatot teljesítő ka-nadai
katonák is hallatják
majd szavukat
műveleteket ége önmagában Elég okosnak
hisii magát ahhoz hogy felmérje a helyzetét
RiíVlsí-erese- n {ára templomba Ugy hiszi jó
ember A kötelességeit teljesiti Hiszi hogy
az anyag csak másodrendű Hiszi hogy Isten
az ui mindenekfölött Irgalmas és adakozó
inindig-amiko- r érdemes Hazudni csak kény-szerből
szokott Alázatos ha gőgös nem lehet
A rágalmak iszapját csak arra fröcsköli aki
a szimebe mondja hogy erkölcsi bátorság
hijján egy gvenge szellő fuvallata romokba
dönti évekig tartó szemforgató ájtatosságát
is Tudja hogy rossz keresztények a csak
vasárnapi keresztények Hallotta azt is hogy
az ember és társadalom megtisztulása akkor
lehet csak tökéletes ha a krisztusi tanítás
élesztője kijön vele a templomból és ott van
a munkapad mellett a gyárban Ha beszivá-rog
a családi élet szentélyébe és a társas
érintkezés szabályainak is a normája lesz
Azt is tudja és hiszi hogy a kereszténység
nem nvim-nyá- m visszahúzódást 'ülődött
-- passzivitást nem alélt szellemi impotenciát
lt'kiállástbátorságoi önfeláldqzájit-l-- w
-- misjBinrcot 'Kovcteijiiiegmműenkitoi A ]-
-
Kcreasveiiyaují nem ci& uiuuuun cvc&uiv vuiaoci
nem dermedt csodavárás az árral hanem a
tiszta lélek és tiszta szem a jóságért és Krisz-tusért
aktivitásra lendítő nagyszerű ereje
De ez a második csoport — talán a leg-nagyobb
számú a szabad világ hajójában —
óvatosan leszorított fülcinek nyilasán át hall-ja
— egyre hallja a vörös szirének énekét
Vágy és valóság hit és gyakorlati magatar-tás
különös masszává olvad benne A "józan"
mérlegelés számvetésre készteti Mi lesz ha
egyszer mégis a vörös jéghegy világa elkö-vetkezik?
Beszélnénk dolgoznánk imánk
ellene — gondolják magukban — de mi olyan
kicsinyek vagyunk
És mi lesz a családdal ha Malenkov egy-szer
partra száll és likvidálja mindazokat
akik valaha a vörös vizek ellen eveztek?
Az élet célja az élet — mozdul meg egy
szemfényvesztő önfilozofia — tálán becsü-letesen
élhetnénk akkor is Különben sem
igaz hogy a kommunisták bezárják a temp-lomokat
— mozdul tovább a gyáva önigazo
lás Tragédia lenne azt hinni hogy minden
kommunista gonosz ember — fut tovább a
gondolat Én várok őrzöm a becsületet
Imádkozom dolgozom ós ha kell ha kény-szerítenek
hát kikötök én is a vörös he-gven
'A vörös szirének talán profán dalok-ra
tanítanak Gonosz intézkedések végre-hajtó
bábja lehetek de ha eljön majd az
idő senki se felejtse el hogy jó maradtam
és számíthat rám a szabad világ
És csobbannak az evezők a vizben A
megalkuvók keze lehanyatlik A hajó meg
ejívre siklik a vörös világ felé
Nézzünk csak körül Hogyan nyüzsög-nek
ezek a "jó" "kedves" sokszor vallásos-kod- ó
IIATODIKHADOSZLOPOSOK Figyel-jük
csak meg hogy az igazságtalanok hazu-dozók
gyűlölködők gőgösök és rágalmazó
ájtatoskodók kezéből hogyan hullik ki az a
képletes evezőlapát amellyel pedig a kibon-takozás
tiszta partjai felé lehetne evezni
Mert a vörös szirének fáradhatatlanul
énekelnek Ragyog a kommunista jéghegy
és napról-napr- a terjed a vizalatti zátony Az
elhatározott bolondok ötödik hadoszlopát az
áljó nyim-nyámo- k hatodik hadoszlopa gya-íapitj- a
Ha pedig egyszer ez a két hadoszlop
teljes számban egyesülni tud nem kétséges
hozy a szabad világnak mi lesz a sorsa
Végh Imre
Az a 105 ezer szolgálatot
teljesítő férfi és nő akárhol
is állomásozik szavazatra jo-gosult
A konfederáció óta
most először 16 ées kadétok
is szavaznak Mindenegyes ka
tona az otthoni szavazókerü-lete
képviselőjelöltjére adja
le szavazatát
Nem adják azonban a civil
szavazatokhoz a katonai sza-vazatokat
— csak a választást
követő egy hétre A katonai
szavazatok számlálását egy
nappal a civilek választása
után kezdik meg s csak az
ezt követő szombaton fejezik
be
A katonai szavazatok már
jónéhányszor befolyásolták
SNAAAAAAAWWWSWSSASAAAVAA
fOBB KÉSfiN MINT SOHA
Bonn A Szövetséges Nagy-bizottság
(Allied Iligh Com-tnissio- n)
ma bejelentette
hogy az Egyesült Államok
Nagybritannia és Franciaor-szág
hozzájárult Adenauer
kancellár azon kérelméhez
hogy nénieteket is bevegyenek
a tanácsadó testületbe mind a
három zónából akik ajánhat-já- k
olyan háborús bűnösök
részéi e a kegyelmet vagy
szabadonbocsáj tást akiket
annak idején a szövetségesek
ítéltek el
Az amerikai hivatalos sze-mélyiség
aki ezzel kapcsolat-ban
nyilatkozott a követke-zőket
mondta: "A háborús
ounosseg proolemaja nagy
pszihologiai jelentőséggel bir
Németország esetleges rész-vételével
kapcsolatban az eu-rópai
védelmi egységben"
(Szép hogy végre már Ame-rika
is rájött erre? Szerk)
o
i ] i-- _ uiu n ív-WiHJT- -rf~ r
"unoaKorcazTAGim"
tt
Bonn július 22 Az angol
hatóságok jelentik Bonnból
hogy hat németet köztük két
nőt ma az oroszok részére
folytatott kémkedés miatt le-tartóztattak
Egyik nő az an-gol
katonai telefonközpontnál
dolgozott a négy férfi közül
az egyik a német Légierőknél
volt tiszt a háborúban és két
éve a kommunista párt tag-ja
Ajánlatunk: Küldjék őket
Oroszországba! Ez lenne a
legsúlyosabb büntetés szá-mukra
illetve megváltoztatták a vá-lasztás
eredményét 1917-be- n
11 polgári szavazattal megvá-lasztott
képviselő bukott ki a
katonák szavazata következ-tében
1945-be- n pedig az ak-kori
miniszterelnököt Macken-zi- e
King-e- t érte hasonló
sors
Ma a katonai szolgálatot
teljesítők száma legalább öt
ezerrel múlja felül az 1940
háborús évét így nagyon is
feltehető hogy jó néhány fej-fej
melletti választást a ka-tonai
szavazatok döntően be-folyásolnak
majd
Egyéb lényeges különbség
is megállapítható az 1919 és
az 1953 kanadai katonai sza-vazat
tekintetében Most vagy
háromszor annyian fognak
majd szavazni mint akkor
1919-be- n 40 ezer volt a had-erő
létszáma de csak a 21
évet betöltöttek rendelkez-tek
szavazati joggal
Minthogy azonban 1950
szeptemberével az egész had
erőt hadiszolgálatra állították
át korra való tekintet nélkül
mindenegyes tagja szavazhat
Áll ez az Army és Navy 16
éves jelöltjei számára is
A tengerentúli szolgálatot
teljesítő katonák számára
két szavazati kerületet álla-pítottak
meg Az egyik köz-pontja
az angliai London
míg a Távolkcleté a japáni
Kure A Kanadában szolgála-tot
teljesítő katonáknak pe-dig
három külön szavazó ke-rületbe
osztották
C a n a d a' 8
largcst
A h t i C o m m u n i s t
wcekly
in thc Hungárián language
Autorized as Second Class Mail
Post Office Department Ottawa
1953 július 25
□ EJ
TITO FÉLTI AMERIKÁT
—— o
Ljubljana üzv Roosevelt-n- é
ma itt megállapította hogy
McCarthy szenátor melódu-sa- i
teljesen olyanok mint Hit-leré
és Sztáliné Kijelentette
hogy csaknem mindenki Ju-goszláviában
azzal a kérdés-sel
fordult hozzá vájjon Mc-
Carthy és követői nem veszé-lyeztctik-- e
az Egyesült Álla-mokban
a szabadságot? Mrs
Roosevelt erre azt felelte
hogy nem szereti McCarthy t
de nem tartja jelentőségtel-jesnek
(Részünkről ez alka-lommal
is eltér véleményünk
Mrs Rooseveltétől amennyi-ben
jelentősnek tartjuk a so-kat
emlegetett szenátort)
o
MAGYAR-JUGOSZLÁ- V '
KÖZELEDÉS?
o
Az Associated Press jelen-ti
Budapestről hogy a ma-gyarországi
Rzovjetkormány
Bulgáriával együtt lépéseket
tnf SiS-VciivMmiiH-Viíi-n
rzzt )hr _ n Tiíírríl ~"r z~~ --z „ "---1 "„ DliinY mif ULM'lVJUlDíUlUi- -
ITttriéAI~~íTt£H-r'„Srrl-„ A Jrfif
Moszkvából dirigált kormány
hajlandónak mutatkozik a
veres Jiatarvillongasok meg-szüntetésére
amelyek akkor
kezdődtek mikor Tito látszó-lagosan
szakított a Comin-formm- al
A magyarországi kormány
diplomáciai jegyzéket kül-dött
most Belgrádba amely
szerint hajlandó egy jugo-szláv-magy- ar
vegyesbizotít-ságo- t
felállítani hogy "meg-előzze
illetve megszüntesse --a
határincidenseket" Ez volt
az első nem ellenséges hangú
jegyzék 1948 óta Budapest
részéről bár a felelősséget
most is a jugoszlávokra há-rítja
a történtekért Bulgária
ugyanolyan hangú jegyzéket
küldött ebből is látszik hogy
minden moszkvai parancsra
történik
A VATIKÁN ÉS KANADA
-- St— LaurentTnífezterélnök"
ma Thretford Minesben vá-lasztási
hadjárata során tar-tott
beszédében kijelentette
hogy azok akik azt vallják
hogy ha Kanada követet küld
a Vatikánba sértő lenne val-lási
meggyőződésünkkel szem
ben azok nem gondolkodnak
helyesen Ezek vallási meg-nyilatkozásnak
látnák ezt a
tényt és nem annak ami va-lójában
politikainak Nem
volna egyelőre értelme annak
hogy nemzeti felfordulást o-koz- zunk
ennek a kérdésnek a
felvetésével de a nap el fog
jönni mikor a követet ki fog-ják
nevezni — mondotta a
miniszterelnök) Most látjuk
mi magyarok milyen rendes
ország is volt a miénk Kana-dában
nemzeti nyugtalansá-got
okozna ha a 47 százalék
katholikusok kívánsága telje-sedne
és az ország követet
küldene a pápához A 70 szá-zalékban
katholikus lakossá-gú
Magyarországon nyugod-tan
elfogadott tény volt az
hogy az államfő és kevés ki-vétellel
az egymást követő
miniszterelnökök protestán-sok
voltak (De ez a szabad-ság
és mi "elnyomók" vo-ltunk)
r'°rA í~ '
[ -
f :
LC