000612 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
wmgm 'IMrtí mm 'éfl'títl wm csuda dolgokat Lírgcsl tnitcpcnilcnl G-inadla- n VUclIy berzsenyi U Űic llungarita Linguage --~ - 11 Vol 24 No 49 XXIV évfolyam 49 szám l1971 dec 4 szombat Ara: 20 cent lUlvtmttlitmnmiiiMmuiiiuiiiiiiiiiiiww nnnmuwimmmmumuutumMMmttVuii Trudcau Washingtonba „zarándokol" Nixon 5 csúcstalálkozója Formális háború India cs Pakisztán között A csehek beadták derekukat Pakisztáni források szerint India hadosztálynyi erőkkel Sylhet és Dlnaj-pu- r két fontos halármenti csomópontnál átlépte a határt — Rawalpindiben a indiai erőket bekerítetlek a bengáli gerillák — Az indiai hadijelentés sze- rint Kalkuttától 200 mf-r- e 3 pakisztáni harckocsit kilőttek — Két utasszál-lító jet elrablása: az egyikből 200000 dcllár kicsikarása után ejtőernyővel ug- rott ki a légikalóz valahol Oregon fölött a másik TWA gépet 3 gyilkossággal körözött egyén Kubába térítette — René Levesque a szakadár Parti Quebe-coi- s vezére bejelentette: Québec 5 év múlva elszakad Kanadától —Az Egye- sült Államokban új párt alakult mely máris elnökjelöltet választott a kontro-verziáli- s dr Spock személyében (Jellemző hogy a dallasi jelölésen a „Gay Liberation Front" — A homcszekszuális felszabadulás frontja — is képvise-ltette magát) — Rómában a Tizek Tanácsának pénzügyminiszterei a Tlberls partján fekvő Corsini renaissance palotában gyűltek össze hogy Connallyt az amerikai pénzügyminisztert rábeszéljék az USA korlátozások enyhítésére — Harold Wilson angol munkáspárti vezér Torontóban járt TV-beszédeib- en főleg a rhodesiai és az írországi helyzet nehézségeit ecsetelte — öt délkelet-ázsiai ország: Malaysia Indonézia a Fülöp-szigete- k Thailand és Slngapore közös semlegességi nyilatkozatot készít elő — Kína és a Szovietunió máris összerúgták az „atompatkót": a két állam képviselője az ENSZ-be- n egymást kölcsönösen nukleáris zsarolónak bélyegezte a végén Malik szovjet födelegá-tu- s felcsatlant s kijelentette: „Oroszország már 1946-ba- n javasolta az atom-fegyverek betiltását amikor még (Vörös )-K- ína a világon sem volt!" (Azt per-sze Malik nem tette hozzá hogy akkor még az oroszok nem orozták el az atonitltkot akkor még a betiltás volt a „partvonal"!) NIXON KÍNAI ÚTJA ELÓTT 5 CSÚCSTA-LÁLKOZÓT TART Henry Kissinger Dávid nevű tízeves fiacskája elko-tyogta az újságíróknak: „Tudom hogy Nixon bácsi márciusban Kínába megy!" Az akkor még ellenőrizet-len hír villámgyorsasággal bejárta az egész világot s mint értesülünk: a gyer-mekek általában elfecsegik az igazságot — ha tudják A kis Dávid apja Nixon el-sőszámú tanácsadója — a forrás megbízható! A hír kipattanása után az Elnük titkársága beje-lentette: Nixon kínai útja előtt 5 kormányfővel talál-kozik: Trudcau kanadai mi-niszterei nőkkel (saját ké ! Korunk nagy államférfid Tito éppen eleget lüdö-íö- g a nagyvilágban sem-hogy jelenléte valahol is nagyobb emóciót keltene Éppen ezért szokatlan és érthetetlen volt hogy Ni-xon elnök valóságos szóza-tot intézett honfitátsaihoz hogy Tito újabb látogatá-sát fogadják illően és mél-tóan a század nagy állam-íérfiána- k kijáró tisztelet-tel Bár már hozzászoktunk ahhoz hogy a mai vezető politikusok (akik nem mindig államférfiak is egy-úttal!) kijelentéseit ne ve-gü- k mindig komolyan Nixon kifejezése mégis megdöbbenteit Már maga az a lény hogy az elnöknek ilyen felhívására szükség olt s éppen csak Titóval kapcsolatban nyilvánvaló-vá tette hogy az USA né-pének egy része mást lát Titóban mint az elnöke Akármennyit is változott volna Tito az idők folya-mán a múltját nem lehet lisztára mosni! S ez a múlt piskos és éres s nem ma-gától a háborútól hanem a háború végeztével elköve-tett bestiális vérengzések-től melyek minden más hasonló kegyetlenkedése-ken túltettek Az áldozatok száma is megdöbbentően magas a lakossághoz viszo-nyítva — a horvátok ma-guk félmillióról beszélnek — de Tito partizánjainak őrjöngő vérengzése minden képzeletet felülmúlt ho résére) Georges Pompidcu francia államelnökkel (de-cember 13 — Azori szige-tek) Edward Heath angol miniszterelnökkel (kará-csony előtti hét Bermuda szigete) Willy Brandt nyu-gatnémet kancellárral (de-cember vége Washington) Eisaku Sato japán minisz-terelnökkel (San Clemen-t- c január 6—7) Az Elnö-köl minden alkalommal William Rogers külügymi-niszter John Connally pénzügyminiszter cs Henry Kissinger állambiztonsági tanácsadó fogják elkísérni a csúcstalálkozók során Mivel a felsorolt állam-férfiak a legjelentősebb nem-kommunis- ta államo-kat képviselik egyrészt (még Dávid Kissinger „be iiiiininisiimiM lott az általuk „bűnösük-nek" tartott horvátok né-metek magyarok már rég elmeneküllek volt s így a visszamaradt ártatlanokon töltötték ki bosszújukat Azt sem lehel ügyeimen kívül hagyni hogy Tito so-ha nem dezauválta parti-zánjait soha nem volt egy tiltakozó és elítélő szava azal a véres múlttal szem-ben meg sem kísérelte ta-gadni mentegetni vagy szépítgetni a történteket A birodalmi németekben Adenaucrtűl Willy Brandl-i- g volt annyi erkölcsi ér-zek és férfiasság hogy megtagadtak minden kö-zösséget a hitlerizmus vé-res múltjával Canossát járlak a világ elolt s leg-alább kártalanították az áldozatok hozzátartozóit Ezel szemben Tito olyan emelt fejjel jár Göring módjára agyondekorált zubbonya felett mintha maga az áilatlanság volna! De tekintsünk el ezektől a? előzményektől s elemez-zük kissé Tito „államfér-fiúi" kvalitásait Ha Nixon magára Ju-goszláviára vonatkoztatta a nagy államférfi meghatáro-zását határozottan téve-dett Tito éppúgy erőszak-kal kovácsolta össze Ju goszlávia mcstcrscucs kere tébe a 6—7 különböző és egymást nem is szívlelő nemzetiséget mint a szerb JkiráKok és Pasicsok az el mondásai' nélkül is) sejt-hető hogy Nixon tájékoz-tatja őket a Kínában és a Szovjetunióban teendő út-jának rugóiról másrészt a nemzetközi zilált valutá-ri- s helyzetet is érinteni fog-ják a tárgyalások Ezzel kapcsolatban annyi kiszi-várgott hogy Amerika kész az arany árának bizonyos nem nagyfokú ármódosítá-sába belemenni — és a 10% import pótadó enyhítésének feltételeit is kész megtárgyalni TRUDEAU ÚTJA WASHINGTONBA Amikor egy kormányfő meglátogat egy másikat (Trudcau NLxont) a proto-koll írott cs íratlan törvé-nyei szerint rendszerint Nyisztor Zoltán: sö világháború után s min-denki számol Tito halála után ennek a mozaikállam-nak a szétesésével Ha az elmúlt 50 év nem volt elég-séges egy jugoszláv öntu-dat kifejlődésére akkor kár is vele kísérletezni cs így Tito államférfiúi nagy-sága saját talaján is fából vaskarika! De talán szerencsésebb volt Tito nemzetközi vona-lon mint szűkebb hazájá-ban — mondhatná valaki S az ellenvetésben van né-mi igazság Tito valóban jicm közönséges bátorság ról és államférfiúi kvalitá-sáról tett tanúbizonyságot amikor szembeszállt a Szovjet zsarnoki diktatúrá-jával a kommunista feleke-zetű államok felett s ujjat mert húzni Moszkvával sőt még annál is tovább ment és lazítani mert a kommunista dogmákon De mindezek ellenérc Jugosz-lávia megmaradt a centri-fugális erők játékának Amit Tito nem tudott el-érni saját hazájában azt megkísérelte létrehozni nemzetközi síkon azaz egy nevezőre hozni a semleges országokat távol tartani őket a nagyhatalmak ver-senyétől s a „nem csatlako-zás sehova" elvével egy nagy nemzetközi blokkot létrehozni Ha csak a puszta külső tényeket vesszük figyelem-be ezen a téren Tito látva nos de súlytalan eredmé megvárják hogy a másik (NLon) visszaadja a láto-gatást Hogy most Trudeau decemberben arra kénysze rül hogy Kanada gazdasá-gi fejfájásait a Fehér Ház-ban ismertesse ezzel kény-telen félretenni a diplomá-ciai turvényeket mert a „gazdasági gyertya a kör-münkre égett" Hivatalosan a 10% USA import-pótad- ó szerepel a munkarenden de a közvé-lemény pontosan tudja hogy az augusztus 15-in- i-oni bejelentés óta (ami-kor a 10% pótadót bevezet-te )két kommunista vezér alak: Koszigin és Tito' hi-vatalos látogatást tett Ka-nadában ami nem a leg-tökéletesebb módja az Észak — Dél közötti nézet-eltérések (Kanada— USA) esetleges tomahawkja 'el-ásásán- ak sőt! November 19-é- n pedig az Országos Energia-bizottsá- g úgy döntött hogy Kanadának nincs felesleges földgáza amelyet az Egyesült Á-llamokba exportálhat-na 'Ezek után senkit sem lep het meg hogy az USA je lenleg a Szovjetunióval tárgyai földgázimport" cél jából Koszigin emlékezetesen fagyos de hivatalosan „ull ra-vör- ös szőnyeges" kana dai fogadtatásakor azzal vigasztalták a közvéle ményt: megéri hogy nagy 99 nyeket ért cl Már többször maga köré tudta gyűjteni Ázsia és Afrika számos po litikusát s meg tudta ma-gát hívatni minden afrikai és közel-kele- ti hangos de kézzelfogható credmény-nyc- l nem járó találkára De a gyengeség cs fogyatékos-ság itt is szembeszökő Ezek a nem allincált álla-mok állásfoglalásukért Ti-tóval egyetemben a marku-kat tartják a két nagyhata-lom felé Ki az USA-- l zsa-rolja ki szemérmetlenül a Szovjettel kacérkodik Leg-jellemzőbb erre Tito nem-zetközi politikájának két nagy támasza: Egyiptom és India Nasszcr annak ide-jén szinte eladta Egyipto-mot Moszkvának amit utódja most próbál aprán-kint visszavenni India pe-dig a hangos semlegességi nyilatkozatok után közös védelmi megállapodást köt szintén a Szovjettel Mit ér az a semlegesség mely ál-lig fegyverkezni akar és mit használ a nagyhatal-mak versenyéből való tá-volmaradás ha egymás el-len hajlandók hadakozni?! A nagyhatalmak versengé se nagjon távoli veszély de az arab — zsidó ellentét és az indiai —pakisztáni ha-tárvillongás máris casus belli Tito látványos utazgatásai porhintés a világ szemébe és nem menti fel a fejére halmozott vádak alól! költséggel meghívtuk Ko-szigint és vigyázunk bőre épségére mert ugyebár a szovjet búzarendelésck kü-szöbön állnak Koszigin ha-zament és a rákövetkező héten — Amerikától ren-delte meg a búzát Európai semleges meg-figyelők szerint Kanada külpolitikája balra toló-dott — és Amerika erre „jelzéseket" adott hogy tő-szomszédságában nem szí-vesen látná a kubai recept megismétlődését Persze ez így túlzás azonban a vi-szony elmérgesítéséért ez-úttal valóban nem a Fehér Házat tartják ludasnak A 'GYANÚS 100%-O- S KOMMUNISTA VÁLASZTÁS A csehszlovákiai válasz-tások melyeket első ízben mertek rendezni az 1968-a- s szovjet katonai megszállás óta — gyanúsan egyöntetű eredményeket hoztak: minüssze 40000 „érvényte-len" szavazatot számláltak össze és 56000 ember nem járult a szavazóurnákhoz tehát összesen csak kb 1% csehszlovák ál-lampolgár merészelte ♦-- valamilyen formában felemelni szavat a zsar-nokság ellen (összesen 10253796 sza-vazati joggal bíró állam-polgárt tart nyilván a haj-szálpontossággal ellenőrző titkosrendőri „kartotékr-endszer1 mely később azt ir kimutatja: kik voltak azok akik nem hajtották a fejüket járomba?) Moszkva bizonyára nagy megnyugvással fogadta hogy a valaha renitens cse-hek és szlovákok 99S%-- a igent mondott1 arra: az egypártrendszer ellenzék-mentes választási kampá-nya után kommunltsa tör-vényhozók gondoskodja-nak a szovjet ukázok pon-tos végrehajtásáról Komoly szépséghibája akadt a „tökéletes" válasz-tási eredménynek: a vá-lasztásokat megelőző he-tekben az összes hivatalos sajtótermékek egyöntetűen egy nótát fújtak: „Vigyá-zat mert az országban a szélső-jobbold- al az anti-szocialista és ellenforra-dalmár eiűk rendkívül te-vékenyek Mi történt velük? Talán börtönben vagy büntetőtáborokban olvassák az eredményt amely még a kormány fő-embereit is meghökkentet-te „Skoda-grófo- k pedig ép-pen úgy nincsenek mint annak idején „csepeli gró-fok" sem voltak Tény az hegy a „tömb-bizalmiakna- k" nevezett kerületi besúgók ház-ról-ház- ra jártak és az utolsó percig agitáltak ha megtudták hogy va-laki távol akarja tarta-ni magát a választások-tól „Barátságos" rábeszélés a neve az agitációnak a béke cs a szocializmus építése szólamainak kificamitásá-va-l Hogy a sikertelen rá-beszélés szabadságvesztö következményeit elkerül-jék a csehek inkább 100 (Folytatás a 4-l- k oldalon) S9 í3á3£J?:3£8 7ZUüűfr&m MBgsBgfreyrw í£ctm t'wriimmiímhmimAr tthH BnT--H ±j'?atfiftl Kjp &á$$$TtiŰW$w?m „Az évszázad szüretjének" nevezték el Európában az Idei szüretet Ilyen gaz-dag termésre még a legidősebb szőlősgazdák sem emlékeznek — A Rajna-völgyében amerikai angol francia és német katonák vesznek részt „az euró-pai szüret" betakarítási munkáiban muuimiiiumiiiuuuiniiuumininmunMiiiimniwmimimiiuiuimim Wass Albert: I MAGYAR SZEMMEL Félévszázaddal celőtl erőszakkal elszakították egymástól a Magyar Szentkorona Oi szagait s ezzel megbontották a Dunamedence ezeiévcs tör-- 3 I ténelmi gazdasági és kulturális egységéi Tellek ezt a nyugati nagyhalai- - $ mak politikai képviselői tudatlanságból rövidlátásból és elfogultságból § Tettük eredménye ma már történelem Események egymásba kapcsolódó láncolata melyeknek során a balga Nyugat rettenetes árat fictett balga- - U ságáért már eddig is vérben dollárban legfőképpen pedig erkölcsi téren 1 és clőieláthatólag még sokkal többet kell fizessen a jövendőben Könnyen lehetséges hogy a tiianoni lövidlálás következtében olyan sörnyelcgel ö szabadítottak iá az emberiségre mely előbb-utób- b felfalja szőiöstül-bő- - g röslül az egész nyugati civilizációt i 1 Mindez ma már nem titok s felismeréséhez nem kell különösebb lát-- I j noki tehetség Egyre több és több nyugati államférfi ismeri be hogy a fj jj Magyar Szentkorona Országainak feldarabolása felmérhetetlen követkéz- - h menyekkel járó hiba volt annak idején A Dunamedence egysége nélkül y nincs európai egyensúly Annál meglepőbb hogy ennek tudatában ma újra szó esik az egység egyetlen megőrzött jelképének és crckyléjénck Szent H István koronájának kiszolgáltatásáról g Érthető hogy a kommunisták úgy Moszkvában mint Budapesten B hajlandók borsos árat fizetni azért hogy ezt az ereklyét is oda tehessék fi üveg alá a moszkvai 'birodalmi múzeumba mint hódításuk szimbólumát 1 Semmiképpen sem érthető azonban hogy úgy látszik akadnak amerikai ri politikusok akik szemrebbenés nélkül átadnák a rablóknak azt-- a kincset f amit mindeddig erőszakkal elrabolni nem tudlak Érthetetlen ez azéil I mivel Amerika nem hadizsákmányként szerezte meg a második világhábo- - § rú után az alkotmányos Magyarország történelmi jelképét hanem annak g hűséges őrizői a maguk szabad akaratából adták azt ál megőrzés végett 'vagyis menedékjogot kértek és kaptak Amerikától a Szentkorona számára j Ezt a menedékjogot ma visszavonni éppen annyira nem lenne illő csele- - Ö kedel az amerikai kormány részéi ől mint amennyire jogilag is beleütköz- - J ne a civilizált nyugati világ elismert nemzetközi kódexébe p M Akár igaz a híresztelés akár nem hogy Kissinger úr odaíeéilc volna n 8 i t Szentkoronát Moszkvának minden amerikai magyarnak kötelessége úgy is mint' magyarnak de" úgy is mint amerikainak hogy tiltakozzék ennek az áruló tettnek még a gondolata ellen is Mert nem csupán Szcnl István ko- - rónájáról van itt szó melynek tulajdonosa az egész magyar nemzet sőt a I történelmi Orság mindén más-ajk- ú lakosa is hanem ugyanakkor az ame- - ! rikai adott szó politikai hitele is kockán forog Legvünk tisztában azzal hogy Szent István koronája nem egv „király- - f párt" politikai jelvénye ma hanem az Ország és a Nemzet egységének és alkotmányosságának szimbóluma Közkincse tehát minden magyarnak és ncm-magvarna- k akiktől a történelem elrabolta az alkotmányosságban rej- - lő biztonságot és szabadságot és az egységben rejlő gazdasági és kulturá- - lis lehetőségeket Mint közkincs nem sajátítható ki sem ilyen párt sem olyan párt számára Ennél fogva mindaddig nem térhet vissza magvar földre amíg azon a földön idegen hatalom hűbéres kormánya uralkodik a diktatúra eszközeivel s a nemzet szabad akaratát tankok és szuronyok korlátozzák A leghelyesebb megoldás talán az lenne ha a Magyar Szcnlkoionát a Vatikánba helyeznék cl ideiglenes megőrzés végett mint történelmi erek- - I ]él Amerika megmentődne a „kísértéstől" hogy politikai vagy gazcla- - sági egyezményekért áruba bocsájtsa azt ami nem az övé A magyar nem- - zet pedig megnyugodva venné tudomásul hogy legdrágább történelmi § kincse függetlenségének jelképe biztos helyen van vagyis olt ahonnan j eézserkuélvtúvreal eszzeálmőtátraeliandDuultna hvoüglygvéobresnápost ottetrcmmairsaedn ma inndvaudgdatiig cmivígiliáeczióa civilizáció és ez a kultúra újra visszatérhet a pogány hordák által meg- - gyötört megcsúfolt és megalázott Hazába Nem mint király fejét díszítő ékszer hanem mint a dicsőséges magyar múlt a bölcs méitéklcles és igazság-tisztel- ő magyar alkotmányosság élő jelképe 1 A Szentkorona védelmére össze kell fogjon minden magyar világné- - j zetre pártállásra és felekezetre való tekintet nélkül rmnmmfflmniiimiiiiiiiiiiiiiiiiiniimiiiiitmiiiiiiiiiininimir Mindszenly a Pázmáncumbcn A torontói STAR „Mind-szenly számára a szabad-ság több fohászt és maga-nosság- ol jelent" cím alatt cikket jelentetett meg amit azért érdemes szemel-vényekben ismertetni hogy érzékeltessük: miként dol-gozza fel az észak-amerik- ai sajtó a jelentőségteljes magyar ügyel mely nem-zetközi erejűvé nőtt „Mindszenly bíboros most már szabad ember de korlátozom szabadságá-nak ideje alatt beidegzett szokásait nehéz levetni Hajnali mise silen-tiumba- n elfogvasztoll ét kek hosszú séták ai kertben rengeteg ol-vasmány és írás Ez az a rutin mely 15 évi önkén-tes száműzetése idején az USA nagykövetségen kiala-kult s ezt az életformát kö-veti bécsi új szállásán is A bíboros a Pázmáncum-ba- n lakik — ironikus mó-don az amerikai követség tőszomszédságában Ami-óla érkezése estéjén 10 óra-kor a Pázmáneum nehéz tölgvajtaja bezárult mögöt-te azóta senki nem látta öt a bécsi utcákon Szabadságának itt is kor-látai vannak mert a Vati-kán és a magyar kormány közt létrejött megegezés szerint nem téihet vissza Magyarországra és nyilvá-nosan nem szólalhat lel a közügyek terén Mindszen-ly lendszerint a teológus növendékekkel cgvütt ét-kezik Bruno Kreisky osztiák kancellár kijelentene: mindaddig nyugodtan ma-radhat Bécsben amíg nem kezd politikai ténykedés-be' " Idáig a cikk lénvege Az igazi lém cg mely át-süt a szárazon ismerteteti tényeken: egyszerre két or-szág is tart attól hogy az Élő Lelkiismerettel szem-benézzen
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, December 04, 1971 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1971-12-04 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000152 |
Description
Title | 000612 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | wmgm 'IMrtí mm 'éfl'títl wm csuda dolgokat Lírgcsl tnitcpcnilcnl G-inadla- n VUclIy berzsenyi U Űic llungarita Linguage --~ - 11 Vol 24 No 49 XXIV évfolyam 49 szám l1971 dec 4 szombat Ara: 20 cent lUlvtmttlitmnmiiiMmuiiiuiiiiiiiiiiiww nnnmuwimmmmumuutumMMmttVuii Trudcau Washingtonba „zarándokol" Nixon 5 csúcstalálkozója Formális háború India cs Pakisztán között A csehek beadták derekukat Pakisztáni források szerint India hadosztálynyi erőkkel Sylhet és Dlnaj-pu- r két fontos halármenti csomópontnál átlépte a határt — Rawalpindiben a indiai erőket bekerítetlek a bengáli gerillák — Az indiai hadijelentés sze- rint Kalkuttától 200 mf-r- e 3 pakisztáni harckocsit kilőttek — Két utasszál-lító jet elrablása: az egyikből 200000 dcllár kicsikarása után ejtőernyővel ug- rott ki a légikalóz valahol Oregon fölött a másik TWA gépet 3 gyilkossággal körözött egyén Kubába térítette — René Levesque a szakadár Parti Quebe-coi- s vezére bejelentette: Québec 5 év múlva elszakad Kanadától —Az Egye- sült Államokban új párt alakult mely máris elnökjelöltet választott a kontro-verziáli- s dr Spock személyében (Jellemző hogy a dallasi jelölésen a „Gay Liberation Front" — A homcszekszuális felszabadulás frontja — is képvise-ltette magát) — Rómában a Tizek Tanácsának pénzügyminiszterei a Tlberls partján fekvő Corsini renaissance palotában gyűltek össze hogy Connallyt az amerikai pénzügyminisztert rábeszéljék az USA korlátozások enyhítésére — Harold Wilson angol munkáspárti vezér Torontóban járt TV-beszédeib- en főleg a rhodesiai és az írországi helyzet nehézségeit ecsetelte — öt délkelet-ázsiai ország: Malaysia Indonézia a Fülöp-szigete- k Thailand és Slngapore közös semlegességi nyilatkozatot készít elő — Kína és a Szovietunió máris összerúgták az „atompatkót": a két állam képviselője az ENSZ-be- n egymást kölcsönösen nukleáris zsarolónak bélyegezte a végén Malik szovjet födelegá-tu- s felcsatlant s kijelentette: „Oroszország már 1946-ba- n javasolta az atom-fegyverek betiltását amikor még (Vörös )-K- ína a világon sem volt!" (Azt per-sze Malik nem tette hozzá hogy akkor még az oroszok nem orozták el az atonitltkot akkor még a betiltás volt a „partvonal"!) NIXON KÍNAI ÚTJA ELÓTT 5 CSÚCSTA-LÁLKOZÓT TART Henry Kissinger Dávid nevű tízeves fiacskája elko-tyogta az újságíróknak: „Tudom hogy Nixon bácsi márciusban Kínába megy!" Az akkor még ellenőrizet-len hír villámgyorsasággal bejárta az egész világot s mint értesülünk: a gyer-mekek általában elfecsegik az igazságot — ha tudják A kis Dávid apja Nixon el-sőszámú tanácsadója — a forrás megbízható! A hír kipattanása után az Elnük titkársága beje-lentette: Nixon kínai útja előtt 5 kormányfővel talál-kozik: Trudcau kanadai mi-niszterei nőkkel (saját ké ! Korunk nagy államférfid Tito éppen eleget lüdö-íö- g a nagyvilágban sem-hogy jelenléte valahol is nagyobb emóciót keltene Éppen ezért szokatlan és érthetetlen volt hogy Ni-xon elnök valóságos szóza-tot intézett honfitátsaihoz hogy Tito újabb látogatá-sát fogadják illően és mél-tóan a század nagy állam-íérfiána- k kijáró tisztelet-tel Bár már hozzászoktunk ahhoz hogy a mai vezető politikusok (akik nem mindig államférfiak is egy-úttal!) kijelentéseit ne ve-gü- k mindig komolyan Nixon kifejezése mégis megdöbbenteit Már maga az a lény hogy az elnöknek ilyen felhívására szükség olt s éppen csak Titóval kapcsolatban nyilvánvaló-vá tette hogy az USA né-pének egy része mást lát Titóban mint az elnöke Akármennyit is változott volna Tito az idők folya-mán a múltját nem lehet lisztára mosni! S ez a múlt piskos és éres s nem ma-gától a háborútól hanem a háború végeztével elköve-tett bestiális vérengzések-től melyek minden más hasonló kegyetlenkedése-ken túltettek Az áldozatok száma is megdöbbentően magas a lakossághoz viszo-nyítva — a horvátok ma-guk félmillióról beszélnek — de Tito partizánjainak őrjöngő vérengzése minden képzeletet felülmúlt ho résére) Georges Pompidcu francia államelnökkel (de-cember 13 — Azori szige-tek) Edward Heath angol miniszterelnökkel (kará-csony előtti hét Bermuda szigete) Willy Brandt nyu-gatnémet kancellárral (de-cember vége Washington) Eisaku Sato japán minisz-terelnökkel (San Clemen-t- c január 6—7) Az Elnö-köl minden alkalommal William Rogers külügymi-niszter John Connally pénzügyminiszter cs Henry Kissinger állambiztonsági tanácsadó fogják elkísérni a csúcstalálkozók során Mivel a felsorolt állam-férfiak a legjelentősebb nem-kommunis- ta államo-kat képviselik egyrészt (még Dávid Kissinger „be iiiiininisiimiM lott az általuk „bűnösük-nek" tartott horvátok né-metek magyarok már rég elmeneküllek volt s így a visszamaradt ártatlanokon töltötték ki bosszújukat Azt sem lehel ügyeimen kívül hagyni hogy Tito so-ha nem dezauválta parti-zánjait soha nem volt egy tiltakozó és elítélő szava azal a véres múlttal szem-ben meg sem kísérelte ta-gadni mentegetni vagy szépítgetni a történteket A birodalmi németekben Adenaucrtűl Willy Brandl-i- g volt annyi erkölcsi ér-zek és férfiasság hogy megtagadtak minden kö-zösséget a hitlerizmus vé-res múltjával Canossát járlak a világ elolt s leg-alább kártalanították az áldozatok hozzátartozóit Ezel szemben Tito olyan emelt fejjel jár Göring módjára agyondekorált zubbonya felett mintha maga az áilatlanság volna! De tekintsünk el ezektől a? előzményektől s elemez-zük kissé Tito „államfér-fiúi" kvalitásait Ha Nixon magára Ju-goszláviára vonatkoztatta a nagy államférfi meghatáro-zását határozottan téve-dett Tito éppúgy erőszak-kal kovácsolta össze Ju goszlávia mcstcrscucs kere tébe a 6—7 különböző és egymást nem is szívlelő nemzetiséget mint a szerb JkiráKok és Pasicsok az el mondásai' nélkül is) sejt-hető hogy Nixon tájékoz-tatja őket a Kínában és a Szovjetunióban teendő út-jának rugóiról másrészt a nemzetközi zilált valutá-ri- s helyzetet is érinteni fog-ják a tárgyalások Ezzel kapcsolatban annyi kiszi-várgott hogy Amerika kész az arany árának bizonyos nem nagyfokú ármódosítá-sába belemenni — és a 10% import pótadó enyhítésének feltételeit is kész megtárgyalni TRUDEAU ÚTJA WASHINGTONBA Amikor egy kormányfő meglátogat egy másikat (Trudcau NLxont) a proto-koll írott cs íratlan törvé-nyei szerint rendszerint Nyisztor Zoltán: sö világháború után s min-denki számol Tito halála után ennek a mozaikállam-nak a szétesésével Ha az elmúlt 50 év nem volt elég-séges egy jugoszláv öntu-dat kifejlődésére akkor kár is vele kísérletezni cs így Tito államférfiúi nagy-sága saját talaján is fából vaskarika! De talán szerencsésebb volt Tito nemzetközi vona-lon mint szűkebb hazájá-ban — mondhatná valaki S az ellenvetésben van né-mi igazság Tito valóban jicm közönséges bátorság ról és államférfiúi kvalitá-sáról tett tanúbizonyságot amikor szembeszállt a Szovjet zsarnoki diktatúrá-jával a kommunista feleke-zetű államok felett s ujjat mert húzni Moszkvával sőt még annál is tovább ment és lazítani mert a kommunista dogmákon De mindezek ellenérc Jugosz-lávia megmaradt a centri-fugális erők játékának Amit Tito nem tudott el-érni saját hazájában azt megkísérelte létrehozni nemzetközi síkon azaz egy nevezőre hozni a semleges országokat távol tartani őket a nagyhatalmak ver-senyétől s a „nem csatlako-zás sehova" elvével egy nagy nemzetközi blokkot létrehozni Ha csak a puszta külső tényeket vesszük figyelem-be ezen a téren Tito látva nos de súlytalan eredmé megvárják hogy a másik (NLon) visszaadja a láto-gatást Hogy most Trudeau decemberben arra kénysze rül hogy Kanada gazdasá-gi fejfájásait a Fehér Ház-ban ismertesse ezzel kény-telen félretenni a diplomá-ciai turvényeket mert a „gazdasági gyertya a kör-münkre égett" Hivatalosan a 10% USA import-pótad- ó szerepel a munkarenden de a közvé-lemény pontosan tudja hogy az augusztus 15-in- i-oni bejelentés óta (ami-kor a 10% pótadót bevezet-te )két kommunista vezér alak: Koszigin és Tito' hi-vatalos látogatást tett Ka-nadában ami nem a leg-tökéletesebb módja az Észak — Dél közötti nézet-eltérések (Kanada— USA) esetleges tomahawkja 'el-ásásán- ak sőt! November 19-é- n pedig az Országos Energia-bizottsá- g úgy döntött hogy Kanadának nincs felesleges földgáza amelyet az Egyesült Á-llamokba exportálhat-na 'Ezek után senkit sem lep het meg hogy az USA je lenleg a Szovjetunióval tárgyai földgázimport" cél jából Koszigin emlékezetesen fagyos de hivatalosan „ull ra-vör- ös szőnyeges" kana dai fogadtatásakor azzal vigasztalták a közvéle ményt: megéri hogy nagy 99 nyeket ért cl Már többször maga köré tudta gyűjteni Ázsia és Afrika számos po litikusát s meg tudta ma-gát hívatni minden afrikai és közel-kele- ti hangos de kézzelfogható credmény-nyc- l nem járó találkára De a gyengeség cs fogyatékos-ság itt is szembeszökő Ezek a nem allincált álla-mok állásfoglalásukért Ti-tóval egyetemben a marku-kat tartják a két nagyhata-lom felé Ki az USA-- l zsa-rolja ki szemérmetlenül a Szovjettel kacérkodik Leg-jellemzőbb erre Tito nem-zetközi politikájának két nagy támasza: Egyiptom és India Nasszcr annak ide-jén szinte eladta Egyipto-mot Moszkvának amit utódja most próbál aprán-kint visszavenni India pe-dig a hangos semlegességi nyilatkozatok után közös védelmi megállapodást köt szintén a Szovjettel Mit ér az a semlegesség mely ál-lig fegyverkezni akar és mit használ a nagyhatal-mak versenyéből való tá-volmaradás ha egymás el-len hajlandók hadakozni?! A nagyhatalmak versengé se nagjon távoli veszély de az arab — zsidó ellentét és az indiai —pakisztáni ha-tárvillongás máris casus belli Tito látványos utazgatásai porhintés a világ szemébe és nem menti fel a fejére halmozott vádak alól! költséggel meghívtuk Ko-szigint és vigyázunk bőre épségére mert ugyebár a szovjet búzarendelésck kü-szöbön állnak Koszigin ha-zament és a rákövetkező héten — Amerikától ren-delte meg a búzát Európai semleges meg-figyelők szerint Kanada külpolitikája balra toló-dott — és Amerika erre „jelzéseket" adott hogy tő-szomszédságában nem szí-vesen látná a kubai recept megismétlődését Persze ez így túlzás azonban a vi-szony elmérgesítéséért ez-úttal valóban nem a Fehér Házat tartják ludasnak A 'GYANÚS 100%-O- S KOMMUNISTA VÁLASZTÁS A csehszlovákiai válasz-tások melyeket első ízben mertek rendezni az 1968-a- s szovjet katonai megszállás óta — gyanúsan egyöntetű eredményeket hoztak: minüssze 40000 „érvényte-len" szavazatot számláltak össze és 56000 ember nem járult a szavazóurnákhoz tehát összesen csak kb 1% csehszlovák ál-lampolgár merészelte ♦-- valamilyen formában felemelni szavat a zsar-nokság ellen (összesen 10253796 sza-vazati joggal bíró állam-polgárt tart nyilván a haj-szálpontossággal ellenőrző titkosrendőri „kartotékr-endszer1 mely később azt ir kimutatja: kik voltak azok akik nem hajtották a fejüket járomba?) Moszkva bizonyára nagy megnyugvással fogadta hogy a valaha renitens cse-hek és szlovákok 99S%-- a igent mondott1 arra: az egypártrendszer ellenzék-mentes választási kampá-nya után kommunltsa tör-vényhozók gondoskodja-nak a szovjet ukázok pon-tos végrehajtásáról Komoly szépséghibája akadt a „tökéletes" válasz-tási eredménynek: a vá-lasztásokat megelőző he-tekben az összes hivatalos sajtótermékek egyöntetűen egy nótát fújtak: „Vigyá-zat mert az országban a szélső-jobbold- al az anti-szocialista és ellenforra-dalmár eiűk rendkívül te-vékenyek Mi történt velük? Talán börtönben vagy büntetőtáborokban olvassák az eredményt amely még a kormány fő-embereit is meghökkentet-te „Skoda-grófo- k pedig ép-pen úgy nincsenek mint annak idején „csepeli gró-fok" sem voltak Tény az hegy a „tömb-bizalmiakna- k" nevezett kerületi besúgók ház-ról-ház- ra jártak és az utolsó percig agitáltak ha megtudták hogy va-laki távol akarja tarta-ni magát a választások-tól „Barátságos" rábeszélés a neve az agitációnak a béke cs a szocializmus építése szólamainak kificamitásá-va-l Hogy a sikertelen rá-beszélés szabadságvesztö következményeit elkerül-jék a csehek inkább 100 (Folytatás a 4-l- k oldalon) S9 í3á3£J?:3£8 7ZUüűfr&m MBgsBgfreyrw í£ctm t'wriimmiímhmimAr tthH BnT--H ±j'?atfiftl Kjp &á$$$TtiŰW$w?m „Az évszázad szüretjének" nevezték el Európában az Idei szüretet Ilyen gaz-dag termésre még a legidősebb szőlősgazdák sem emlékeznek — A Rajna-völgyében amerikai angol francia és német katonák vesznek részt „az euró-pai szüret" betakarítási munkáiban muuimiiiumiiiuuuiniiuumininmunMiiiimniwmimimiiuiuimim Wass Albert: I MAGYAR SZEMMEL Félévszázaddal celőtl erőszakkal elszakították egymástól a Magyar Szentkorona Oi szagait s ezzel megbontották a Dunamedence ezeiévcs tör-- 3 I ténelmi gazdasági és kulturális egységéi Tellek ezt a nyugati nagyhalai- - $ mak politikai képviselői tudatlanságból rövidlátásból és elfogultságból § Tettük eredménye ma már történelem Események egymásba kapcsolódó láncolata melyeknek során a balga Nyugat rettenetes árat fictett balga- - U ságáért már eddig is vérben dollárban legfőképpen pedig erkölcsi téren 1 és clőieláthatólag még sokkal többet kell fizessen a jövendőben Könnyen lehetséges hogy a tiianoni lövidlálás következtében olyan sörnyelcgel ö szabadítottak iá az emberiségre mely előbb-utób- b felfalja szőiöstül-bő- - g röslül az egész nyugati civilizációt i 1 Mindez ma már nem titok s felismeréséhez nem kell különösebb lát-- I j noki tehetség Egyre több és több nyugati államférfi ismeri be hogy a fj jj Magyar Szentkorona Országainak feldarabolása felmérhetetlen követkéz- - h menyekkel járó hiba volt annak idején A Dunamedence egysége nélkül y nincs európai egyensúly Annál meglepőbb hogy ennek tudatában ma újra szó esik az egység egyetlen megőrzött jelképének és crckyléjénck Szent H István koronájának kiszolgáltatásáról g Érthető hogy a kommunisták úgy Moszkvában mint Budapesten B hajlandók borsos árat fizetni azért hogy ezt az ereklyét is oda tehessék fi üveg alá a moszkvai 'birodalmi múzeumba mint hódításuk szimbólumát 1 Semmiképpen sem érthető azonban hogy úgy látszik akadnak amerikai ri politikusok akik szemrebbenés nélkül átadnák a rablóknak azt-- a kincset f amit mindeddig erőszakkal elrabolni nem tudlak Érthetetlen ez azéil I mivel Amerika nem hadizsákmányként szerezte meg a második világhábo- - § rú után az alkotmányos Magyarország történelmi jelképét hanem annak g hűséges őrizői a maguk szabad akaratából adták azt ál megőrzés végett 'vagyis menedékjogot kértek és kaptak Amerikától a Szentkorona számára j Ezt a menedékjogot ma visszavonni éppen annyira nem lenne illő csele- - Ö kedel az amerikai kormány részéi ől mint amennyire jogilag is beleütköz- - J ne a civilizált nyugati világ elismert nemzetközi kódexébe p M Akár igaz a híresztelés akár nem hogy Kissinger úr odaíeéilc volna n 8 i t Szentkoronát Moszkvának minden amerikai magyarnak kötelessége úgy is mint' magyarnak de" úgy is mint amerikainak hogy tiltakozzék ennek az áruló tettnek még a gondolata ellen is Mert nem csupán Szcnl István ko- - rónájáról van itt szó melynek tulajdonosa az egész magyar nemzet sőt a I történelmi Orság mindén más-ajk- ú lakosa is hanem ugyanakkor az ame- - ! rikai adott szó politikai hitele is kockán forog Legvünk tisztában azzal hogy Szent István koronája nem egv „király- - f párt" politikai jelvénye ma hanem az Ország és a Nemzet egységének és alkotmányosságának szimbóluma Közkincse tehát minden magyarnak és ncm-magvarna- k akiktől a történelem elrabolta az alkotmányosságban rej- - lő biztonságot és szabadságot és az egységben rejlő gazdasági és kulturá- - lis lehetőségeket Mint közkincs nem sajátítható ki sem ilyen párt sem olyan párt számára Ennél fogva mindaddig nem térhet vissza magvar földre amíg azon a földön idegen hatalom hűbéres kormánya uralkodik a diktatúra eszközeivel s a nemzet szabad akaratát tankok és szuronyok korlátozzák A leghelyesebb megoldás talán az lenne ha a Magyar Szcnlkoionát a Vatikánba helyeznék cl ideiglenes megőrzés végett mint történelmi erek- - I ]él Amerika megmentődne a „kísértéstől" hogy politikai vagy gazcla- - sági egyezményekért áruba bocsájtsa azt ami nem az övé A magyar nem- - zet pedig megnyugodva venné tudomásul hogy legdrágább történelmi § kincse függetlenségének jelképe biztos helyen van vagyis olt ahonnan j eézserkuélvtúvreal eszzeálmőtátraeliandDuultna hvoüglygvéobresnápost ottetrcmmairsaedn ma inndvaudgdatiig cmivígiliáeczióa civilizáció és ez a kultúra újra visszatérhet a pogány hordák által meg- - gyötört megcsúfolt és megalázott Hazába Nem mint király fejét díszítő ékszer hanem mint a dicsőséges magyar múlt a bölcs méitéklcles és igazság-tisztel- ő magyar alkotmányosság élő jelképe 1 A Szentkorona védelmére össze kell fogjon minden magyar világné- - j zetre pártállásra és felekezetre való tekintet nélkül rmnmmfflmniiimiiiiiiiiiiiiiiiiiniimiiiiitmiiiiiiiiiininimir Mindszenly a Pázmáncumbcn A torontói STAR „Mind-szenly számára a szabad-ság több fohászt és maga-nosság- ol jelent" cím alatt cikket jelentetett meg amit azért érdemes szemel-vényekben ismertetni hogy érzékeltessük: miként dol-gozza fel az észak-amerik- ai sajtó a jelentőségteljes magyar ügyel mely nem-zetközi erejűvé nőtt „Mindszenly bíboros most már szabad ember de korlátozom szabadságá-nak ideje alatt beidegzett szokásait nehéz levetni Hajnali mise silen-tiumba- n elfogvasztoll ét kek hosszú séták ai kertben rengeteg ol-vasmány és írás Ez az a rutin mely 15 évi önkén-tes száműzetése idején az USA nagykövetségen kiala-kult s ezt az életformát kö-veti bécsi új szállásán is A bíboros a Pázmáncum-ba- n lakik — ironikus mó-don az amerikai követség tőszomszédságában Ami-óla érkezése estéjén 10 óra-kor a Pázmáneum nehéz tölgvajtaja bezárult mögöt-te azóta senki nem látta öt a bécsi utcákon Szabadságának itt is kor-látai vannak mert a Vati-kán és a magyar kormány közt létrejött megegezés szerint nem téihet vissza Magyarországra és nyilvá-nosan nem szólalhat lel a közügyek terén Mindszen-ly lendszerint a teológus növendékekkel cgvütt ét-kezik Bruno Kreisky osztiák kancellár kijelentene: mindaddig nyugodtan ma-radhat Bécsben amíg nem kezd politikai ténykedés-be' " Idáig a cikk lénvege Az igazi lém cg mely át-süt a szárazon ismerteteti tényeken: egyszerre két or-szág is tart attól hogy az Élő Lelkiismerettel szem-benézzen |
Tags
Comments
Post a Comment for 000612