Magyar Elet, July 14, 1984

              a elrtd 'ÍE-- "t f§ "J®! ''j 'n i ' #
1984 július 14 magyajmlet v_1j -- C : £ a tml AÚ+ At --& JW i'W-w-tr-fy)
9 oldal
1910-be- n egy 16 éves lánynak ttévszerint Boncza
Bertukának — Svájcban történt neveltetése közben —
kezébe került Ady Endre „Vér és Arany" c kötete
Versein keresztül beleszeretett a költőbe így fogalmaz-ta
meg hirtelen feltámadt szerelmi lázát:
„Szeretem Adynak hisztériás beteg egyéniségét A
versei néha túlzottak söt korcsok talán maga sem tud-ja
hogy mit ír de vannak erős hatalmas új érzései
Adyból az idö kell hogy írót csináljon Akarom ismer-ni
Ady Endrét !"
I Ki volt Boncza Berta?
Aki elvetődik Csúcsára (mai román neve: Ciucea)
az olt meg fogja találni a hajdani Boncza-kastél- yt Ma
„Goga" kastélynak hívják A község keleti végén a
domboldali szép parkban van Itt született Boncza Mik-lós
erdélyi ügyvéd és földbirtokos Bertuka leánya Az
excentrikus ügyvéd saját nővére Török Károlyné lányát
vette feleségül s hitvese számára emeltette ezt a vár-kastélyt
Bertuka születése édesanyja életébe került Ek-kor
az apa leánya nevelését nővérére Toiók Károlyné-r- a
bizta aki — bármilyen furcsán hangzik is — nem-csak
nagymamája de nagynénje is volt a kislánynak
Az alapfokú majd középfokú nevelés — mint fentebb
említettük — Svájcban fejeződött be s a véletlenül kéz-be
kapott Ady-köt- et meghatározta Bertuka további sor-sát
1911 őszén írta levelét Bertuka a költőnek A fel-adás
helye: Lutry svájci városka Ady ezen az őszön
ismét együtt volt Lédával a bajorországi Prienben a
Chiemsee szanatóriumban ahol hanyatló egészsége is-mét
helyre állt Innen a költő visszautazott Érdmind-szentre
meglehetősen borús hangulatban Temetői ér-zéseinek
gondolatainak határán — napsugárként — je-lent
meg a kis Bertukára való emlékezés Léda mai-akkor
rosszat sejtett mikor Bertuka levelel megmutatta
neki Léda alig akarta visszaadni a levelet:
„Nagy bestia lakik ebben a nevelőintézeti kislány-ban!
Tulajdonképpen miért is levelezik vele?"
Nehéz volna választ adni hogy miért adott választ
Ady Talán unalomból talán azért mert kínlódásai or-vosságának
hitte a naiv gyermeket Bertuka boldogan
mutogatta barátnőinek „Endre" hónapok múlva elke-zelt
válaszát 1912-be- n érkezeit vissza Svájcból Csú-csára
II A megismerkedés
1912 elején jelent meg A menekülő telet c Ady-1-öt- ét
Lédával végéhez ért a viszony Ady megírta neki
ez „Elbocsátó szép üzenef-e- t A költői 1912 február-tól
júliusig a budapesti Városmajor szanatóriumban ke-zelték
majd 1913 márciusáig visszament Érdmindszent-re
Visszatérő élnivágyása Lédából való kigyógyulása
jelentkezik a IWargita cini akar ciklusban mely a Nyu-gatban
jelent meg Ekkor már a Nyugat állandó szer-kesztőjeként
tünteti fel 1913 elején jelent meg a Ma-gunk
szerelme majd betegsége megint szanatóriumba
kényszeritette Adyt (Mária-Grün- ) Júliustól októberig
megintcsak Érdmindszent lett a tanyája Októberben a
budapesti Magyar Király szállodába költözött de no-vember
havában a hűvösvölgyi Park penzióba telte át
székhelyét Itt lakott 1914 fcbruárjá'g de közben átme-neti
kezelést kapotl az Uj Sent János kői házban es
a Liget szanatóriumban is 1911 máicms elején adriai
kirándulást tett (Fiume — Abbázia — Velencét
1911 április vége: Adj látogatást lelt a Sebes-Körö- s
völgyében fekő festői szépségű Csúcsán a lovag-ár-szcr- ü
házban! Ekkor már megkapta a kolló egy jo-bar- át
figyelmeztetését mely szerint „ennek a leánynak
90 százalék esze és csak 10 százalék szíve van" mégis
a költő levéltárcájába került Bertuka rózsaszín szalaggal
átkötött hajtincse A házlüznézest azonnali leánykeres
követte
„Nevezd szenilis fordulatnak — irta Halvány La-josnak
— de őrülten megbolondultán szerelek egy alig
húszéves kislányt Ugy mutatja hogy ó is szeret A
legmulatságosabb hogy folyton a házasság gondolata
zaklat izgat Tudom analizálom s jóelőre siralom de
éppen azért alighanem megcsinálom"
Bertuka 'kezét pünkosdhétiön Torok nagymamatol
kérte meg Boncza Miklós a leány atyja hallani sem
akart a házasságról Petöli romantikus Júlia-kapcsolat- a
látszott megelevenedni Ady is foglalkozott a leányszok-teté- s
gondolatával De Bertuka már határozott
„Ismerem minden dolgát a múltból tudom és el-számoltam
idegeinkkel s a legendák bizarr tömegével
cs erősnek fiatalnak rcáhh alulinak méltónak ércm
magamat hogy csakis neki legck és lehessek az asz-sony- a"
Az 1914 tavaszán-nyará- n irt „Csinszka-versek- " Ady
lecsillapodását az új szerelemben való megnyugvását
jelezték:
„Itt van szívemben a Icngcr-élc- l — l-"clorv-c:
idem
fölélem s boldog órák: — Most vagyok Én és büszkén
viszem — Szent es ifjusagos bolond vihaiokba — Az
egyetlen ölelnivalót: — S Eletem új legsorsosabb hajl-óját"
(Az elhagyott kalóz-hajók- )
Nyár elején látogatóba vitte menyasszonyát a ka-lotaszcntkir-ályi
rokonokhoz akik megtanulhattak Ber-tuka
új nevét a „csacsi" „csacsika" „esacsinszka"
szavakból faragott „Csinszkát" E derűs nyárba bocsáj-tott- a
be fagyos szelét a háború! A njár további leié-ben
és ősszel sokat időzött Csinszkánál Csúcsán A
parkból itt le lehetőit látni a sinckre ahol naponta
büszkén robogtak cl a felvirágozott daloló katonákkal
zsúfolt vonalok E katonák nem sokkal kérőbb rongyo-san
sebekkel boriivá fognak visszatérni
III A házasság
Valóban serctlc Ady Endre Csinszkát-- ' Talán igen
— a maga módján Mindenesedé tisztább szellemibb
volt Csinszka iránti érzése mint Lédával kapcsolatos
szenvedélyes viszonya melyet annak idején a költő „két
kárhozott angyal szerelmének" mondott Csinszka irán-ti
érzésében mégis több volt az önhipnózis mint az
egészséges tiszta szerelem Ady valójában magába a
üzcrclciubc volt szerelmei Lcda u'an alami liszta kap- -
Haraszti Endre: Csinszka
( most lenne 90 éves )
csolatra vágyott s ennek következményeként tiszta fia-tal
leányt akart oltár elé vezetni
1915 márciusában érkezett meg a házasságkötési en-gedély
és — bár az apa még mindig akadékoskodott —
összeházasodtak A csúcsai kis házban rendezkedtek be
ahol Ady kedvvel játszotta a „vidéki földesúr" szere-pét
Közben mindjobban megviselte őt a véres háború-val
kapcsolatos híranyag és a Rákosi Jenö-álta- l veze-tett
személye elleni irodalmi háború
A barátok vegyes érzelemmel nézték-vizsgáltá- k e
furcsa házasságot Bölöni György ezt írta Bertukáról:
„Nem volt irodalmi smokk Nem volt benne sem-mi
azokból a nőkből akiket Ady eddig maga körül
látott Akaratos makacs de játékos vágyakkal teli és
élni akaró gyermek volt akinek csipkelődő szelleme és
csúfondáros hajlandósága csakhamar jól összehangoló-dott
Ady ostorvágósan suhogó emberszólásával Sokféle
szándékból terelődött össze Ady házassági akarata Leg-őszintébb
volt mindezek közólt hogy ezt a friss csi-kós
idomithatallan gyereklányt kívánta és megszerette"
Bólöni később meglátogatta őket és örömmel állapí-totta
meg hogy a költő valamiféle csendes boldogság
állomásához érkezett Csinszka ügyeskezü karikaturista
volt s kedvtelve rajzolgatott illusztrációkat férj-ur- a ver-sei
mellé
Fenyő Miksa ezt írta: „Csinszkának rá kellett jön-ni
hogy Ady oldalán nem jut hely csak megváltó sze
relemnek — és ebben tökéletes volt: a borral veronál-la- l
napi 120—140 cigarettával való küzdelem várt rá
Én láttam néha Bandit olyan állapotban néha amilyen-ben
Csinszka sürün látta s mindig gyöngéden átseg-ítette"
(Feljegyzések és Levelek a Nyugatról Vezér Er-zsébet
összeállítása Akadémiai Kiadó Budapest 1975
131—132 oldal)
A beteg költő hangulatát egyre jobban rontotta a
háború szele és Rákosi Jenőék denunciálása Kétszer is
sorozták — először 1916 januárjában Kolozsvárt Név-telen
följelentés alapján csendörök is keresték azzal a
váddal hogy „bujkál a katonaság elöl" Atyai barátja
Kincs Gyula meghalt Ezidöbeli „kuruc-versei- " a há-borúba
beugratott rongyos nép közérzetének rezonan-ciái
IV Az utolsó évek
1916 telén ismét szanatóriumi kúrára szorult Ady
Ez némileg rendbehozta: ismét alkotó hónapok követ-keztek
1917 elején meghalt Boncza Miklós Leányával
és vejével sohasem békült ki 1917 június-júliusba- n Ba-latonfüreden
nyaraltak Adyék majd ősszel felköltöztek
a budapesti Veres Pálné-utc- ai lakásba A 0—61 eme-let
1 sz lakás ma „Ady Endre Emlékmúzeum" ahol
még ma is — Ruffy Péter szavai szerint:
mindenütt a szeretetre óvásra féltésre érde-mes
a törékeny szenzibilis nyugtalan impulzív artisz-tiku- s
finom Csinszka a halálos beteget oltalmazó ha-lálossal
küzdő Csinszka Ízlése bája odaadása" (Meg-jegyzés:
Ruffy Ady Endre saját szavait használta Csinsz-ka
jellemzéséhez )
1918 elején megjeleni a Halottak élén melynek
egyetlen nagy témája a háború az esztelen vérontással
szemben való tehetetlenség De még cl — még mindig
remél valamit
Életet fakaszt a szerelem még akkor is ha a há-boi- us
gyász árnyékában virult is mint a Csinszka sze-relme"
(Vezér Erzsébet: Ady Endre — szépirodalmi
Könyvkiadó Budapest 1971 224 o)
„Mikor mindenek lutnak hullnak — Gondoltam:
drága kicsi társam — Tarts meg engem ígérő Múl-tnak"
(De ha mégis? )
Egészségi állapota annyira megromlott hogy már
alig tudott dolgozni A Veres Pálné-utca- i lakás fűtet-len
Általában ágyban leküdt a költő Júniustól októ-bcii- g
megint Csúcsán tartózkodtak Most már a falusi
lcegó sem hozott gyógyulást
„Bandi beteg — irta Csinszka Hatvány Lajosnak —
cs ez egyszer iélek komolyan az A betegsége nagy
baj Nem tud dolgozni Naponta odakényszerül az író-asztalhoz
próbál küzkódik szerencsétlen Naponta
kérem hajszolom biztatom a munkára Ha dolgozik el-kerülöm
falusi csöndben szép nagy fás kertben cl s
a mesebeli drága öreg Nagymama mindent megtesz
hogy ne erezzük a háborút Én azt hiszem a világ em-berpusztító
nyugtalansága viselte meg különben is rossz
idegrendszerét"
„Ez az ember elmegy — (a Kiss József korát nem
togja megérni) én pedig alázattal jelenteni Magának
Maguknak hogy megtartani évről-évr- e hétről-hétr- e Adyt
az életnek sokkal de sokkal nehezebb mint — vele
menni" (Idézet Vezér E Könyvéből 228 o)
Csinszka Havas Irén barátnőjének is irt 1918 aug
21-e- n: Élünk és tűrhetően lennénk ha Bandit agyon
nem izgatná megint hogy felmentése augusztus 31-é- n
veget cr"
Különös hogy a halálosan beteg költő még mindig
tart áltól hogy a frontra küldik Csinszka — megnyug-tatásául
— miniszterelnökségi összeköttetéseket kért Ha-vas
Iréntől A Veres Pálné-utca- i lakást a maguk Ízlése
szerint rendezte be s megpróbált mindent hogy a költő
lói érezze magát az antik bútorokkal berendezett ott-honban
Ady Lajos a költő öccse ezt irta: „Sógornőm
fáradhatatlanul példás buzgalommal járta heteken át a
régiségkereskedéseket"
1918 táján Ady betegségében egyforma eredő-szere-p- et
játszott súlyos betegsége meg a háború borzalmai-nak
ideg átélése Csinszka naplója érdekesen ad erről
számot :
„Föltámadt ii háború régen kísértő borzalmas réme
s a reformer és pacifista Ady — aki messze előre lát
a magyar jövőbe — megiszonyodik borzalmától ennek
a vesztünkre hozott vérfürdőnek Első percétől kezdve
viselte irtózatos kínjait a tudásnak hogy elveszítjük
magunkat és a háborút" (Boncza Berta önéletrajza-üul- )
„TCsinszka emlékezett rá hogy a nagybeteg költő „lá-zas
szeme könnytől ragyogott" a háláfbamenő katoná-kat
szemlélve A zord szavú kérlelhetetlen Próféta ha-lálrasápadt
Nem ezt akarta Ijeszteni" akart fölrázni
nemzetét a fejlődés a belátás útjára Javítani 'akart s a
beígért ütés rombolás lett" (Uottr
Adyék a Károlyi forradalom előtti napokban érkez-tek
ismét Pestre (1918 október) November 16-á- n elván-szorog
a Köztársaság kikiáltását végighallgatni a Par-lamentbe
Két nap múlva ismét ágyban van s fogadja
a Nemzeti Tanács üdvözlő küldöttségét Szemét már
alig nyitja ki
1919 január közepén beszállították a Liget szanató-riumba
ahol január 27-é- n meghalt
„Áldott az óra és áldottak a szenvedések amik le-hetővé
tették hogy szolgálhassam a Halálig" — írja
Csinszka
V Csinszka — Ady Endre halála után
Az Ady-jogo- k báró Hatvány Lajos tulajdonát képez-ték
Erről így írt Hatvány:
„1919 után Bécsben egy alkalommal meglátogatott
Fenyő Miksa aki arra kért hogy a jogokat adjam oda
Csinszkának én a szülőknek akartam ajándékozni Vé-gül
hosszú tárgyalás után — Fenyő váltig erősítgette
hogy Csinszka nagy nyomorban van levelet -- írtam
Csinszkának egyet Ady édesanyjának melyben úgy
rendelkeztem 'hogy Ady édesanyja egyharmadot —
Csinszka kétharmadot kapjon ajándékul az én tulaj-donomban
lévő Ady-jogokbó- l" (Fenyő Miksa: Följegy-zések
a Nyugat folyóratról és Környékéről Pátria 1960
68- -69 oldal)
Csinszka az egész Ady-jog- ot magáénak tekintette
tehát az Adyszülök pereltek végül is a bíróság — Hat-vány
vallomása alapján — a jogok egyhatodát ítélte a
szülőknek Hatvány Lajos meg volt elégedve a döntés-sel
mert mint írta Csinszkáról „ tudom hogy fia-tal
életét vagyonát mindenét feláldozta Adyért"
Érdemes Hatvány következő sorait is idézni:
„Ady Endre nagyon szerette Csinszkáját — mi pe-dig
hálásak lehetünk neki a jó napokért amelyekkel
Ady Endrét s vele cs benne a magyar irodalmat meg-ajándékozta"
Ady halála után az „Ady-kultus- z" rövidesen betöl-tölte
az egyetemeket iskolákat irodalmi társaságokat
majd az egész magyar társadalmat Csinszka volt e kul-tusznak
az élő bálványa Éppen azért hatalmas megüt-közést
keltett mikor 1920 augusztus 7-- én feleségül
ment Márffy Ödön festőművészhez aki egyébként egyre-másr- a
festette a híressé vált Csinszka képmásokat Ek-kor
Csinszka huszonhat éves volt Ugy érezte hogy
még adós neki az élet
„Egy biztos — írta — tizenhal éves koromban sok-kal
öregebb voltam mint ma vagyok akivel tulajdon-képpen
minden történt és semmi sem történt"
Mint Petőfi 'felesége Szendrey Júlia ö is új férj
mellett új életet mert és tudott kezdeni az' elhunyt
poéta-férj- et csupán lelkében emlékeiben őrizte Mikor
divattá vált Csinszka ócsárlása „leleplezése" báró
Hatvány Lajosné Gách Marianne jött védelmére
A kanadai kormány válasza az
JEquality Now!"
melyet egy speciális
parlamentáris
bizottság állított
össze a kanadai
társadalomban elő
látható kisebbségi
G
csoportokról most
rendelkezésére áll
A kiadványért írjon vagy
küldje be az alanti szel-vényt
a következő címre:
iflrniifiiiiiiirriiiJÍMftííiiw'iwMi
wx I nesponse 01 me —sr
" o&l
Provincc: I)stal
„Minden ellenkező híresztelésekkel szemben rend-kívüli
' feleség volt Többek között azt is híresztelik
róla hogy elherdálta Ady pénzét Nos tudvalevő az
hogy Adynak sohasem yolt pénze Gyönyörű otthonát
viszonylagos anyagi kiegyensúlyozottságát élete utolsó
éveiben Csinszkának köszönhette Hatványtól tudom
hogy Csinszka milyen lankadatlan türelemmel ápolta a
haldokló Adyt "
VI Csinszka halála
Az 1930-a- s évek elején Csinszka egyre jobban át-érezte
Szendrey Júliával való lelki közösségét Verset írt
amelyben kifejezte ezt a közösséget:
„Húszonévesen szent elítéllek voltunk — Választód-tunk
az önfeláldozáshoz — selymesen szőke hercegi ha-jam
— illet a tied sötét bársonyához — Naplót írtunk
és húszévesek voltunk — elégni vágyón fiatalok szé-pek
— Elváltozó pusztuló ifjúságunk — hamvát meg-őrzik
a versek s képek — Nyugtalan évek föltisztult
ködén át — halott testvér nyújtsd felém kezed — el-vérzett
hősök csillagfényes útján — az utunk egy kö-zös
sírhoz (Csinszka: üzenet Júliához)
1934 október 24-é- n 40 éves korában hirtelen agy-vérzés
érte Meghalt Idén június 7-- én lett volna 91)
--éves r
Háza renoválásának
és fenntartásának
& lMjlí M LW
„egyetértésben kell mennie"
Mielőtt renováltat
engedje meg hogy Toronto Hydro
energiaszakértői megmutassák önnek
hogyan takaríthat meg pénzt háza
renoválási és fenntartási munkálataiban
Hívjon
595-678- 0
Toronto Hydro Hotline
l saar Canaaa
RESPONSE
oi (he Government ofcanadato GQüAifr
Tml'V mf?w Ci! ~"m
" "
I "Equality Now!" j
Namcj_ I
Addrcss:
I
I Codc:
vezet"
a
öu
I
I
Y
ÍV
Wmmm
ii