Magyar Elet, June 25, 1977

              P
HUNGÁRIÁN LIFE Ntn tshu&&
lumm LSUk
t ttébci nép ita
tfttit deigekol
BEKZaXMY!
iuiLniuiiiuuuiLi_m
Vol 30 26 XXX évfolyam 25 szám
wltl-IlllllTllllTlTTlVlTtl- T
Az eurókommunizmus térnyerése a demokráciák alkonyát jelenti:
Belgrád: Helsinki Paktum tárgyalások @ Tóth Róbert szabadlábon!
Tóth Róbert magyar szárma2ású USA újságíró ellen a KGB titkos rend-őrsége
„titkos politikai es katonai értesülések szerzése" légből kapott vádak
alapján eljárást indított a Leíortovo börtönben ahol Anatolij Saranszkijt a Hel-sinki
Paktum egyik ismert szovjet számonkérőjet tartják fogva Carter elnök til-takozása
után Tóthot vonakodva szabadon bocsátották — Az iráni négy
további nukleáris erőmüberendezést óhajt vásárolni Franciaországtól — olajjal
való fizetség ellenében — Dél-Kor- ea megkezdte egy 679000 kilowattos atomerő-mű
építését melynek nehézvíz alapon dolgozó reaktorát Kanada szállította —
Olasz emberrablók negyedszer halasztották el Luchino Revelli-Beaumo- nt olasz
iparmágnás megölését annak ellenére hogy a követelt váltságdíj nem érkezett
ínég a kitűzött határidőkre — A volt egyiptomi hadügyminisztert és titkárát tá-vollétében
30 évi kényszermunkára ítélték (Badran aki 1065-be- n Nasszer alatt
szolgált Londonba menekült) — A „New York Post" alkalmazottai a sztrájk-fenyegetést
egyelőre nem váltották be — A belgrádi Helsinki Paktum felül-vizsgálati
tárgyalásokon Albánia Kanada az USA és a Vatikán kivételével
minden aláíró állam megjelent a megnyitó ülésen amikoris Milos Minics ju-goszláv
külügyminiszter a megállapodás betűinek gyakorlatba ültetését szorgal-mazta
Minics többek között megemlítette azt az incidenst is melynek so-rán
három horvát tüntető a héten behatolt az Egyesült Nemzetek jugoszláv
missziója helyiségébe — A „LAKER" brit személyszállító repülővállalat szep-tember
26 -- án kezdi' olcsó London — New York közötti „légi ingajáratát"
KISSINGER ÉS AZ
EURÓKOMMUNIZMUS
Henry Kissinger amió-ta
nem az USA külügymi-hisztere- y
jóval élesebben
veti fel a détente-a- l' és a
kommunizmussal összefüg-gő
nemzetközi problémákat
„Könnyű ra (
kibicnek?" —
kerdezhetríérik Mindenese
re a-washingtomr'-Wf- lödrow
Wilsori:Nehfié)kézt:PoÚ'{i
kai Központ haligatósága
előtt- - elmondottáífogó be-szédét'
érdemes f-ppntról--
pontra-ismertetni:"
' '
Kissinger azt állítja
hogyí bárki (--- '
aki' az un curókommu- -
nizntushyugaleurópai u--
ralomrajutásától valami
mást vár mint álcázott
taktikai lépést
— az ' kolosszális tévedést
követ el!
Kissinger nagyhatású e-lőad- ását
arra szánta hogy
a Nyugatot figyelmeztesse
a következőkre:
:% &
B ®
sah
Mr
1 A kommunista pártok
nyugateurópai hatalom-rajutás- a
mélyreható vál-tozásokat
okozna az eu-rópai
politikai arénában
2 Ennek megfelelően
ez gyökeresen megváltoz-tatná
a háborúutáni nyu-gati
'védelem alapállását
3 Felbillentené azt „az
egyensúlyt' ámT"jszükséges
a szabad nemzetek bizton-ságához
és a gazdasági jó-létéhez
Ha figyelembe vesszük
hogy Olaszországban a 34
százalékot kapott kommu-nista
párt tulajdonképpen
bármikor kerékkötőként
léphet elő valahányszor a
kormány új programokat ó-hajt-ana
kezdeményezni to-vábbá
hogy Franciaország-ban
az erős kommunista
párt a szocialisták támoga-tásával
többséghez 'juthat
a jövő évi márciusi válasz-tásokon
továbbá hogy
Portugáliában és Spanyol
országban is erősítik állá-saikat
akkor érthetővé vá-lik
hogy Kissinger aggo-dalma
távolról sem alapta-lan!
„NINCS MOSZKVAI
TÁVIRÁNYÍTÁS?"
— „Bizonyos kétellyel
kell tekintsük az
ünnepélyes v
miszerint a nyügat-eüróp- ai
kommunista pártok mente-sek
moszkvai befolyástól
így például a francia kom-párt
— a legsztálinistábí)
— egy ember-'ké- nt
egyöntetűen:
szavazattal nulla ellenében
mondott le a proletárdikta-túra
Ez feb-ruárjában
de mind-addig
ugyancsak 1700 sza-vazattal
nulla ellenében
álltak ki- - proletárdiktatú-ra
mellett!" — mondotta
Kissinger
ez ha nem pa-rancsszóra
nyújtott szolgai
engedelmesség annak a
„ Világgá kiált
StanislayPyjas krakkói lengyel egyetemi hallgató több mint ezer
aláírást gyűjtött össze az általa szerkesztett emlékirata alá amelyet
a Lengyel Kommunista Párt Központi Bizottságához nyújtott be Me-morandumában
tiltakozott az emberi szabadságjogok elnyomása ellen
hazájában: A rendőrség Pyjast bebörtönözte hulláját nemreg talál-ták
meg az egyik krakkói parkban A boncolás megállapította hogy
verés következtében belső vérzés lépett fel ez okozta halálát A
krakói egyetemi ifjúság tüntetést rendezett a gálád rendőrségi gyil-kosság
hallatára amelynek szervezője Adam Michnik azTegyetem fi-atal
történelemszakos tanárja volt
A tüntetés után Michniket a rendőrség letartóztatta A börtön-ből
sikerült az alábbi levelet kicsempésznie Nyugatra amely a Spi- -
egei-ben- " jelent meg Ebből a megrendítő írásból közlünk most rész-leteket:
—Bekövetkezett amire vártam: letartóztattak Nem tudom meny-nyi
tartanak a rácsok mögött- - vagy egyáltalán kikerülök-- e él-ve
innen Nem tudom milyen ürüggyel Ítélnék majd el: talán hogy
kémkedtem Ausztráliának vagy együttműködtem a venezuelai titkos- -
t rendőrséggel
— Azt azonban tudom hogy mi az igazi oka letartóztatásomnak
nem értek egyet a kommunista diktatúrával annak módszereivel a--
mely'embereket gyilkol meg mivel szabadságot követelneki Egy em-bertelen
elvtellerí küzdünk mi mindnyájan — Stanislav Pylas énés
társaink — amely az egyént a Mindenható Állam a tPárt tulajdoná-nak
tekinti"Ez az Állam és Párt meg egy pár hatalmi tébolyban
szenvedő diktátor kezében van
— Nem vagyunk hajlandók tovább hallgatni tűrni hanem til-takozunk
vádolunk követelünk amig-csa- k a diktatura_ rendszere ösz-sz- e
nem bmíik Világgá kiáltom yádat: nem cmbLcrhez"racltó élet
az 'ahol líncsszabaclság? ahol az egyetlen' lehetséges magatartás o
hallgatással beleegyezés a zsarnokságba!
'IraökMomVadoloVést követelek amíg csak erre lehetőségem
-- vaníliáig élek? mérVez az egyetlen amit a"mai körülmények kö--
zöÚtehetekltEz'az egyetlen emberhez méltó magatartás a diktatú-rában%Tiftakozo- m
és vádolok amíg az egész' világ meghallja" és sé-eíUneMi-úi?
megdönteni a diktatúra hatalmát1Ez' a T tiltakozásiad
''életeimnek'— még itt á rácsok mögött
dabtitvagy"ok lélekben mint a WtUt' i —
JFjh
azokat
nyilatkozatokat
a
Európában
elvéről
történt
a
ideig'
'' 1b ÍJ?Sv 1 ' --
" :Aj
r-- s3 -
A-- V- 8í?- - V " ?vVtK' 'W~ lVA ?:
1977 június 25 Szombat
ja W m W &
1700
1976
Mi%
pártnak amely Moszkvából
taktikai szempontokból ezt
írta elő?
Kissinger odáig ment
hogy Gerö Ernő 1945-be-- li
beszédét idézte ami-kor
a gyűlölt magyar
pártvezér kijelentette azt
hogy „a kommunista
párt nem fogadja el az
egypárt rendszert"
1945-be- n a keletnémet
kommunista párt ugyancsak
hasonló módom hangzatos
kijelentések révén altatta
el a választók éberségét
kijelentve hogy „parlamen-ti
demokratikus köztársasá-got"
óhajtanak És hova
jutott a két ország?
francia pártvezér:
Marchais „francia trikoló-ro- s
kommunizmust" emle
get és itt Kissinger találó
an jegyezte meg hogy Ge-orge
Orwell híres író
1938-ba- n világosan kiele-mezte
hogy a „franciák a
nemzeti színű zászló lep-le
alatt vonulnak majd
fel "
Ezekután hitelt adhat-- e
valaki is a hangzatos
kommunista -ígérgeté--s"-eknek miszerint „semmi gyoueres
változás" nem történik 'ha
részt vehetnek az illető
nyugati kormányokban?
Kissingernek kell igazat
adnunk — az eurókom-munizmus
az „Egy lépés
előre kettő hátra" leni-ni
taktikát alkalmazza —
ráadásul Moszkva irányí-tására!
„CHARTER' 77"
ATYJA KÜLÖNÖS
HALÁLA
Az immár világhíressé
vált „CHARTER' 77" há-rom
kezdeményezője: Jan
Patocka egyetemi tanár Ji- -
om a vádat
í
ri Hájck v külügyminiszter
és dr Vaclav Havel drá-maíró
volt
Tavasszal Hollandia
külügyminisztere egy cseh-szlovákiai
útja alkalmával
Patocka 'professzorral is el-beszélgetett
Ami ezek u-t- án
következik az egyenlő
a legsötétebb sztálinizmus-sal:
A titkosrendőrség hosz-szadálm- as
kihallgatása u-t- án
Patocka kénytelen volt
kórházi kezelést ígénybe-venn- i
ahol a fogdmegek
újra felkerestek annak el-lenére
hogy
orvosa tiltakozott ú-ja- bb
kihallgatások ellen
Nem sokkal később Pa-tocka
professzort agyszél-- '
hfidés érte
A család nem küldhe
tett ki szomorújelentéseket
( ! ) ennek ellenére több
mint ezer ember vonult fel
tüntetően temetőben an-nak
ellenére hogy a gyá-szolókat
„elírányították"
sőt a holland követség al-kalmazottainak
sem enged-ték
meg hogy a temetőbe
belépjenek
"" i A gyászbeszédet heli-kopterek
és rendőrmolorke-rékpáro- k
szántszándékos
durrogtatása zavarta meg
Az állambiztonsági szervek
filmet készítettek a jelenle-vő
gyászoló tömegről —
bizonyára későbbi vádeme-lések
céljából
Prof Patocka — nyugod-tan
mondhatjuk — az
emberi jogokért halt már-lí- i
halált
Vaclav Havelt év
májusig lakat alatt tartott-tá-k
addig amíg aláíratták
vele hogy többé nem tesz
politikai kijelentéseket!
I (Folytatás 2-i- k oldalon
j?
dők tisztább lelkiismeretem mint azoknak akik hallgatásukkal cin-kosaivá
válnak elnyomóknak
— Hiszem tiltakozásom nem lesz hiábavaló: Nyugat rádöbben
arra micsoda bűnt követett el amikor hazámat és egész Közép-Kelet-Európ- át
odaítélte Yaltában a moszkvai zsarnokságnak Hiszem
hogy egyszer a szabadságot szerető milliók Nyugaton és Keleten
összefognak és közösen elsöprik a kommunista diktatúrákat
— Tudom ajörténelem nem ad ajándékot Mindenért meg kell
küzdeni leginkább a legnagyobb emberi kincsért: a szabadságért Mi
lengyel 'magyar orosz német csehszlovák román fiatalok megta- - j
nultuk leckét: ha százszor le is tiporják a Jegyverek erejével az 1
eszmét: — a szabadság imádatát nem lehet kiölni a szivünkből! Eb- - l
ben bízunk remélünk és hiszünk ezért áldozzuk fel — ha kell —
életünket és vérünket
— Hogy lesz--e áldozatunknak eredménye? — Mi ilyen kérdést fel
sem vetünk magunknak Mi lett volna világgal ha Krisztus is
azon elmélkedett volna hogy megváltó halálával megvált-- e minden
embert?! mártírokba vértanúk vére nem hullott hiába habár —
lálszatra rövid ideig — a zsarnokság győzött
— Tiltakozásunk már eddig is hozott eredményt: ennek köszön-hető
hogy a zsarnokok sok téren meghátráltak-é-s kisebb-nagyob- b en-gedményekre
kényszerültek: A lengyel és magyar 1956 áldozata nem
'volt-hiábavaló- :' hogy ma egyáltalán hallathatjuk szavunkat az akko-- v
ri hősöknek köszönhetjük
" — Értse meg végre a Nyugat is: ha hallgat akkor ezzel csak
a diktatúrát segíti De ha ott is tiltakoznak ha a közvélemény ott
is -- erőteljesen hallatja hangját elítélve a zsarnokságot akkor mi is
remélhetjük hogy lassan nekünk is felderűi aszabadság napja Ne
higgyeteka détente hazug "jelszavában amelye csak kifelé mutat mo-solygó
arcot de befelé a legádázabb elnyomást 'leplezi -
— Nem azért kérjük Nyugatot elsősorban hogy tiltakozzon 'a t
szabadságjogok elnyomása ellen kommunista diktatúrákban mert
ezzel segít rajtunk hanem azért -- mert" a szabadságért 'kuzdcni"a íeg--
szebb emberi cél amely önmagában hordozza jütalmátr'az embert
nemessé -- igazzá —- teljes emberré'csak eZx teszi - -- rj"
— Egyesüljön' szabadsagszozatunk — Keleten Nyugaton — egy
is—? értelmet és célt: szaba- - egész világot" átfogó kiáltássá — és akkorfa zsarnokság Jerikó-iságba
belenyugvók beletörő- - falai hamarosan összeomlanak s fi
S j# V X
ii-- Í # s
A
a
A
az
a
ez
a
a
az
a
a
A
a
a
cs
az
$
L~ —— mmmmmm _
Flórián Tibor:
„FELHÍVÁS A KERINGÖRE "
(Brezsnycv és Levésque tánca)
Nincs kibúvó a felelősség alól
Valószínűleg nem tudnak róla sokan
de én már régóta figyelem hogy' Romá-nia
és a vele szemben álló más világné-zetű
román emigráció nemzeti vonatkozá
sú cselekedeteiben milyen tökéletes ösz-hangb- an
működnek együtt
Ugyanezt mi is megtehetnénk ha a
Kádár-rendszerbe- n volna hajlandóság 'és
bátorság arra hogy nemzetmentő cseleke-deteket
kezdeményezzen és végre tudomást
vegyen arról hogy a szo'mszéd államok-ban
több millió magyar él és ezek em-beri
anyanyelvi és kulturális jogainak vé-delme
nemcsak az emigráció hanem a ma
gyár állam felelőssége is
Ennek a felelősségvállalásnak sürgeté-sét
keressük a hazai magyar lapokban és
az írók megnyilatkozásaiban S örvendünk
valahányszor megszólal egy félénk vagy
bátor figyelmeztetés hogy a Kárpátme-dencében
máshol is élnek magyarok nem-csak
Magyarországon Csoóri „félálom-ban"
beutazza Erdélyt és keserű tapasz-talatait
az erdélyi magyarság sorsáróKbá-lo- r
hangú könyvben írta meg
Illyés Gyula hónapokkal ezelőtt a
baszkoknak követelt jogokat s közben az
erdélyi magyarokra gondolt Az kívánta
hogy-- a rájuk kényszerített csendet váltsa
fel -- végre a „dörömbölés" S ez a "dö
römbölés1' nemcsak egyszeri legyen hanem
állandó mindaddig amíg minden magyar
el nem nyerte emberi és anyanyelvi jogai-nak
érvényesülését a Duna-medencébe- n
" Illyés Gyula 'nemrég újra megszólalt
és Beatrice apródjai" fő- - és „Győztesek
között" alcím alatt az 1919-e- s Magyaror-szágot
területének nagyobbik és gazdasá-gilag
is létfontosságú részétől megfosztó
eseményekről megszívlelendő és messzire
hangzó mondatokat írt a márciusi Kortárs
ban:
„Ezeréves országok következő ezer é- -
véről döntöltek külföldi parancsnokocskák
akik otthon a tiszti kantinban tán a pin-cérnek
sem adhattak ilyen hangon utas-ítást"
i
„Közép-Európába- n tán Pest nyújtotta
i leglátványosabb képet A nagy szállodák
előtt a mutatós közterekens és a Dunapar-ti
korzón — mert akkor még korzó is vjolt
a városban — papagájtarka francia olasz
cseh angol román és szerb lisztek álltak
itt is és ott is kört Nyugat-európ- ai illa
ú cigarettáról pöccintgették a hamut e-y- ik
lábukat oly szoborszerűen helyezve a
másik elé ahogy mancsával az oroszlán
zsákmányul" lefoglalja a romantikus mély-nyomatokon
a gázellát Eszükbe se jutott
~ — amit pedig az öreg vénasszonyok odasan- -
ditása' is kifejezett hogy az a gőg volta-képpen
min is osztozkodikTrítettek ]e
vajon valaha népet körvadászibb módon
kerilö falkásan mint akkor? "
„Délen a pécsvidéki északon a sal-gótarjáni
bányavidékre is úgy tette rá a
kézét a más köpenye mögül vitézkedő mi
j
I Cuidita Weckly B
Ara: 30 cent
Mass István rajza
ni-imperializ-mus
hogy még onnan is lo
vább nyúl Hisz annak a közgazdászai meg
azt hirdették idehallhatóan tehát a meg-aláz- ás
ráadásul hogy az Alföld neki a Ti-száig
a Csallóköz a Dunáig azért kíván-tatik
el mert ott terem a legjobb búza
és úgy szép a térképen az országhatár
ha folyam jelzi"
Illyés — tyúszéy} némaság után — a
megalázott nemzet keserűségét szólaltatja
meg Hangja végigfut az országon az e-migrá- ción
ésa'kisántánt által emelet bör
tönók falán s a szomszédba is áthatol
Szégyelnünk kell hogy a négy égtájra szél-szórt
nemzetnek szabad földön sajnos
meg ma is1 vannak olyan fiai akiknek az
illyesi szót orcapirulással kellene hallgat-niuk
Éveken át fölényesen leírták azt a-mi- től
megfosztottak vagy elhárították ma-guktól
a felelősbéget azokra akiknek —
szerintük a XIX század elején kellett vol-na
úgy cselekedniük hogy megtarthassuk
elvesztett területeinket
Nem tehetek róla ha újra és újra íz
raelre kell gondolnom A zsidó nép fiai
nem hárították - át a felelősséget azokra
akik kétezer évvel ezelőtt elvesztették Iz-raelt
hanem a kellő történelmi pillanat
ban egységes akarattal visszaszerezték az
országot és vele megalázott öntudatukat
A Magyarországtól keletre északra és
délre lévő börtönállamokban voltak Sza
bédi Lászlók akik öngyilkossággal tilta
koztak a jogfosztások ellen és voltak Fáb-ry- k
es dr Janics Kálmánok olyanok a-k- ik
fölszólaltak vagy írtak s ha mást nem
hát ökölbe szorított kézzel védték anya-nyelvüket
A hit és a várakozásban töltöli idő
megadta nekem hogy olyasmit is hallok
amit közülünk egyesek még mindig nem'
hallanak Ha fülemet a földre tapaszlom
dörömbölést hallok a messzi börtönökből
s' a föld alól és" az egyre sűrűsödő morse-jele- k
az' óceánon át is ide érnek
Az írók nem térhetnek ki a felelősség
alól hogy kimondják a megalázott ember
és nemzet akaratát S az állam még min-dig
úgy tesz mintha nem hallaná Anya-nyelvi
konferenciákat rendez és eszébe sem
jut meghívni annak a testéből kiszakított
több mint 3 milliónak' képviselőit akiknek
nemcsak nyelve hanem nemzeti fönnmara-dása
is veszélyben forog Ki akarhat tehát
szót érteni közülünk egy olyan állammal
amelyet nemcsak világnézete választ cl tő-lü- nk
hanem felelőtlensége is a nemzet sor-sával
szemben? Miért leheUa román ál-lam
nemzeti és miért árulják el — hallga-tásukkal
— Magyarország mai vezetői a'
nemzetei? Miként lehetne — ha van ben-nük
— lelkiismeretüket felébreszteni?
Tudni kellene a rendszer mai vezető-inek
hogy az ENSZ (Egyesült Nemzetek
Szövetsége) napirendjébe csak akkor vesz- -
(Folytatás a 2-- ik oldalon)