Magyar Elet, November 25, 1978

              Nem sokaság
hanem L&ti
$ szabad nép tea
1
czsda deJ$ckai I
DSRXBBHY1
Vol 31 47 XXXI évfolyam 47 szám 1978 iNJovcmber 25 Szombat
l-- !
Egyiptom elnöke Gazát követeli!
Az # Az
James Callaghan brit miniszterelnök újabb csapást szenvedett a szakszerve-zetek
részéről mert azok visszautasították a kormány 5 százalékos bérkorláto-zás- i
javaslatát — Rhodesia egyelőre elhalasztotta a döntést miszerint decem-berben
megkezdik az általános választások kiírását — Kiprianou ciprusi elnök
két halálra ítélt palesztinai terroristának megkegyelmezett és életfogytiglani
fegyházra változtatta az ítéletet — A fülöpszigeti rendőrség egy csupán nők-ből
álló emberrabló banda három vezérét letartóztatta: kiderült hogy fejen-ként
50 dollárért gyermekeket raboltak cl és adlak cl olyan személyeknek akik
adoptálni óhajtották őket — Dr Piet Korrnhof-o- t nevezték ki Dél-Afrikáb- an
a feketékkel való kapcsolatok ápolásának — A vietnami ár-vizek
során 400 személy cselt áldozatul — A hirosimai atombombát kioldó pi-lóta
parancsnaplóját árverésen 85 ezer dollárért adták cl ! A hirosimai atombont
bát 33 évvel ezelőtt pontosabban 1945 augusztus G-- án dobta le Róbert A
Lcvis — Ulstcr attól tart hogy az újabb 1RA bombázási hullám miatt szo-morú
karácsonynak néznek elébe a bélen egyetlen nap alatt
nyolc városban 15 bomba robbant!
SZÁDAT ENYHÍT
MEREV
ÁLLÁSPONTJÁN
Anwar Szádat legújabb
kijelentése szerint az egyip-tomi
— izraeli különbéke
szerződésnek „legkevesebb"
a Gaza sáv kiürítését ma-gába
kell foglalnia és E-gyipl- om
ellenőrzése alá kell
rendelni a területet
— „A Jordán folyó el-foglalt
nyugati partja más
ügy" — mondotta Szádat
annak ellenére hogy ' so-kan
úgy vélekedtek a
Nyugati Part sorsának tisz-tázatlansága
gátolta a bé
Dr Eszterhás István:
ketárgyalások sikeres kifej-letét
— „Ha a Gaza földsáv
sorsát nem kapcsoljuk a
békeszerződéshez azeset-be- n
nem fogadhatjuk cl
a békejobbot" — mon-dotta
Szádat
Gaza egyébként egy
száz
földcsík Egyiptom és Izra-el
között amely a brit
mandátum ideje alatt Pa-lesztinához
tartozott
Egyiptom az 1948-be- li
arab-izrae- li háború fo-lyamán
foglalta cl Gazát
és tartotta birtokában
egészen 1967-i- g amikor
az izraeliek visszafoglal-ták
a földcsíkot
Jelenleg 400000 pa-lesztin
eredetű lakóval ren-delkezik
a gazai térség és
a Palestine Liberation Or-ganizati- on
befolyását vé-lik
felfedezni Szádat meg-merevedett
álláspontjában
amely miatt a washingtoni
béketárgyalások megszakad-tak
és az izraeli vezetőség
Torontóban történt
idején pró-bálta
az új egyiptomi ál-lásponttal
szemben kiala-kítani
a követendő vonal-vezetést
A nagy orosz elbeszélő így Írja le a diktatúra kclcl-szibéri- ai
partja előtt lévő az Amur torkolatával szemben fekvő sziget a
Szahalin rab-világá- t:
Hetven de néha akár százhetven ember is alszik a közös fek-vőhely
palánkján Ágynemű nincs A csupasz deszkán fekszenek szél-tépett
zsákokon mindenféle más rongyokon egyetlen ruhájukban El-rettentő
látvány A palánk tele van sapkákkal lábbelivel üres üve-gekkel
amelyeket ronggyal papírral dugaszolnak be Az ágy alatt
zsákok batyuk lábravalók piszkos kacatok A ruha ázott a láb-ravaló
szutykos Felső 'ruhájukban alusznak az alsót nem mossák
Fürdési lehetőség nincs Szenny és bűz Tele vannak lelüvel a vér-szívó
bogarakat az ágy deszkáján nyomják szét körmükkel A levegő
émelyítően romlott szinte avas Ugy mondják hogy itt a lélek
is összezsugorodik"
Ha nem akarom becsapni az olvasói azonnal meg kell monda-nom
ezt nem Szolzsenicin írta hanem elölte majdnem száz évvel
az orosz dráma egy másik nagy írója Anton Csehov tudósít így a
Szahalin szigetre küldött száműzöttek nyomorúságáról Csehov 1090-be- n
látta ezt a szörnyű világol a zord és egészségtelen éghajlatú
szigeten (A Journal to Sakhalin) Csehov elmondja hogy Szahali-no- n
nemcsak megsemmisítik a számüzöllet de el is feledtetik a
világgal Feljegyzi hogy ilyen neveket hall: Feledett Nevű Musz-laf- a
(Mustafa Hontalan Vaszilij (Vasily Bezozec-hestva- )
Névleien Jakab (Yakov BcspVozvaniya) Ismeretlen Nevű
Ember (Chelovck Neizveslnovo Zvaniya) És ezek a nevek élő
jelentettek
Azóta majd száz év teli el Az újcári száműzöttek ma már nyu-gatra
menekülnek A rabmunkásokat ma már
nevezik A hitetlenkedő világ ma már elhiszi a szibériai szörnyűség
létezését De a mai cárok a vörös cárok szándéka ugyanaz ma-radt:
a száműzöttet el kell tüntetni és el kell feledtetni Egyrészt
hogy a rabságban maradt haza ne lássa és feledje szerencsétlen
fiait másrészt hogy a számíízöttben magánosságában és kishitüvé
váltan — ahogy Csehov írta — összezsugorodjék a lélek '
Lálhalluk ezt legutóbb is A leghűségesebb párt-tartomán- y Bol-gár- ia
három nyugatra kijutott számüzöttc került gyors egymásután-ban
életveszélybe Kellő közülük életét is veszítette Ezév augusztus
24-ó- n Vladimír Koslov bolgár száműzött Párizsban az Arc Triomphc-ná- l
elhagyva a hasító fájdalmat érzett hátában A seb
felszínes sárülésnek látszott de mivel a fájdalom nem csökkent kór-házba
meni ahol a sebből kicsiny és szabályszerű golyót vettek ki
A tudósítások szerint a platina golyó gombostűfej nagyságú volt
A parányi golyóban két furatot talállak a golyói meg leheteti töl-teni
méreggel vagy baktériummal Kostov megbetegedett de a go-lyó
nem okozott mélyebb sebet Kostovot megmentette hogy a ka-bátja
vastag szövetű volt vagy talán távolról lőtték rá a parányi
golyót
Koslov mielőtt disszidált a bolgár rádió és televízió párizsi iro-dájának
volt főnöke Nagy felzúdulást okozott a diktatúra köreiben
amikor a szabadságot választotta Disszidálását mindenki a másik
bolgár száműzöttnek Georgi Markovnak tulajdonította Markov meg
a diktatúrának igazán kényeztetett kedvence volt a bolgár fiókdik-tálo- r
Zsivkov belső baráti köréhez tartozott Markov tehetséges író
volt színműíró és szatirikus Szökése ennek megfelelő dühöt keltelt
Szófiában 1969-be- n érkezett Londonba ahol a BBC rádióadás bol
HIWGARIAN LIFE
II &
Uganda —Tanzánia háború ellenzék letörése Iránban
kormánybiztosává
Észak-Írországba- n:
négyzetmérföldnyi
mwwtwwmwstwTiTtww
eh
„újra-csoporlosltás- a"
Nepomnyashchy)
kényszermunkásoknak
AZ ELLENZÉK
ELHALLGATTATÁSA
IRÁNBAN
Irán új katonakormányá-na- k
első intézkedése az
volt hogy Karin San-jabi- -t
a Nemzeti Fronl
ellenzéki vezérét elhurcol-ják
a lakásáról
Karim Sanjabi a múlt
1 léten tért vissza Párizsból
ahol Ayatollah Ruhollah
Khoincinivcl tárgyalt akit
az iráni ellenzék igazi moz-gatójának
tartanak
Sanjabit egy rendszám-tábla
nélküli személyautó-ba
gyömöszölték a SAVAK
iráni titkos rendőrség em-berei
Dárius Foruhara-- l a
Nemzeti Front szószólóját
ugyancsak letartóztatták
Sanjabi követői szerint
az új letartóztatási hullám
azt jelentheti hogy az új
katonakormány megpróbál-ja
a Nemzeti Front erejét
próbára tenni — és addig
feszíteni a húrt ameddig
lehet
A letartóztatási csoport
vezetője Ilahimi vezérőr
nagy volt aKi egynen a+
sah palotájának tcstőrsó-géhe- z
tartozik
Az amerikai ABC— TV
a letartóztatás előtt felvé-telt
készített a kél ellenzé-ki
vezér megbeszéléséről
amelyet a SAVAK emberei
a helyszínen elkoboztak
A KANADAI
OLAJMUNKASOK
KIÜRÍTÉSE
Mintegy nyolcszáz ka-nadai
állampolgár tevé-kenykedik
Iránban külön-böző
beosztásokban az
olaj kitermelés területén
A teheráni kanadai
nagykövetség szószólója bár
cáfolta miszerint kiürítési
tervet latolgatnának azon-ban
Irán területén főleg
Ahwaz városában a közbiz-tonság
erősen megromlott
George Link az Oil
Service Company vezér-igazgatóm
kocsijai gyúj-tóbomba
támadás érte és
Link élete hajszálon mú-lott
Összesen kétezer kanadai
dolgozik Irán területén és
a követségi hírtájékozta
tó így próbálta nyugtat-ni
a feldúlt kedélyeket:
- — Hivatalosan senki-nek
nem tanácsoljuk hogy
'(folytatás a 2-- Lk oldalon) LwtwwiwmwMi!mumwwuiuUViV
ogy összezsugorodjék a lélek
em-bereket
földalattit
gár osztályának lett a vezetője és előadója a müncheni Szabad Eu-rópa
Rádiónak Kostovot 1977-be- n beszélte rá a száműzetés vállala-lásár- a
Nem sokkal --rá Markov bátyja aki Olaszországban él mint
száműzött figyelmeztette Gcorgil hazulról azt üzenték öccsével vé-gezni
akar a diktatúra A kis platina golyó Georgi Markovot ezév
szeptember 7-é- n találta cl egy londoni utcán Esernyőt lóbáló járó-kelő
került mögéje és az esernyő hegyével megdöfte Markov comb-ját
Aztán — bocsánatkérést makogva — bebújt egy oll várakozó
taxiba és eltűnt Markov nem sokat törődött az éles hasító fájda-lommal
egész nap dolgozott Másnapra azonban belázasodott — vér-mérgez- ést
kapott Amikor mondotta hogy merénylet történi senki
sem hitt neki Négy nap alatt elpusztult Boncoláskor a sebben mé-lyen
befúródva megtalálták a kis platina golyói A harmadik bol-gár
száműzött Vladimir Simeonov Markov bizalmas munkatársa volt
a BBC-né- l Simeonov házába bezárkózva halt meg orrvérzés ölte
meg mondják az orvosok A nyugati lapokban egyideig folyik még
a találgatás a diktatúra cáfol aztán mindenki elfeledi ezeket a
különös haláleseteket gyilkosság nem történt hiszen amit nem ér-tünk
az nincs Három véletlen A szellemi szabadságküzdelem há-rom
száműzött rádió-harcos- a azonban elnémult Kettő véletlenül meg-halt
aki pedig életben maradt bizonyosan elhallgat máris eltűnt
a szabadságharc szellemi küzdőteréről Igyekszik majd elfeledtetni
magát így hát mindhárom száműzött hamarosan „feledeti nevű"
ember lesz A nyugaton élő számüzöltek között is összezsugorodik a
lelek?
Nem tagadhatjuk de nem is hallgathatjuk el az utóbbi időben
mi magyar száműzöttek is észlelhetjük sőt egy páran érezhetjük is
a száműzöttek elleni offenzíva megerősödését Intézményeinken észlel-hetjük
és a magunk bőrén érezhetjük Azt is megállapíthatjuk hogy
ma már a diktatúra általában minden nemzetbeli de különösen a
magyar száműzöttek ellen sokkal közelibb hírszerzéssel és sokkal
jobb helyi ismeretekkel vezeti támadásait mini tette eddig Mintha
mindenkinek a gyengéjét erejét megismerte volna az emigrációban
Még szerqncse hogy azok akik akarva vagy akaratlanul rászedhetök
húzásainak végrehajtására nem olyan ravaszok mint a diktatúra és
azokat meg mi ismerjük jobban mint a diktatúra Valaki sus-mu- s
csendben hazalátogat és mint az emigráció soha meg nem bízott
követe vezércikk szólamú fütyülővcl a szájában érkezik közénk visz-sz-a
Elsípolja cgynólára hogyan kell Magyarország fele fordulni
Nem a magyar nép felé amely felé aggóskodik szakadatlanul min-den
száműzött hanem afelé a Magyarország felé amelynek hozzánk
szóló szószólói (szerinte is) a diktatúra Világszövetsége és a dikta-túra
kulturális minisztere Közli velünk hogy hagyjunk fel minden
reménnyel mert az új magyar nemzedék közelebb áll a rendszer ál-tal
teremtett új rendhez mint az emigrációhoz melyről különben
sem tud sokat El akarja velünk hitetni hogy otthon már eltün-tettek
a köztudatból tehát elfeledtettek a hazai világgal Lám a
hazai diktatúra ellenünk nem lyukas golyót használ hanem arra
bűvöl-baj- ol hagyjunk fel a reménnyel a küzdelemmel a szabadsá-gért
hiszen otthon már nemcsak hontalan hanem „feledett nevű"
csehovi figurákká vállunk Mások hangoztatják hogy aki a magyar
kulu'irához ragaszkodik aki magyar szellemi életei él csak Kádár
János felé haladhat Megint mások a kultúreserében kínálkozó kul-túlszerve- ző
szerepérc vágynak Bajusz alatt mosolyogva földrészen-(Fíol- y
tatás az ötödik oldalon)
w ___
A hazai „Magyar Nemzet" közlemé-nye:
„November 9-é- n Pannonhalmán 85
éves korában meghalt Mécs László A
költő temetése november 11-é- n volt Pan-nonhalmán
a Vár kriptájában"
Ennyit ír Mécs Lászlóról a hazai saj-tó
halála alkalmából De bennünk nagy-nag- y
űr támadt amikor hírül vettük a
halálhírt Ezt az űrt csak irodalmi hagya-téka
tölti ki hiszen nevének hallatára
muzsikálni kezdenek lelkünkben örökszép
versei — a „Mindenség üzenetei" Igen
mert Mécs minden sorában ott vibrál a
„Mindenség üzenete" a „Teremtés gon-dolata"
amit a porszemtől a fűszálig az
erdők bogaraitól az emberig a mikrokoz-mosztól
a világmindenségig aranyab-roncské- nl
ölel körül Mécs költészete Ez
a „Mécs-hatás- " titka — ahogy ő meg-fogalmazta
mintegy végrendeletképpen:
„Egy ismeretlen ősi fényű
örök Titoktól elszakadtam:
Küldöncnek jöttem s eltűnök majd
Ila üzenetem általadtam"
Az üzenetet átadta s most eltűnt
Több mint 53 éves költői életműve ta-núskodik
erről: 1923-ba- n megjelent „Haj-nali
harangszó" c első versekötetétől —
az 1976-ba- n Clevelcnadban kiadott Visz-sz- a
a csendbe" c utolsó kötetéig Ezt az
53 évi költői munkát olyan ékkövek töl-tik
ki mint a Rabszolgák énekelnek Vi-gasztaló
Az ember és árnyéka Bolond Is-tók
bábszínháza Uvcglegenda Legyen vi
a
Ceausescu román vezér amovikai lá-togatása
óla központilag irányított táma
dáshullám indult meg a magyar emigráció
ellen úgy a külföldi mint a romániai saj-tóban
Az ok: Ceausescunak idegeire ment
úgy washingtoni mint a newyorki tünte-tés
amit az amerikai magyarok ellene
rendeztek
Ezekre a hazugságoktól hemzsegő tá-madásokra
eddig nem válaszoltunk mert
annyi történelmi valótlanságot rágalmat
tartalmaztak hogy nem tartottuk érdemes-nek
velük foglalkozni — De most egy ro-mániai
„magyar" lapban az „Előre" c
bukaresti napilapban jelent meg dr Jon
Spalatelu tollából egy kirohanás amire —
úgy érezzük — válaszolnunk kell
A cikkíró így kezdi írását: A horlhy-isl- a
emigráció mindent meglesz hogy szé-gyentelenül
elferdítse a mai romániai va-lóságot
azokat a gazdasági társadalmi
politikai és kulturális életfeltételeket ame-lyeknek
a magyar nemzetiségű dolgozók
örvendeznek" — Spalatelu itt felsorolja
mindazokat a jogokat amelyeket a román
alkotmány papíron biztosít a nemzetisé-geknek
de amelyeknek pont az ellenkező-je
valósul meg Romániában
A szerző a továbbiakban rátér a Horthy-r-endszer
kegyetlenkedéseire melyeket
— szerinte — Északerdély 1940-év- i vissza-térésekor
hajlottak végre a magyar haló-ságok
a román lakossággal szemben — A
felsorolt „tények" megcáfolása a történé-szeink
feladata — mi csak annyit jegy-zünk
meg (mint szemtanúk) ezekkel a „ke-gyetlenkedésekkel"
kapcsolatban: hogyha
történtek is túlkapások az akkori túlfűtött
hangulatban magyar részről azok meg
sem közelítették azokat az üldözésekéi
amelyekben a Délerdélyben maradt ma-gyarságnak
volt része a bosszúra lihegő
román halóságok részéről!
Nem is beszélve azokról a vadállati
gyilkosságokról amelyeket az 1944 szep-temberében
bevonuló Maniu-gárdislá- k haj-lottak
végre Északerdélyben amikor száz-számra
fejezték le fejszével az ártatlan
magyarokat a Székelyföldön a Mezőségen
cs a Szilágyságban Jellemző hogy még a
szovjet katonai hatóságok is megelégelték
ezeket a gaztetteket (pedig igazán nem
lehet őket túl finomkodóknak mondani!)
és a román közigazgatást csendörségcl
rendőrséget kitiltották újra Északerdély-bő- l
Csak Groza miniszterelnök csábos
Ép
: !
Itrgett Inlependest
Cuudian WeeUy
ta iha HnngarUn Ijingniga
iiiiiijJTii[iiiihi iii1iiiii[ttii—
Ara: 40 cetot
lágosság Megdicsőülés Fehéren és ké-ken
Élőket nézek Forgószínpad Anya
kell Aranygyapjú c kötetek Ebben a
Költői életműben teljesítette az Istentől
adott hivatását: Az üzentet általadta"
— de halálakor nem tűnik el csak fizi-kailag
— üzenete tovább él mindnyájunk
szívében lelkében
Ebbe az életműbe beletartozik nem-csak
halhatatlan költészete hanem em-beri
és papi példaadó magatartása is El-sőnek
emeli fel tiltakozó szavát 1942-be- n
„Imádság" c versében a hitlerizmus em-bertelens- ége
ellen s az elsők között van
aki 1948-ba- n szabadságot követel a ma-gyar
népnek és tiltakozik az ateista kom-munista
propaganda ellen amely megfer-tőzi
az ifjúság lelkét Ezért — hamis vá-dak
alapján — letartóztatták és csak
1956-ba- n szabadul a börtönből Azóta a
sorsa — a helytállóké: a hallgatás Csak
az emigrációban külföldön jelenhetnek
meg verseskötetei
Halála előtt így ír magáról a költő:
„Itt állok pár perccel az örökkévalóság
előtt' — Most már belépett az örökké-valóságba
s ott áll Isten színe előtt aki
hitvalló papját az „Isten harsonáját"
— tudjuk — átöleli s érdemei szerint meg-jutalmazza
— De itt a Földön is a ml
emlékezetünkben is kijár Mécs Lászlónak
az örökkévalóság a költői halhatatlanság
Drága költőnk Mécs László nyugodj
békében szivünkben-lelkünkbe- n örökké
élni fogsz!
esések románok
ígéretei hatására térhetett vissza a ro-mán
közigazgatás 1945 márciusában
Ezekután tér rá a cikkíró a minket
a magyar emigrációt érintő részre: „A
horthysta kegyetlenkedések-- e gondolva
felmerül a kérdés: hogyan engedhetik
meg a horthysta köröknek hogy felemel-jék
fejüket éppen azokban az országok-ban
— elsősorban az Egyesült Államok-ban
— amelyek az antifasiszta koalíció
tagjaiként annyi áldozatot hoztak a fas-izmus
Iegyőzéiének nagy csatájában füg-getlenül
hogy azt hitlerizmusnak Horthy-fasizmusna- k
vagy másnak (miért nem emlí-ti
a cikkíró az Antonescu-fasizmu- st is? —
Szcrk) nevezték? A világ különböző
részein lezajlott horthysta tüntetések ame-lyeket
abszurd módon az illető országok
honpolgári szabadságjogainak gyakorlásá-val
magyaráznak — különlegesen káros és
veszélyes elemet alkotnak mindenekelőtt az
illető országokra nézve azokkal az álla-mokkal
való kapcsolataikra amelyek el-len
a horthysták támadásaikat irányítják"
Spalatelu melléfogása nyilvánvaló: a
washingtoni és a newyorki tüntetéseket
nem az általa „horthysláknak" bélyeg-zett
idősebb magyar emigránsok kezde-ményezték
szervezték és vezették — ha-nem
a magyar fiatalok — akik az 1940-e- s
években még nem is eltek vagy lega-lábbis
— csecsemőkoruknál foT'a — alig-ha
lehetlek „horthysták"!
Itt van ennek a kirohanásnak a leg-sebezhetőbb
pontja: a magyar fiatalok
amikor tüntetéseket szerveznek amikor
sajtókampányt folytatnak amikor beadvá-nyokkk- al
ostromolják az amerikai külügy-minisztériumot
— nem a múlt bűneit
hánytorgatják őket nem a rcváns a bosz-sz- ú
lelkülete vezeti hanem csak emberi
jogokat akarnak kivívni az erdélyi ma-gyarság
számára Ezeket a fiatalokal nem
fertőzte meg semmiféle „fasizmus" túlzó
nacionalizmus — hanem csak azt akar-ják
hogy szűnjön meg az erdélyi magyar-ság
üldözése elnyomása adja meg a ro-mán
kormány a két és félmilliónyi romá-niai
magyarnak (és a lobbi romániai nem-zetiségnek
is!) az emberi szabadságjogokat
— Ez az amit a cikkíró és a mögötte ál-ló
soviniszta román diktatúra nem ért
meg vagy inább nem akar megérteni mert
az ultra-nacionalizmust- ól elködösült sze-meik
előtt csak az egy nemzetiségű a
„tiszta román" Nagyrománia vérgőzös ál-ma
lebeg!