Magyar Elet, October 25, 1975

              IliStÉff ksssiií®!S
mm® &&SBsaESS8föS5WJfeaK?8U
asm?ms? raasssraagcaa mitmm
csuda dolgokat 9 IyAjVH JfwHk £H IBJr MIBl ~ÉI HLJi HH H_JI BH Largett IadrpeBdest
1 nuzssNYi I fi HF H Bl E Hftglf UH JpHk h Hsl UH h Bfli _ AH — HJ ia lle
Cinjin
Hangúin
Veckly
lngnige
"" ' ™í w nMBnrffin JHbTP9 dMbdh ES&aKa £3 JBLs&i mwHmsstim Jm&sám gJHU v
Vol 28 No 43 XXVIII évfolyam 43 szám 1975 október 25 szombat y 30 cent
Csaknem félmillió marokkói menetel az afrikai spanyol gyarmat felé:
Gerald Ford pekingi útja elé Lövetési parancs a portugál zendülök ellen
Andrej Szaharov szovjet tudós aki nemrég elnyerte a Béke Nobel-díja- t
kijelentette hogy a Szovjetunió ma is kb 2000 politikai foglyot tai t lakat alatt
— Hirohito japán császár és Nagako császárnő befejezte kéthetes amerikai kör-útját
— Egy argentínai kávéházban az amerikai acélmunkások szakszervezeté-nek
peronista vezetőit öt fiatalember géppisztoly-sorozatta- l kivégezte Njolc
nap alatt 112 személy halt meg a polüikai zavargások következtében Isabel
Perón elnöknő 32 napos betegszabadságáról visszatért és 60000 főnyi tömeg
előtt mondott beszédet a peronista hatalomátvétel (okt 17) harmincadik év-fordulóján
A tömeg szavalókórusa a következőképpen hangzott: „Se sien:e Pe-rón
esta presente" (Érezni hogy Perón jelen van) — A felújult mozlim-keresz-tén- y háború következtében újabb 23 személy halt meg Bejrut külvárosaiban —
(A hathónapja tartó libanoni zavargások következtében eddig 6000 személy
esett el) — Az ausztráliai szenátus elvetette a munkáspárti költségvetést — Az
Egyesült Nemzetek Szervezete szociális bizottsága 70:29 arányban „a cioniz-must
a fajgyűlölet egyik formájaként" jelölte meg Az Egyesült Államok kikül-döttje
Leonard Garment a szavazást a 30 éves szervezet gyik legnagyobb
szarvashibájának" bélyegezte — A Pápa őszentsége „előzetes kötelezettségek-re"
hivatkozva kitért George Wallace Alabama kormányzója fogadása elől —
Tiedé Herrema az elrabolt holland származású üzletemberért vállalata nem
hajlandó megfizetni az IRA által kikötött váltságdíjat
H MAROKKÓ
MEGTÁMADJA
SPANYOL-SZAHARÁ- T
Hasszán marokkói király
országos televíziós adás ke-retében
hívta fel országa la-kosságát
hogy önként je-lentkezzenek
abból a célból
hogy Spanyol-Marokk- ó cl-özönlé-sét
megvalósíthassák
Lapzártakor csaknem ne-gyedmillió
marokkói önkén-tes
iratkozott fel az egyelő-re
„békés menetelesnek"
nevezett kampány céljaira
--ii-— rvw" T--
melynek végső elképzelése sának terve azért született
az hogy a 80000 lakosú
Spanyol-Szahar- a nemzetisé-gi
összetételét Marokkó ja-vára
döntsék el
A „YA" című spanyol hír-lap
a marokkói inváziós
tervet „őrültségnek" minő-sítette
és az Egyesült Nem-zetek
Szervezetéhez való
fordulást sürgette hogy
megállítsák az clözönlést
A marokkói meneteles és
végeredményben Spanyol-Marokk- ó
békés" elfoglalá- -
meg Hasszán király agyá-ban
mert nemrég
a Nemzetközi Bíróság
elutasította mind Ma-rokkó
mind a szomszé-dos
Mauretánia igényét
a spanyol gyarmat terü-letére
Spanyolország 1884 óta
folytat gyarmatosítási mun-kát
a nomád életmódot üzó
szaharai törzsek országá-ban
melynek területi kiter-jedése
kb 100000 négyzet
W'ttWtW11LftVWWWlWA'AU''Ati'VtAWW'Al'AWW
Herendi Jánosnak az Ausztráliai Magyar
Szövetség elnökének előadása
Világkongresszuson
Sok szép eredményt értünk el az emigrációban de mi lenne
ha emigrációs egyesületeink gyűlésein a sok-so- k szői szálhasogj-tá- s
helyett mindig eredményes munkát tudnánk végezni? Ha sok
értékes honfitársunk nem vonult volna háttérbe a meddő viták-tól
megcsömörülten?
A'rpád és a honfoglaló törzsek vezérei nem a széthúzás szelle-mét
hagyták nekünk örökül mégis a századok folyamán a viszály-kodás
annyira második természetünkké vált hogy már szinte büsz-kék
vagyunk rá hogy mi magyarok igen nehezen kezelhető embe-rek
vagyunk A közelmúltban egy angol úr a következő kijelentést
tette baráti körben: Érdekes emberek a magyarok Egyénenként
sokkal értékesebbek mint mi angolok mégis mi sokkal többet
tudtunk elérni mert össze tudunk fogni!" Azóta is a fülemben
csengenek ezek a szavak Hiszen nem kell azért nekünk kolomp
után ballagó birkákká válnunk Tartsuk meg és ápoljuk erős egyé-niségünket
melyre joggal büszkék lehetünk de ha azt a közös
cél érdekében korlátozni és annak alárendelni képtelenek va-gyunk
akkor tegyük le a lantot ne próbáljunk szövetségcsdit ját-szani
ne álmodjunk tovább egy szebb jövőről felejtsük el hogy
magyarnak születtünk és menjünk a magunk útján
A következőkben megkísérlem vázolni az Ausztráliában élő
mintegy 40000 magyar szervezkedését és munkálkodását Igyekez-ni
lógok tárgyilagos képet adni minden szépítgetés nélkül Auszt-rália
lakosságának több mint 70?b-- a az államok fővárosaiban cl
és ennek megfelelően de még nagyobb arányszámban a magyar
lakosság is hasonlóképpen oszlik meg A kisebb vidéki városok-ban
és a bclsö 'területeken lakó magyarság létszáma elenyé-szően
kicsi Bár a 40000-e- s szám a más kontinenseken élő magyar-ság
számával összehasonlítva igen alacsony mégis az a tény hogy
csupán 5 gócpontban tömörülnek szervezkedés szempontjából
ideális helyzetei alkot Az alap és háttér tehát alkalmas lenne ha-talmas
munka kifejtésére ha mind a 40000 magyar de legalább is
azok nagy százaléka aktív munkát fejtene ki Ez sajnos nem áll
Azpn értesülésem hogy a világ más részein is az emigrációs ma-gyarságnak
csak kis százaléka hajlandó időt és fáradtságot áldoz-ni
egyáltalán nem vígasztal hanem inkább mély szomorúsággal
tölt cl
Ausztráliában az összmagyarságnak csupán mintegy 2po-- a
fejt ki állandó jellegű komoly építő munkát 5%-- a hajlandó segí-teni
ha felkérik rá további 5°b-- a megjelenésével támogat magyar
megmozdulásokat és a többi 88%-- a csak éppen magyar mert an-nak
született vagy pedig visszaonult mert megcsömörlött mint
már előbb említettem Lehet hogy büszkén magyarnak vallja ma-gát
ha megkérdezik — lehet hogy nem tud beilleszkedni a befo-gadó
ország társadalmába és hasonló magyarok vagy másféle
emigránsok társaságat keresi — lehet hogy gyötri a honvágy —
legtöbb esetben kritizálja azokat akik dolgoznak: de ezzel ma-gyarsága
megszűnik Szerettem volna hallani hogy más kontinen-seken
az arányszám sokkal jobb de sajnos mint már említettem
'tudomásom szerint ez általános jelenség — Éppen ezért az
emigrációban dolgozó attív magyarok egyik legfontosabb felada-tának
látom hogv igyekezzenek minél több háttérben stagnáló
v magyart élvonalba állítani
mérföld (Magyarország —
összehasonlításul — 35905
négyzetmérfold) azonban
az ország túlnyomó része
terméketlen sivatagi ho-mok
Vajon mi az oka Marok-kó
és Mauretánia élénk ex-panziós
törekvésének?
A berberek földjén je-lentós
ásványi kincsek
húzódnak kiaknázatla-nul
a föld méhében
a vas- - és rezérctelcpek mel-lett
a kénbányászat jövedel-mező
bevételi ágat jelent-het
A marokkói-spanyol-sz- a-
! harai haláron máris szá
mos halálos incidensről és
lövöldözéstől számolnak be
a híradások
LÖVETÉSI PARANCS
A ZENDÜLŐ
KATONÁKRA r
Francisco da Costa Go--
mes portugál államelnök a
héten elrendelte hogy a
Kormanycsapatok nyissa-nak
tüzet bárkire aki ille-gális
módon jutott fegyve
a
réhez legyen az polgári
személy rendőr vagy ép-pen
katona
A radikális parancs k-iadására
azért volt szükség
mert egyrészt Otelo de Car-valh- o
— a kétkulacsos tá-bornok
aki cgj ben a titkos
rendőrség feje —
hányszor szélsőbalolda-li
elemek fegyvereket
szereznek a kormány-szemet
huny vala-csapato- k
arzenáljaiból
Másrészt a marxisták és ra-dikálisok
felfegyverzése
máris véres összetűzések-ben
jelentkezett az Azórl-szigeteke- n
ahol kormány-csapatok
és szeparatisták
csaptak össze
Costa Gomes a parancs
kiadásával egyidejűleg egy-hetes
amnesztiát biztosí-tott
melynek folvamán
mindenki aki törvény telén
úton jutott hozzá fegyve-réhez
büntetlenül beadhat-ja
azt a hatóságoknak Az
egyhetes határidő lejárta
után
(Folytatás a 3-- ik oldalon)
WX il
A következőkben az aktív kisebbség szervezetét és munkáját
lógom ismertetni
Már az 50 évek elején különböző magyar egyesületek alakul-tak
taz ausztráliai államok fővárosaiban Megjegyzendő itt hogy
1949 'előtt Ausztráliának nem volt említésre méltó magyar lakos-sága
Ki-k- i érdeklődésének és otthoni hátterének megfelelően
megtalálta helyét az MHBK-ba- n a Katolikus és Református egy-házközségekben
a labdarúgó és egyéb sport klubokbán majd
megalakult a cserkészet és tánc-csoporto- k műkedvelő színtársa-ságok
énekkarok és így tovább kezdtek működni Az 50 évek
vége leié az egyes államokon belül működű egyesületek szövetsé-gekbe
tömörültek majd később ezek a szövetségek megalakítot-ták
az Ausztráliai Magyar Szövetséget Ez utóbbi egészen két hó-nappal
ezclóttig a N S W-- i a Viktóriái és a Délausztráliai szö-vetségekből
állt amikoris Nyugat-Ausztrál- ia egyébként igen aktív
egyesületei szövetséget alkottak és kérték az Ausztráliai Magyar
Szövetségbe való felvételüket
A különböző államokban működő szövetségek írott és a tag-egyesületek
kiküldöttei által hitelesített alkotmányokkal rendel-keznek
melyek pontosan körvonalazzák azok működési területeit
A szövetségek legfőbb szerve a Tanács melynek tagjai az elnök
alelnök titkár pénztáros a különböző előadók mint például a
kultúr-clóad- ó Rab Nemzetek előadó Good Neighbour előadó
Vöröskereszt előadó stb továbbá a tag-egycsülct- ek egy-eg-y állan-dó
megbízottja A Tanács évenként legalább négyszer de a szük-ségnek
megfelelően többször ülést tart és döntéseit az alkotmány-nak
megfelelően szavazással hozza Az év egyik fontos ülése az
Egyeztető ülés rendszerint decemberben melynek folyamán a tag-egyesületek
összeegyeztetik évi programjukat nehogy véletlenül
ugyanarra a napra két vagy éppen több rendezvény essen Az
így összeállított kalendáriumot a titkár sokszorosítja és kiküldi
az egyesületeknek A Tanács i II a szövetség tisztikarát az egyesü-letek
kiküldöttei álásztják titkos szavazással
Az Ausztráliai Magyar Szövetség ugyancsak írott és hitele-sített
alkotmánnyal rendelkezik Az elnökséget az egyes államok
adják két é énként A tisztikart a soros ájlam választja majd fel-terjeszti
a többi szövetséghez jóváhagyás végett Ez év július l-t- ól
az elnökség Dél-Ausztráliá-ban
van Az Ausztráliai Magyar Szövet-ség
az egész ausztráliai magyarságot egyformán érintő ügyek inté-zését
általában levelezés ill telefon útján bonj'olítja le a nagy tá-olság- ok
miatt de időnként a delegátusok összegyűlnek mint pl
tavaly júniusban Mclbourncben éi lesz egy 1976 januárjában Ade-laideb- cn
a 3 Magyar Találkozó alkalmával
__ Ennyit az Ausztráliában élő magyarság --szervezetéről nagy vo-nalakban
Fontos lenne talán még egy pár szóval vázolni a szö-vetségek
financiális helyzetét Az évenként rendezett szövetségi
bálák tiszta jövedelme ami pl Dél-Ausztráliáb-an
mintegy 7—800
dollárt átlagol elégséges az adminisztrációs kiadások fedezésere
Ezek után szeretnék egy pár szót szólni kitűzött céljainkról
Nem állítom hogy ezeket a célokat mindig hiánytalanul el tudjuk
(Folytatás a negyedik oldalon)
Syptiiiw
?~ £lt? T"7 'Tintliífi --"7 ififTI" ni ffiii"irTTT!tTTT!fMn i Pi7TrriiBiiiT-vs'rrtvii- i J t w i: jv íí ---
a j : mjvMwqc r wiw i
i i i i i — i i i n n i i 111 i m iibiii 1 1 i i imi iü i i i i i i i i i 1
1 i i p
rkay y -- j SjiW
' ?'
wrfv Jtw uS- -
& % "' r - - WM"t " ~-"-
-— " Ti -- wTWiMgiNfcWk?tyy-tNS y nw 't'tK í vv amvcvv "-- v „nw" i ii i rrr 1 imi i vi i n— 11 i
i
i i ni i
tJ j"-- --- „_ wvv„ii„_a -- viWSS-"!!!
Budapest 1956 októberében: az elesett szabadsághöseink sírjai a köztereken
Dr Pogány András:
A tizenkilencedik
évforduló
Nem könnyű feladat Október tizenki
lencedik évfordulójára emlékezni a jelen
legi nehéz körülmények között
Valóban évek óta alaposan ránkjár a rúd
s ha változatlanul igaz is a régi közmon
dás hogy nem az a legény aki üt hanem
aki állja mégis valahogy túlsók kiábrán-dulás
jutott osztályrészünkül Csak az el-múlt
esztendőben kidőlt sorainkból a leg
nemesebb magyar tölgy Mindszcnty bíbo-ros
-- Alig néhánychcttcl később követte öl
az örökkévalóságba Ravasz László is má-sik
magyar példája a hűségnek és a helyt-állásnak
Végül ez az esztendő érlelte meg
számunkra Helsinki keserű gyümölcsét
Akármi is legyen a való értéke ennek a ne-vetséges
cSinadraltával szovjet nyomásra
létrejött papírdarabnak tény hogy az biz-tonságérzetet
kölcsönzött a kommunista
elnyomóknak és a reménytelenség érzésé-vel
töltött el sok-so- k magyart a Vasfüg-göny
mindkét oldaián
Mindez így van és kár volna tagadni A
szólás-- és sajtószabadság csak akkor ér
ték ha szembe merünk nézni a puszta ri-deg
tényekkel és le merjünk vonni a té
nyek által jelzett következtetéseket is A
mi fajtánk veleszületett hibája nemcsak
szalmaláng természetünk de az is hogy
szcntimentalizmusunk alapján annak vég-leteibe
esünk hol ezen hol azon az olda-lon
Világot megindító lelkesedésünk cso-dákra
képes mint azt ötvenhat újból be-bizonyította
de nincs még egy nép mely
a reményvesztettség az cb-ura-fa- kó a
minden-mindeg- y fekete hangulatának ten-gerében
annyira tudna fuldokolni mint
éppen mi magyarok A tizenkilencedik év
fordulón lenne itt az ideje hogy ezen
valamiképpen változtassunk
Miért? Mert álmodozás az élet megron-tója
ahogy a költő mondotta Alapnélkü-li
bizakodás csak úgy mint feneketlen
kétségbeesés csak azok malmára hajtja a
vizet akik a jelenlegi magyar nyomorú-ság
tudatos kovácsai immár harminc esz
tendejc Ezért kíséreljük meg a „dolgot
magát nézni" ahogy azt a kevésszámú ma-gyar
realista államférfiak egyike Bocskai
István oly találóan mondotta S ha „a
dolgot magát nézzük" egészen meglepő
logikus következtetésekre bukkanha-tunk
Az első ilyen logikus konklúzió az hogy
bármi történt is az elmúlt tizenkilenc esz-tendő
alatt a magyar népnek nem adatolt
meg az a lehetőség hogy véleményét újra
"szabadon kifejezze Erről gondoskodott
nemcsak az országot megszállva tartó
szovjet haderő de az őket szolgailag ki-szolgáló
kommunista diktatúra is Ami
annyit is jelent hogy a magyar nép utolsó
szabadon kifejezett véleménye és_ akarata
1956:ban a szabadság néhány áldott nap-ja
alatt látott utoljára napvilágot és így az
mindaddig amíg azt egy újabb ugyancsak
szabadon kifejezett akaratnyilvánítás meg
nem változtatja változatlanul érvényes
Ez úgy hisszük eléggé nyilvánvaló
Igen de Helsinkiben eladtak bennün-ket
— mondják sokan — s most már
mindennek vége Ez a nicsevós propagan-da
egjik fő oka lehetett hogy Brezsnye-vé- k
és kapcsolt budapesti talárhordozóik
mindent elkövettek hogy Hclsinkben meg-szülessék
akármilyen nyilatkozat is Egy
jólismert hídépítő ezt október 2-á- n írt ló-veiéb- en
így fejezte ki::
Ez az elrendezés nem átmeneti: (már
t i hogy szülőhazánk a szovjet érdekkör-be
sodródott") nem hiszem hogy életünk-ben
megváltozzék Akit erre nem tanított
meg 56 az balga aki ezt Helsinki után
sem látja az idióta!" (Eddig a levélből)
Megnyugtathatjuk a lelkes hidépilöt
hogy ilyen idióta" sok akad közöltünk
sőt majdnem minden szabadföldi magyar
az mert azt soha elhinni vagy tudomásul
venni nem_ fogjuk hogy Magyarország tar-tósan
vagy véglegesen a szovjet-kommu--
'
nista-szlá- v tömb kiegészítő része leli
Senki kedvéért nem vagyunk hajlandók
lelki harakirit elkövetni Szerintünk
ugyanis nem az az idióta aki hisz Magyai-orszá- g
feltámadásában hanem az aki nem
hisz abban Nem az az irreális aki tudja
hogy ötvenhat áldozata árán Magyai or-szág
nemcsak voll hanem lesz is hanem
az aki követve vagy bedűlve a szovjet
propagandának mindennek a végét hir
deti mint a pusztulás botcsinálta angyala
Nemcsak kishitű de nevetségesen naiv
álláspont is ez Történelmünk folyamán
ért minket éppen elég 'tragédia és vala-mennyiből
szerencsésen kilábaltunk Száz-egy
évvel a mohi csata után Nagy Lajos
lépett a magjar trónra Mohács tragédiá-jából
Bethlen Gábor Erdélye születeti
meg a vasvári béke gyalázatát 22 évvel
később Buda felszabadítása küvelle
1849-be- n Világosnál elbukott a nemcti
szabadság ügye de néhány év távlalából
már integetett egy új szabad korszak
ígérete közel hetven esztendő zavartalan
nyugalmával és békéjévé S Trianon? Nyo-morúságunk
aligha lehetett nagyobb mint
volt 1920-ba- n s mégis túléltük azokat az
időket is Csak ecv külünbséü volt :i
akkori idők és a ma között: akkor nem
akadt magyar aki a török gyalázatba vagy
az abszolutizmusba belenyugvást vagy
Trianon rendelkezéseinek elfogadását sür-gette
volna Ma ilyen gyászmagyar is
akad sorainkban
A szovjet elnyomás 30 esztendeje való-ban
nagy tragédia de ki meri ezt mon-dani
hogy ez tartós" vagy végleges? A
Helsinki Nyilatkozat? Ez a papírdarab
ami még csak nem is nemzetközi szerző-dés?
Végre nem hajtható és jogilag nem
is kötelező egyetlen aláíró félre sem! El
mindenkinek tudnia kell Amit sajnos
nem mindenki tudott elsősorban az ame-rikai
diplomácia nem az az hogy el a
papirrongyot kommunista propagandául
fogják felhasználni idekint és odaát Aira
hogy kétségbeejtsék vele azokat akik a
felszabadulás óráját oly erősen kívánják
és elhitessék velük hogy most már min-den
mindegy Akármennyire elítéljük is a
helsinki cirkuszt és nyilatkozatát ez alig-ha
lesz képes elérni azt amit érvénves
nemzetkőzi szerződések mint például a
trianoni nem tudott soha elérni: Magyar-ország
tönkretétclét Sőt Kétségtelen hogy
a helsinki végnyilatkozatot kierőszakoló
(Folytatás a harmadik oldalon)