Kanadai Magyarsag, April 23, 1958

              &?
mrrmmm i i u n m- -
PRICE 10 CENTS
K"J ht mé§ jSal fog
"A mi k mtfyirtig v(
i t ! me'J uvttu ma ii viHvittttn: Mvtn ti ttr
ív-- - mvHvkkl ntmttti tiJirithot kfity vlllg4ltk
krititwtl lgiiiglk
-- "kán vtfyvnk ktvttii hWdílil"
ixazts-í-K
Vörősmart (A ftl ItUitt KimiiI f WttU l
punk tlti llimibíH ingltM k
f P P m H BJBBr Lbf Bv H B BBB LbbBBBBBW BBBT LbbI BBBB&BBBBBBr ARA: 10 CENT
K iM--t Second Class Mail
pt Office Department Ottawa
fyill íifo!' m '" szám
szerkesztőig és kiadóhivatal
aí nrtrrrfluri nvdu iw"
TELEFON LE 6-03- 33
MEGOLDHATATLAN HELYZET
káosz
nyugati nemzetközi politika hirtelen de nem váratlanul
Ptsikntm megoldhatatlan nehézségbe került a legújabb francia
[iarminy válsíg miatt A kibontakozás e pillanatban a lehetetlen- -
íéggtl hitáros i mégis miris mutatkozik egyik közvetlen jó ha- -
lísi éspedig az hogy a szovjet iltal javasolt illamfői értekezlet
regtartisira hosszabb Ideig semmiesetre sem kerülhet sor
A francia Gaíllard-kormán- y amely hat hónapon at volt urál
iién kétharmad szavazattal megbukott a tuniszi kérdésben ta- -
[lusítindó kormánypolitika kérdésében Mint ismeretes az algir- -
Mini határvidéken történt francia iégibombizis következtében
l nyugatbarát Borguiba tuniszi köztársasági elnök panaszt tett az
UNO előtt Franciaorszíg ellen Miutin ebben az ügyben a nyu--
gátnak ii volt a feladata hogy az amerikabarit Tunisz és az Ame
tikival szövetséges Franciaorszíg döntsön egy olyan kérdésben
amelyet a szines népek minden oldalon próbakőnek tekintenek —
mindenki el akarta kerülni hogy az UNO-ba- n szavazisra kerü
ftesstn a sor Akarva-akaratlan- ul egységet KELLETT létrehozni —
kicsik nem akarta a nyugat kitenni Tuniszt annak hogy a kom- -
tiunistik vagy legalábbis az egyiptomi vezetés alatt illó Unió
kínaiba sodródjék Ugy Borguiba mint Gaillard francia minisz- -
r_!-:- L iJ LA n-C- L L_ -- CAV „l ll Uln!
J nem szabad határozathozatalt kicsikarni Ennek alapjin Gaillard
ízt a javaslatot terjesztette a pirizsi parlament elé hogy Francia- -
erűig ürítse ki Tunisz katonai támaszpontjait a bizertai haditeng-erészeti
Í
támaszpont kivételével s az ott állomásozó francia csa- -
tatokat ismét bocsássa a NATO rendelkezésére
I Ez a {avaslat — amely Tunisz részéről is elfogadható volt s
'amely hossu dore rendezte volna a kérdést s egyúttal enyhítette
olna a hat: ncidens nyomán támadt franciaellenes hangulatot
[égy a frin: katonaság mint a NATO mint pedig a francia adó
iét} szi-- i'í könnyebbséget jelentett volna Egyedül az érthe
tetlen) szí-vcdél- yes nacionalista érzelmek szenvedtek volna
csorbát ím hogy a francia katonaságot visszavonják egy olyan
temzetksz' c cióból amely hosszabb időre amúgyis tarthatatlan
Ví't
A franc parlament kedvező döntését Eisenhower elnök a
riei részéről méa külön it befolyásolni szerette volna S evég- -
tói személyes levelet intézett Gaillard elnökhöz melyben felhívta
hnciaorsng figyelmét arra hogy a tuniszi kérdést rendezni kell
rtrt az USA futf err1 flt£tlll turlia biztosítani a Francia- -
tTOjnak c-íta-lt
katonai és gazdasági segítséget az Északatlan- -
U Eoe- z- - keretein belül Ugylátszik azonban hogy ennek a
Dmnek rC z 0lt a hatása a parlamentre amelyben ezidőszerint
P bal- - e oLbo'dali pártok vannak többségben s a kormányt
tm a ksz-art- ok koalíciója tartja fenn Ugy kommunista mint
jobboldali nconalista részről szenvedélyesen támadták a tuniszi
jyességre unatkozó kormányjavaslatot s a tárgyalás hangulata
fejen Amenka ellen fordult amíg a kommunisták "európai ko--
Jonializmus sal vádolták Amerikát addig a jobboldali pirtok azt
vidít mltlr t — hn w iiisim:laii ln™wniiíawiir silil"n 9k~n&nvf Franciaorszia"ot
"tomilig cserbenhagyja Északafrikiban Coty államelnök a meg-Irto- tt
Gaillardot bízta meg ideiglenesen a kormány vezetésével
de I VÍltinWAI LiL-l- L I _I_it ArMin í Imid - Huvi RiuwnifHaiii HiHUcni iciiiíiijicis" - m - 9
Vilimely pírt nem kap abszolút többséget legalább a külpolitikai
Résekben addig Franciaországnak nincs hivatott képviselője
pmmifétt államfői vagy egyéb nemzetközi értekezleten KülS- -
f9n áll ez most mert a tuniszi kérdésben elhangzott bizalmat- -
jknsígi szavazat alapjában rázta meg a parlamentet s most töb--
va„ hogy középpMok koaliciójában melyik
ifirtmk lesz tsbb szava hanem arról hogy egyáltalában megala- -
egy keTPntnrmiw LXwiLTÍl: valamelvik szélső- -
S -
— Br
német evangélikus egyház vezetője Augsburg- -
ICn r"r K-- _w n„nlm rvrlament ÍÓvéhaaV- -
M M vc--e?rver- kerét akkor az evangélikus egyház kény- -
¥ --r
ff'-ÍC- O
V
nem arrji I0#
'"l-- e
' - -j--
ssbi
-- l
arra
A -
A
__
-- sr-a
a
'0s i
Zi'-- n
9y visszahívja tábori papjait a hadseregből
émet parlament figyelmen kívül hagyta Niemöller
-- e mét megszavazta az norva
"--
1 u még azt is hangoztatta hogy: "a keresztények
-- éreti kérdéssel kerülnek szembe ha a nyugat-né- -
"- - f in x_i a xAmfcivver- - -- - - ict --r= szereiig - -- —
c --
''-'' -- nak tökéletesen igaza van Mi is Itten
1 csak azt - enek tartjuk az
vezzr _„ utefye y akkor tqi 28va e volt a jeks
'i mikor a fegyverkezett méghozzá té-- -
5 szempontból fegy- -
KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJEIENÖ KOMMUNISTA EUENES MAGYAR LAPJA
Szerkeszti
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Amíg ennyire zavaros a francia belpolitikai helyzet s bármely
pillanatban kormányra kerülhet akár egy kommunistabarát nép-fronti
kormány (amely súlyos utcai harcok esetleg külső beavat
kozás után bukna meg) akár egy szélsőségesen jobboldali De
Gaulle- - vagy Poujade-fél- e kormány (amely szakadatlan sztrájkok-kal
volna kénytelen megküzdeni) addig sem- - az UNO sem a
NATO sem semmiféle nemzetközi testület nem tárgyalhat Fran-ciaországgal
úgy mint felelős nyugati
Fokozza a nehézséget az hogy a tuniszi s a vele kapcsola-tos
algíri kérdésben egymással ellentétes érdekek harcolnak
ugyanazon a területen sőt ezeken a területeken mindegyik ha-talmi
csoportnak önmagában is egymással ellentétes érdekei van
nak Amerika érdeke Tuniszban az hogy ott a nyugatbarát kom-munistaellenes
Nasser-ellene- s kormány uralkodjék s általában
nyugalom Miután a tuniszi civilizáció francia az ott elhe-lyezett
tőke francia s a kommunistaellenes
a francia fegyverek jelenlétére támaszkodik nemzetközi téren
ezért a további amerikai érdek az hogy Tunisz és Franciaország
jóban maradjanak Másrészről azonban az amerikai politika Tu-niszban
egyúttal a próbaköve annak hogy a nyugat illetve Ame-rika
valóban őszintén barátja-- e a szines népeknek? Ha Amerika
most Franciaországban a szélsőséges nacionalistákat támogatja
akkor ezzel elveszti az arab népek szimpátiáját s esetleg Nasser
oldalára sodorja Libanont Jordánt Szaudi-Arábi- át Ha viszont —
egy esetleges jobboldali francia kormánynak nem ad teljes támo-gatás
ezzel esetleg elveszti Franciaországot mint a NATO-vé-dele- m
legfontosabb területi bástyáját Ez az USA csak
számíthat mint a katonai bázisok legfon-tosabb
országára s akkor támogatnia kell Németország aspi-rációit
a kelet-néme- t területek visszanyerésére is Dilemmák tri- -
lemmák quadrilemmák szüntelen sorozata kínozza a washingtoni
külpolitikusokat sv azt már előre megjósolhatjuk hogy akármit
csinálnak a francia kérdésben az eredmény mindenképpen káosz
lesz
De egymással ellentétes érdekei vannak a szovjetnek is a
francia kérdésben Amíg a válság meg nem oldódik addig Fran-ciaországnak
nincs felelős államfője s addig a szovjet nem juthat
közelebb jtelenlegi főcéljához az államfői
megtartásához Ahhoz hogy ezt elérhesse a szovjetnek is a fran-cia
válság lecsitítására kell törekednie De ezzel elveszti azt a
most talán fennálló lehetőséget hogy Franciaországban —
csak rövid időre is — alakulhasson Azzal pe-dig
hogy a tuniszi kérdésben esetleg a koalíciós kormány ellen-zékét
a baloldali szélsőségeseket támogatja állandósítaná a vál-ságot
Ha a szovjet most a tuniszi ügyben a számára legkívána-tosabb
békülékeny álláspontot foglalja el akkor le kell mondania
arról a komoly szerepről hogy ő a "szines
népek" védelmezője az elnyomókkal" szemben A szovjet amúgy
is kis presztízse tehát Nasser és társai szemében tovább csőkkene
Hozzátehetjük azt is hogy miután a szovjet ezidőszerint azt
a javaslatot tette hogy az államfői értekezletet megelőző külügy
miniszteri értekezlet programjának megállapítására az érdekelt
hatalmak nagykövetei üljenek össze Moszkvában — s ezt a ja-vasla- tot
a nyugati nagyhatalmak elfogadták — most francia rész-ró- l
ezen az előzetes megbeszélést megelőző előzetes megbe
szélésen egy olyan kővel fog résztvenni aki mogott nem áll fe-lel- ős
kormány
Azok a repülőbombák amelyek a Sakiet-- i falura hullottak
valószínűleg sokkal súlyosabb kárt okoztak mint az összes eddigi
kísérleti hidrogén- - és atombomba Borzalmas politikai káosz ke--
partkoahció uralma' esetlea ennek nvomán polgárháború?! letkezett amely By'ormin vtiethet érajrw
I==o=í-- w --~~
W aaallll Niemöiler
Zt
I1- -
'iz- -
és
-- i_f siomiegyvereKicei
Politikai Franciaországban
www3íxxo5000C:íw=w
atomfegyverkezést
bűnnek és
atomfegyverkezést éppen
szovjet
Nyugat-Németorszá- g védelmi
nagyhatalommal
legyen
Borguiba-kormán- y
esetben
Nyugat-Németországr- a
propaganda-értekezle- t
ha
népfront-kormán- y
propagandahatású
Akik meg mindig nem tanultán
Harold Wilson az angol muniréspart gazdasági szakértőié
sürgeti a kormányt hogy vesse el a berozsdásodott előítéleteket
és nyisson utat a kommunista országokkal ve'o kereskedelemnek
szociéldemokrácia nem mentes a kommunista
Itt is léttzik hogy a
befolyástól még most sem annyi keserű tapasztat tén A
merxi eszmék mint már többször megírtuk megbuktak és a kom--
tHjesen eiveszieaeK eemc munista interpretációban pedig
z ng ™m" ° süket Ha valóban komolyan gondo-- l
tommifiMa oruágokkal való egTÖttmökodést akkor a sajit gaz- -
sírjét kívánja megé Mi mér tuou rr ° „3 gazdaségi erzodéek úgy létik HroW Vilaon éta + magyarázni ostoba
az dmurt 30 évet Mami uffY ™"
_x -:- - nla+r+nduerrei akar kefeskedni
ságét nogy meg m~y "~~—
TORONTO 105 fontot fo--
wxrnit IS hófiao alatt Madeline
Ave--i
Tíz évvel ere- - i--
- Kn _ rni 'r T#rint Széo ks keresz- - íőtt mikor férjhe7npmt rr?
ernoller wak- - 188 f-- nt uoI-- ő 13"
:
lt az ff N úr
rosszra
CCOOÍ
ludu
években aznbmn 235 fontr
hhwtt E? érvel ezelőtt ef- -
Armata Silverthon hatámzta
híTannv tart
n' v
vosjy fogvókurá'
ta rendzr""r
TU Te
INNEN-ONNA- N
XUKNIIKKG A Nyuffit-németorszap- -i
munkanélkü-liek
stáma az ejryre késleke-dő
tavasz és az építő munká-latok
szünetelése miatt elérte
az egymilliót — jelentik a
német munkaügyi hivatalok
LONDON Hugh Gaitskcll
az angol I-i-bour
Party vezére
a múlt hiten egy nagygyűlé-sen
beszédet tartott és „fel-szólította"
az angol én ame-rikai
kormányokat hogy kö-vessék
a Szovjetunó példáját
és haladéktalanul szüntessék
be a további atomkfsérletc-ke- t
Vajon mi a véleménye
Mr Gaitskellnek Hruscsov
legutóbbi kijelentése után a
„beszüntetett" szovjet atom-kísérletek- ről
?
OTTAWA Az egyhetes
bermudai üdülésről visszatolt
Diefenbaker miniszterelnök
bejelentette a magasabb ál-lami
hivatalnokok fizetés
emelését Ok hogy az utóbbi
időben három magasvangú
állami tisztviselő - - Ilennct
az „atom-che- f George Mel-vo- r
a „liszt-che- f és a he-lyettes
kereskedelmi minisz
ter Sharp lemondtak állásuk-ról
és a magán-gazdasá- gi
életben helyezkedtek el
LONDON Az angol felső
ház 780 esztendős történeté-ben
példátlan esett a legutóbb
292:251 arányban megszava-zott
törvény melynek értel-mében
az angol felsöhánai
nőtagja is lehet VM
ugyanis csak férfi ta'
tak
HONN Prof '!'!
Heuss nyugatnémet
nök a közeljövőben r
látogatásra indul n
során — valóstínü! ™ r
végén — Torontóla t"
togat
KTOHICOKK Kgvir rc-- d
őr figyelmes lett W ( 1 -'-
'-"
rura aki rendkívül e' gn~
ruhában álkktgált V
York IW- - Queenwi rr
'án Isrrerős volt ne-- a f
akit egy héttel eze! ft r
kopott katormkopf-r- r (
rongyon cipőbm lát '♦
elegáns külső lett '
George Nelsonnak
rendőrségen két beton
mert be
TORONTO Az egyik fjwcn
Street--i Hotel óroziiien
Georg Reevea pénzt kí-- t
„kokceőfl" egy íameretlen rr-bert- ől Miután nem kapf-f- t
felkapta az előtte álló s"ro --
Dobarat és az Íameretlen ar
cába vágta Tettéért most
vont felelőaaégre a bírónáir
1 tooUí6rnefi büntetett 27
éves fiatalembert Két évi
fegyháara Ítélték
ZÜRICH A zflrichi „WeH-woeh- e"
efmfi lap elboesájtotU
rvik kiváló munkatársát dr
Kisióka
Toronto április 23 szerda
Edited and Published at
996 Dovercourt Hoad Toronto
IMI ONE LE 6-03- 33
i Erzsébet Kanadában
f I fi t 1
[ I ' I i
I rvT ] Íj v
I 5 —- V 1 ]
n ff ft I afU '
ÍM xm lillB K
rt : IMi IPP
KiSókai Erp rt költő -- ' ' j r ' ' i ír ' M legkivá-lóbb
női ketjvi'eloi rnpqldír jana ír r n i ii'-d')i- t Irodalmi
sikereit megkoronázta a Titokzatos P' n '' 'mu regénye mel
l 1956-o- s szabadságriarc megrázó t-re- u raza Francia és hol-land
fordításban is megielent és szokatlanul nagy nemzetközi ti-kért
aratott Amerika minden nagyobb magyarlakta városát meg-látogatta
és izzó lelkesedésével meqdoboqtarta a fásult magyar
y'flfl Vi 'ka a'l rrif 1' " ' n pif qoriorü mi- -
fWBSBBSBBBtsPSBfVÜKSBlSlSíBBfSBBSt9SBIBSBBSSMtA
1 ISBBBBBBBCi-'tSrMSaeTBiBBBBMfJBBBB-B
kkkkkkkBBK JB fkakkkkkaakkkkkkkkakkkBH
aLLVLsBLLv' ' JaaBBBBBaKA LbbbbbbbbbW
IbBBBBBBBBBBBvPBbB áBBBBBkBBK'T rSBBBBBKISK
tH9 BBáBjnBPSKk JBBBBBrBaBBBkBBBBBBVvIZi ' WVÍji# %&& jrsxSJk I-- W '''}
f MaSzati % m&fíim tWK Á
& rV~ "iiiT 1 aaBHeajr jáflSiÉBiBM
m®± - mI
L '
„ já±#fÁlét±t "2--
19"S
1
mK
V AHÉBwfc4aÍa I
A KANADAI MAGYARSÁG és a MAGYAR LÁNG főszerkeazaöje
Kenesd F László — Kisfokai Erzsébet koKŐ és írónő tiszteletére
vacsorát adett a torontói Csárda-vendégl- ő emelet 'érmében Ké-pünk
e vacsorán készült s bemutatja (bairol-jobbr- a) Ke-nései
F liszló főszerkesztőnket Kisfokai Erzsébet írónőt és ííyir-egyhé- ry
Pél fömunkatérsvnkat A vacsora alkalmat adott az eflsto- - "ri Jondc írót és hírlap--' rációt érdeklő irodalmi proWémék megbeszélésére s azon sikerült
"'♦ jvfri Frankfurü)an a kiváló írónőt lapiamk állandó munkatársává megnyerni Kisfokai
-- ♦ -- k rwztvett eg- - Erzsébet szvbőhovő elismerését feezi ki lapiamk magas szín-''- -: d'xrú "!'ni í'ü'cn vona'u irodaim tevékenysége felett
I
1 m
iawj
' mii
Irf y 'kwf
lm
K_BaBfLBBBBBBBBBBBBBBBBBl