Magyar Elet, August 25, 1979

              m"rrrF---r~r-r-F-rrrrrrrrrr-rr-rr-rr- -r'
i k „ fji r -- )£- iii-- i -- í ~iuf lm 1 li-í-ttjijf-fi''-
-- - ' itjf # t — d " --" v J - --ts-ft #i' "! i-- -i--
A!fU" jíK wA- - (- -
Sfj T i
ve
1B79 augusztus 25 MAGYAR ÉLET 11 oldal
I I 11 ifcflllrflliliHWldtilliMlllmnilFOWIIIIIllllHlÉtfcMéMiiÉallfclfclMJWMU HHkMHHIMÉMMMlk Mi újság odahaza?
tTTTxryygr
Haraszti Emire:
REGENSBURG ÉS A MAGYARSÁG
Mostanában cli valós lelt egy-eg- y európai város év-fordulójáról
írni ligyre-másr- a olvasom az angolnyelvíí
napi- - és lictilupukbnn hogy megint valamelyik nyugal-curóp- ai
vagy köi'épeurópai város lett ötszáz ezcrvagy
éppen kétezer esztendős
Mostanában azl írják az angolnyelvíí lapok hogy
Uavnrian city eelebrales 2000 years of hisloiV' lloeus-burgró- l
van szó erről a dunamenli kelel bajorországi vá-rosról
Megtudom a cikkből hogy köel van a cseh és
keletnémet határhoz" (Magyarországról az egész cikkben
nem esik szó) és Münchenből autóval vagy vonattal
kél óra alall Uegensburgba lehet érni Ír a cikk a kel-tákról
mint Regensburg őslakóiról a rómaiakról a nagy
„Cliarlemagne" (Nagy Károly) császárról aztán belezsú-lo- l
egy-k- ét össze-vissz- a kevert adatot megjelenik közlük
V Károly császártól Napóleonig sok érdekes figura Ma-gyarországról
nemigen tudhat a cikkíró — mert kínosan
kerülgeti megemlítésünket Néha azonban az a benyomá-som
hogy a Trianon óla tapasztalható nyugati rossz
lelkiismeret igen sok írástudói arra a megoldásra" ösz
tönöz Iiogy megpróbálja elhitetni a jámbor olvasókkal:
Magyarország valójában sohasem létezett — vagy ha lé-tce- lt
is — akkor csak mindig alléié apró nyulvánv-or-s'íígoesk- a
volt a szláv— latin— germán tömbök szorításá-ban
A cikk helycsen említi hogy 2000 évvel ezelőtt kelta
kolónia volt „Radaspona" (a mai Regensburg) de el-mulasztja
megemlíteni hogy Radaspona" csak egyik
kisebb határszéli települése volt annak a kelta tömb-nek
mely a Kárpátmedence nyugati felét ilélle legal-kalmasabbnak
a letelepülésre Ezek voltak azok akiket
később a rómaiak "pannonoknak" neveztek A Kr u-- i
első században — írja a cikk — a rómaiak meghódítot-ták
a városi és laktanyát építettek Az ismeretlen ne-vű
cikkíró úgy tudja hogy Marcus Aurelius tökélete-sítene
a várat melyet „Castra Reginának" neveztek el
„Radaspona" egyébként ezidöben annak a római határ-erödítés-láncn-ak
volt egyik — eléggé jelentéktelen —
láncszeme melynek főállomásai Vindobona Carnunüim
(Pozsony környéki erődítés) és Aquincum (Óbuda) vol-tak
Megtudjuk hogy a VI században a bajorok foglal-ták
el Radasponát" és környékéi Kru 450-be- n Atti-la
hun király hadai vonultak cl erre — méghozzá egy
hadoszlop a Duna északi partján és egy hadsereg ép-pen
a várost érintve! A bajorok (tudományosabban és
ezidöben: a „baiuoraii" ) lényegében a keleti frankok
egy törzsszövetségét képezték és — erről sem tud az
újságcikk — Lothár a Meroving dinasztia ezidöszerin-t- i
képviselője a frankok királya éppen azért telepítette
ide azt a harcias népet hogy az 558-ba- n a Kárpálme-dencébe
betört avarok további útját állja cl vele —
nem túlsók sikerrel Ekkor már a frank király által ki-nevezett
herceg székhelyének számított és 739-be- n már
püspöki székhely is lett Van azonban itt valami amit
— az eddigiek után — mást ne is várjunk e a cikkíró-tól:
az hogy „Ralisbon" környékén számos késő-ava- r
temetkezést találtak (Hasonlót a dunántúli sírokhoz te-hát
a 670-be- n keletről érkezeit késő-ava- r azaz elöma-gya- r
nép maradványait) mely lelőhelyek bizonyítani lát-szanak
hogy az avar kagán kapcsolatokat tartott a —
Irank királyok ellen néha-néh- a felkelő bajor hercegek-kel
Helyesen jegyzi meg a cikk hogy „császári várost"
csinált Nagy Károly császár Regensburgból de nem tör-ténik
említés arról hogy ennek az volt az előzménye
hogy Tasziló bajor uralkodó — avar szövetségben — fel-kelt
Nagy Károly ellen (7f!2) mely győzelmével végző- -
JUKDŰ1U3U auiiEBiuiiiiuunxjuii ni Ji juh jj mi inirtnitiiJ j j PiruJi ii jj n ui iimihij jitn jj luuraiRmrixii jh i uiiiuuiininuju imi u n j jíiti iiiiniiiru niiinuium i u rmimiiKas
Gyűjtés az érdligeti templom
újjáépítésére
Az alábbi levelet kaptuk:
Mélyen tisztelt Szerkesztőség!
Templomunk — egy régi kultúrház erősen romoso-di- k
Ezért kénytelenek voltunk újjáépítésbe kezdeni
Templomunk fontosságát az is aláhúzza hogy a
Főváros peremén fekszik ahová mindig új és új lete-lepülők
jönnek Ez fokozott lelkipásztori erőfeszítésre kö-telez
minket ami viszont vonzó templomot igényel
Mély tisztelettel arra kérem hogy lapjában a „Ma-gyar
Élet"-be- n kegyeskedjék e nemes célra gyűjtést hir-detni
Bízom abban hogy az adakozókész magyarok meg-nyitják
szívüket és pénztárcájukat e nemes cél támogatá-sára
Kéréseméi jószívű pártfogásába ajánlva ismeretlenül
is
köszönti tisztelője
Ásguthy József
plébános
„üdvösségünk záloga
néven állítanak főoltárt a most újjáépítésre kerülő érd-ligeti
templomban Á főoltár alatt helyeznek el egy
hantdarabnyi földet azoknak a sírjából akiknek hozzá-tartozói
önkéntes adománnyal segítik az újjáépítést
Akiket pedig elhamvasztottak -- vagy a háborúban eltűn-tek
azoknak nevét emlékkönyvbe jegyzik s ezt az em-lékkönyvet
helyezik a főoltárba
Ez a emlékkönyvbe-jegyzé- s egy hervadhatatlan virágszál
a sírokon Így naponta részesülnek a szentmisék kegyel-meiben
a sírlakók
Évenként két esetben éspedig a Szűz Anyának mint a
Keresztények Segítségének (május 24) emléknapján va-lamint
Halottak Napján ünnepélyes" gyászmisét mutatnak
be az így oltárbahelyezeitekért
Részletes felvilágosítást a hantok csomagolásáról vagy
emlékkönyvbe jegyzésről az érdligeti plébánia ad"
2030 Érdiigei Topoly ti 1 Hungary Europe
tlött (78(1) Taszilól az ingelheimi gyűlésen elfogták és
Liajorországot annektállák a Frank lirodalomba Nagy
Károly megalapította 0starrich"-l(0slmark- ) és innen in-dította
nagy támadását az Avar Birodalom felszámolá-sára
(7i)l) Ezidöben tehál Regensburg az avarok el-leni
hadműveletek kiindulópontja leheteti illetve innen
indulhatott el a nagy támadás a vindobonai (bécsi) és
győri nagy avar gyűrűk elfoglalására Nagy Károly ha-lála
után (1)14) a nagy Frank liirodalom részeire bom-lott
fel de még a verduni szerződés elölt (841!) Iám-bor- "
Lajos császár egyik fiára Német" Lajosra szig-nálta
liajorországot Regensburggal mini akkori szék-hellyel
Az alábbiakban emlilsük meg egy-ké- t érdekességet
Regensburg és a magyarság történelmi kapcsolatairól A
teljességre nem kívánunk törekedni de Igen szükséges
annak megemlítése hogy e kapcsolatok nemcsak Ma-gyarország
de Regensburg történetére is nagy hatással
voltak tehál teljes kifelejtésük" — vagy ténybeli el-sikkaszl-ásuk
— szinte érthetetlen még akkor is ha jól
tudjuk hogy Magyarországról nemigen esik szó az é-szakam-erikai
Kontinens iskolakönyveiben
Regensburg a magyar történelemmel kapcsolatban 891-be- n
bukkan fel Ez volt az az év mikor Árpád egy
előreküldött törzse portyázta „Nagy" Szvatopluk dunán-túli
területeit Ekkor már Arnulf volt a német király
(később német-róm- ai császár) Ugyanebben az évben —
IjöIcs Lco követei Regensburg városában jelentek meg
és tárgyalásokba bocsátkoztak a németekkel — a közel-gő
magyar törzsekkel adódó új problémákról (Fulclai
Évkönyvek) Regensburg a továbbiak során is mintegy
külpolitikai— diplomáciai városa maradt a németeknek
Budapesttől - Esztergomig a Dunán
Reggel nyolckor indulunk el egy kedves kis motoro-son
felfelé a Dunán Kezemben egy hazai útikalauz ab-ból
jegyezgetem ki az alábbi adatokat:
— A Duna a nyugatnémetországi Feketeerdőben ered
egy kastély (Donau-Eschinge- n) parkjában Hossza 2í!00
km és ebből 834 km magyar partot érint Átlagos mély-sége
Magyarországon 25 ni Legmélyebb a Gellért hegy-nél:
lti méter
De most már hagyjuk az adatokat és szemléljük
az ugyancsak beszédes partokat
Aquincum felé járunk — Hadrianus római helytar-ló
későbbi császár székelt itt 60 ezer lakos nyüzsgött
körülötte: kereskedők kézművesek tisztviselők és kelta
őslakók Volt ezeknek az aquincumiaknak vízvezetékük
szennyelvezetö csatornájuk fürdőik vásár-csarnoku- k pad-lófűtésük
és utcáik kövezve voltak
Felülinek Szentendre tornyai Lelki szemeink elölt
mcgjelnik Rab Ráby alakja ahogy a kisváros ódon fa-lai
között Jókai elénk varázsolta — A városháza 1730-ba- n
épített barokk épületben működik öt templom ma-radt
Zsigmond király idejéből Itt van a híres művészte-lep:
nem csoda hogy annyi nagy képzőművészt ihletett
meg zegzugos sikátoraival különös hangulatú utcarész-ieleivel
Alsógödhöz becses irodalmi emlék fűződik: itt írta
Arany János „Családi kör" c gyönyörű költeményét
A másik híres község a parttól nem messze Föl
ahol 1842-be- n Fáy András szőlőjében szüretkor Vörös-marty
Mihály tollából megszületett a „Fóti dal"
A Nagy-Duna-- ág legismertebb helyisége: Vác
Földvár volt a honfoglaló magyarok idejében iti por-ladnak
valahol Botond csontjai Szent István alapított
itt püspöki székhelyet — Itt laktak egy ideig Petőfi
Sándor szülei a liáthori utca 15 sz alatti sarokház-ban
ahol a költő az „Anyám tyúkja" c versét írta
Irodalmi emlék csábít Leányfalura is ahol Móricz
Zsigmond élt és ahol ma emlékház őrzi a nagy író em-lékét
hagyatékát
Visegrádnál vagyunk! Feltűnik a fellegvár és a Sala-mon-
tornya Mi mindenről beszélhetnének várának ré-gi
kövei 350 terem Csodálatos függőkertek Nem hiá-ba
nevezte IV Sixtus pápa követe iöldi paradicsom-nak"
A hegy ormairól lefutó kőcsatorna Mátyás király
palotájába hozott vizet míg felesége Beatrix lakosztá-lyát
„központi füles" melegített télen — Cseh lengyel
és magyar királytalálkozón a Habsburg és a török ter-jeszkedés
veszélyeit tárgyalták itt — Mátyás elnökleté-vel
„Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban?!"
Nagymarosnak is — ahol Visegrád után kikötünk —
megvan a maga híressége: az 1300-ba- n épült gótikus
templom Az itteni művésztelep festői még ma is sze-relmesei
ennek a történelmet lélekzö egyedülálló táji
szépségeket kinálö vidéknek
A szemközti parton Zebegény fehér falu házai in-tegetnek
felénk — Nagy festőművészünk Szönyi Ist-ván
itt élt háza ma már múzeum
A koronázó város
Esztergom Várhegye a bazilikával jelzi hogy közele-dünk
az ősi királyi városhoz Még Géza fejedelem kez-dett
itl palotát építeni 979-be- n 1000 évvel ezelőtt
itt született 1001-be- n fia Vajk akit István néven e
falak közt korúnáztak királlyá — Az Árpád-ház- i ural-kodók
előszeretettel bővítették szépítették a palotátkü-lönöse- n
III Béla
A palota legsszébb legérdekesebb látnivalója a ká-polna
mely III Béla számára készült 1200 körül Szob-rászati
festészeti díszítése valóban „királyi" Finoman
faragott oszlopok fogadnak a kapuban mely fölött vö-rös
márványküllős rózsaablak nyílik Bent a kápolna
nagyszerű térhatása a boltozat mesteri megoldása a
finoman faragott oszlopfők a freskómaradványok mel
lett még egy meglepetés éri a belépőt: azok a férfife- -
jek melyek kél oszlopfőről tekintenek ránk GoreviclfTi- -
l
Laíj
mert pl Arnulf halála után (099) Árpád követei ebben
a városban tárgyaltak „Gyermek" Lajos királlyal a néme-t-
magyar katonai kapcsolatokat illetően (Avcntinus
liajor Évkönyve")
Rcgensburgol elég gyakran keresték fel a kalandozó
magyar törzsek Kézai Simon írja hogy cltogták
Schwarzenbergi Henriket a császár marsalljai azaz se-regének
vezérét s vele együtt számos más nemest A sze-rencsétlen
augsburgi (Lech-mezei- ) ütközet után — mint
Kézai Simon írja — „ Léi és Bulcsú futásban keresett
menedéket Hajúra szálltak s a Dunán ereszkedtek lefe-lé
hogy Magyarországra meneküljenek A regensburgi át-kelőnél
azonban foglyul eslek s Regensburgban vesz-tőhelyen
végezlek ki őket" Itt — Regensburgban — hasz-nálta
utoljára kürtjét Lehel hogy ell'ogója szolgája legyen
a hite szerinti túlvilágon
Nem tud Regensburg nyugati történelemanyaga még
arról a nagy magyar királyról sem aki pedig a római
egyház első királyi szentje lett! 995-be- n Géza fejedelem
Regcnsburgba küldte el leánykérő követségét fia Vajk
(Szent István) számára! A bajor hercegi család lelkiaty-ja
és tanácsadója Szent Wolfgang püspök volt ezi-döben
ö volt a magyarországi latin térítés 972 évi pio-nírja
és ezidöszerint a bajor Gizella hercegnő lelki irá-nyilója
Géza fejedelem kapcsolata Regensburggal és a
bajor hercegi családdal akkor már legalább két évtize-des
volt — s ezt beszédesen bizonyítják azok a —
Géza által veretett — „Regina Civttas" pénzek melyek-hűsége- s
utánzói a bajor „Regina Civitas" érméknek
(Győrfly: István király és müve" 153-5- 4 o) Az első
magyar pénz tehál — rengensburgi miniára készült!
Manapság Münchenben őrzik Gizella királyné keresztjét
A Szent István korabeli idők egyik legszebb emlékda-rabja
ez A Gizella keresztet regensburgi ötvösük ké-szítették
és ugyancsak az első magyar királynövel kerül-lek
Magyarországra
bor művészettörténész szerint: a szakállas bajuszos arc-ba
a magyar a borotvált hullámos hajú lejben pedig a
francia kőlaragó örökítette meg magát
A Várhegy — talán — egész Európa legcsodálatosabb
műemlék-együttes- e A palota mellett ott áll hatalmas ku-polájával
az a bazilika melynek alapjain egykor több
mint 900 éve pompás székesegyházat emeltetett Szent
István — Itt van a híres Főszékesegyházi Kincstár is
amelyben Európa-hír- ű ötvös- - és textilgyüjleményt őriz-nek
Egy üvcgszekrényben(píágnesként vonzza pillantá-somat
a 900 éves koronázási kereszt melyre valaha a
magyar királyok tették le esküjüket — A bazilika e-g- yik
mellékkápolnája a Bakócz Tamás esztergomi bíboros-
-érsek által építtetett vörösmárvány burkolatú kápol-na
(1499-150- 1) mely a magyar reneszánsz legszebb leg-épebben
maradi emléke
Fáradt vagyok: a sok szépség történelem emlék má-zsás
súllyal nehezedik rám A vár teraszát szegélyező
kőkerítésre ülök — s kitárul előttem Esztergom csodála-tos
vidéke: a kép középen a lebukó nap fényében ezüs-tösen
csillogó Duna — Európa és a magyarság sorsfo-lyój- a
Érzéseim gondolataim a múltban csapongnak a
dicsőséges és vérzivataros magyar századokban Büszke
séggel tölt el a nemes múlt — aggaszt a jelen E- -
szembejutnak ekkor Petőfi „A Dunához" c versének
sorai :
„Folyam kebled hányszor repeszti meg
hajó futása s dúló fergeteg
Mégis ha elmegy fergeteg s hajó
a seb begyógyul s minden újra jö "
AO
Hazai hírek
Nyolcvan éves Pethes Sán-dor
a Vígszínház művésze
1899 május 28-á- n született
Kassán: apja Pethes Imrea
magyar színművészet egyik
kiválósága volt Diplomáját
1920-ba- n szerezte 1923-to- l
a Nemzeti Színházban ját
szott Sokoldalú művész a
közönség színpadi szerepe- -
in kívül nagyon sok film
ben tévéjátékban látta és
szerette meg A születésnap'
alkalmából tisztelettel kö
szöntjük a kiváló művészt
Érdekes könyv jelent meg
Budapesten „Kémek egy-más
között" címmel Szerző-je
egy Szigeti János (ál-- )
nevű magyar kémelháríló a-- ki
hat fejezetben hat kém-elhárító-illet- ve
kommunista
hírszerző esetet tár az olva-sók
elé Ezek a történetek
a legsötétebb Rákosi-korszakba- n
1949 és 1952 kö-zött
játszódtak és ha a
szerző roppant primitivül is
vázolja őket kiviláglik be-lőlük
hogy a szovjet szo-lgálatában
álló magyar hír-szerzők
nyugati magyar szár
mazású ügynökeiket úgy
szervezték be hogy azokat
otthoni hozzátartozóikkal —
anyjukkal nővérükkel vagy
épp szovjet hadifogságban
íraij71
fő
le
lévő fivérükkel zsarolták —
Így kerüli hálójukba egy kül-földön
tartózkodó magyar é-neke-snő
egy népi — német
származású főmérnök stb
A könyvből illetve „Szige-ti"
eseteiből az is kiderül
milyen „egyszerű" módon
sikerült a kommunista ké-meknek
az őket közelebb-ről
érdeklődő nyugati szer-vezetekbe
„beépülni"
Költöztetést
20 FEET-- s
zárt bútorszállító
kocsival — garanciával
szemételtakarítást
dump-trakk- al
legolcsóban vállal:
Sipos Cartage
Tel: 293-049- 3
Költöztetés
és minden más szállí-tást
garanciával
legolcsóbban vállal
SZABÓ
MOVER
5366360
Emlilsük meg hogy pl 1003 tavaszán Áuerftuii
llruno Regensburgból hajózott le a 'Dunán a „fekete
magyarok közé" téríteni (firuno azonos a Szt István
„Nagyobb Legendájában" irt „Bonifác mártírral" a
„fekete magyarok" akiit pedig akkoriban Ajtony ma-ros
völgyi népét érlelték) Regensburg a bajor dinasztia
alatt baráti városa volt Szent Istvánnak — fordult a
kocka persze amikor II Konrád és a száli dinasztia
vette át a császárságot Attól kezdve Regensburgot —
megint szoros kapcsolatba lépett Esztergommal
J050 körül — tehát I Endre király idejében aki igye-kezett
jóviszonyt létesíteni III Henrikkel — Regensburg
megint szoros kapcsolalbalépett Esztergommal
FiSztergom volt az átmenő-pontj- a a Regensburg és Ki-e- v
közti kereskedelmi kapcsolatnak Emiitik ám a nyu-gati
források is hogy Regensburg „kelet felé" keres-kedett
de a részletekből kiderül hogy ez alatt „oro-szokat"
„szlávokat" értettek Az hogy esetleg a Kár-pátmedencében
magyarok is éltek volna — meg sem
lordul a fejükben
1135-36-ba- n Regensbtirgnál remek hidat vertek a
Dunán mely eseményszámba ment A hídverésnek nem-csak
kereskedelmi de katonai célja is volt és valószí-nű
hogy a hídavatásnál II (Vak) Béla magyar király
is ott volt személyesen vagy megbízottja útján U-gya- nis
a készülő 2-i- k keresztes hadjárat útvonalrészé-nek
biztosítására készült a híd ebben pedig a ma-gyar
királynak komoly szerepe volt hiszen Magyaror-szág
volt a összekötő kapocs a Német Birodalom és
Bizánc között
1147-be- n azután valóban ezen a hídon vonultak át a
keresztesek kik Délpannonián keresztül vonultak Kons-tantinápoly
illetve a Szenllöld felé 1245-be- n II Fri-gyes
császár (a „Slupor Mundi") engedélyével „szabiul
birodalmi várossá" lelt Regensburg nyilvánítva
Nincsen értelme részletesen tovább haladni Regens-burg
és a magyarság egymástól elválaszthatatlan törté-nelmi
kapcsolatain Egy bizonyos: Radaspona- - Ratisbon-Regensburgr- ól
történelmi esszét tanulmányt cikket ír-ni
a magyar kapcssolatok teljes figyelmenkivül hagyása
mellett vagy teljes tudatlanságra vall vagy pedig —
szándékos és ügyes ravaszságra Az utóbbi években szám-talanszor
tapasztalhattuk hogy nyugati történelmi esz-mefuttatásokban
— nyúljon bár az vissza akár a 9szá-zadi- g
— Magyarország teljesen eltűnik a képzelet térké-péről
vagy pedig a jelenlegi csonka mivoltában jelent-kezik
„QlCLlt&a ÉTTEREM
üj zenekar Marosvásárhelyről
Muszka San dor hege a (Pr[más)
Seres Antal cse6
r m £ r cimbalom lom Rrpad művészek
ASZTALFOGLALÁS
CJ TELEFONSZÁMUNKON!
720 Bay
_FljMnH Ml I l'U I 'f
EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC
145 NORFINCH DR DOWNSVIEW TORONTO ONTARIO
Telefonálja be rendelését!
416-636-53- 23
Itt megtalálhatja Észak-Ameri- ka legfinomabb bácskai-módo- n készített
hentesáruit: kolbászokat hurkákat felvágottakat stb
Privát füstölést vállalunk
Könnyen is gyorsan megliőreliiheto' a
város bármelyik részéről a korwerü
400-a- s cs 40 l-- es főutakon
Parkolási probléma ninc? és vásár-lóin- k
nieguabailulnak a várod for-{alam- tól
BURÁNY TESTVÉREK
NYITVA Reggel Este
Kedd
Szerda
900-tö- I 6 00-i- g
900-tó- l 6 00-i- g
Csütörtök 900-tó- l
Péntek 900-tö- l
8 00-i- g
8 00-i- g
Szombat 9:00-tó- l 400-i- g
'
V
ELIZABETH
597-08- 01
Street Toronto
StfelfS M
T--
i
l
l
i
1
A
t Ivt
j
Delicatessen
SMeat
Friss húsok a legfinomabb minőségű hentesáruk
felvágottak és csemegeáruk nagy választékban
Tulajdonos a Balega család
PARKOLÁS
AZ ÜZLET MÖGÖTT
Finch
CANAOA TERÜLETÉRE
C O D SZÁLLÍTUNK
410 Bloor St West -921- -8644
VICTORIA
HUNGÁRIÁN RESTAURANT
523 MOUNT PLEASANT RD
(Eglinton-tó- l délre)
Kitűnő magyar konyha házi készítésű sütemények
espresso kávc Take out service
Valamint külföldi sörök' és borok kaphatók
Tél: 4824711
Nyitva vagyunk de 11-t- ől este 11-i- g
vasárnap'déli 1-t- ől este 11-i- g
SZERETETTEL VARJUK KEDVES VENDEGEINKET!
Mindenféle méterárut legolcsóbban a
BUDAPEST TEXTILE-tö- l
Selymek francia német szövetek függöny
és'drapéria anyagok horgolt és hímzett
asztalterítők kézimunkák ágyneműgarnitúrák
776 ST CLAIR AVE WEST — TEL: I34-2S- M Tulajdonos: Mr and Mri Németh