Magyar Elet, October 12, 1963

              f] Nem sokaság I
ti hanem Lélek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat I
BERZSENYI I
—mUViiiiir T mm v t 'SS&
Vol 15 No 41 XV évfolyam 41 szám
r r rrr rr
4s atomcsend Fegyvercsörtetés Latin-Amerikába- n
Washington és Moszkva barátkozás! tánca elérte legnagyobb sebességét
és ma már lassulóban van Rusk amerikai fontos tárgyalásokat
folytat az ENSZ-közgyülése- n résztvevő diplomatákkal és bizonyára fontos
diplomáciai lépéseket is előkészít a nemzetközi hangulat azonban kezd kijóza-nodni
és hangok szólalnak meg hogy fékezzék túlzott nyugati keleti
barátkozást A Saturday Evening Post Nixon volt alelnök nagy nyilatkozatát
közölte arról hogy Amerika nem pecsételheti meg a vasfüggöny mögötti orszá-gok
rabszolgasorsát a Moszkvával való „békés fejében Most az
oroszokon van a sor — írja a lap vezércikke Bizonyítsák be jószándékukat
azzal hogy kivonják csapataikat Kubából és Magyarországról Nixon utóbb
az U S Newsnak is adott hasonló nyilatkozatot
Az amerikai — szovjet ba-lalkoza- st
elsósoiban de Ga-ulle
elnök sorozatos kijelen-tései
zavarják Lyonban ki-jelentette
hogy Franciaor-szág
sem az Egyesült Álla- -
bonc
együttélés"
moknak sem a NATO-na- k Schroder külügyminiszter vi-s- ót
még egy európai közös-jszon- t az angolszászokhoz áll
segnek sem hajlandó közelebb és kérdés hogy Er-del- ni
érdekeit Washington- - hard az október 16-á- n hiva-ba- n
ezt úgy próbálják ma-- lalba lépő új kancellár en-gyaiáz- ni
hogy de Gaulle rést ged-- e Schródernek agy
hagy a nyugati összefogás- - fenntartja a politika
bari Párizsban viszont azt
felelik hogy
de Gaulle csak az al-összc-fogáso-kban
nem hajlandó
résztvenni de soha sem
fog hiányozni ha valódi
szövetségről és védelemről
lesz szó
Ezért a németekkel jelenleg
is együtt tud működni De
„eletünk és halálunk sorsát
s gazdasági létünket az an-golszászok
kezébe" nem te-hetjük
le mondotta
KÉT NÉMET VONAL
De Gaullenak továbbra
sincs ellenzéke Frannciaor-szágba- n
s az angolszászok-nak
az a kísérlete hogy'Bcl-giu- m
és Hollandia útján uta-sítsák
rendre Párizst szegé
nyes ötlet Egyelőre Német-országon
keresztül sem le-het
hatni de Gaullera sőt
Adcnauer kancellár hangoz-latt-a
párizsi búcsulatogatá-sa- n
hogy a kommunizmus
elleni ulagkuzdelemben de
Bonn A z elmúlt öt év alatt
1700 tudós koztuK 48 oios- -
tanár menekült keletnémet
leiulctrol Nyugat-Németor- -
wnaha Ivn7nllp hrmni
másik
IIUI l Illk-- 1 ILUL n UtUL 1 IUIII- -
buigban
Uj-Del- hl India
kotott Egye-sült
kozos
nagvado
mellett rádióadót na-pi
órán
csucsfoigalmi órában „Ame-nk- a
Hangja"
minisztci elnök utóbb
hogy tudott
az
nem
meit India semlcgcsségéel í
Szuperbomba
atomfej
„Kompact" atomfej
Könnjii bomba
Taktikai
atomfegyver
Ö5S7CSCI1
kezd © Hatodik tűzben f)
klűgyminiszter
fontos
aláren- -
német
Gaulle álláspontja a helyes
„Csak a
választja a saját
— mondta a németek
nagy öregje
A német fiatalja
kulonos egyensúlyát
TITO PREMIERJE
A LATINOK KÖZT
Tito latinamerikai útja
nem váltotta valóra a kom-munisták
elképzeléseit
ptv '' f v i
jP f aM'CV 4
W™
hWSS WStmi
v'- - VI? KI MPF "
„nagy öreg" búcsúzik
nem össze hogy külföldi
propagandát engedjen
rozni az
London Üzembe állították
Thulén működik
az új angliai állomás Fyling-ddle- s
Mooion A három állo-más
kozos betűjele BMEWS
(Ballastic Missilc Early War-nin- g
System)
Prága Tizenkét évi fogság
után szabadon
Bcian piagai eiscket
szabadon engedték to-ab- bi
negv katolikus
ezetót kozluk a
Wojtassak szepességi puspó--
köt
koi many Legutóbb Hans f na& a!an1t1 rada' -- rc"clsf cr
Maycr marxista irodaiomtor-- iairaadlk allomaiat Ang ha--
an- - ntea-ne- sz lipcsei egyetemiUotal-C- leai E®meallIeottmaesgyaz ala"kai lAn ™r„M0L ™„
koimanya
egezment az
Államokkal uj
építésére Kalkutta
Az új
21 át India három
használná Neh-i- u
ki-iclente-tte
nem
egyezmény lészletciiól és
azt hagvhatja jóá
Távolsági
a
legbutább borjú
mészáro-sát"
politika
és in- -
ií!
K'i
M
A
fér
sugá--
országból
grönlandi
bocsátották
Ugyan-csak
papi
85 ees
USA
20 megaton sulva 5 tonna
bombázok Titán-rakétá- k vi
50 db
— — — — ---- -- — — -- — -- T fl~
r
a —
—
—
— a
?
a IUI
kabb felbosszantotta mint
ijesztette a latinokat Brazí-liában
Rio és Sao Paulo kor-mányzója
el is hántotta Ti-to
látogatását Négy napon
át a sivatag közepén épült
új fővárosban kellett időznie
cs
amikor a parlamentben
felszólalt a képviselők
több mint háromnegyed
része távolmaradt
A brazil közvélemény a je-lek
szerint nem talált meg-nyugtató
választ arra hogy
Goulart elnök miért hívta
meg a kommunista diktá-tort
s ezért sokan Goulart
ellen fordultak Braziliában
egyszerre katonai puccstól
tartanak és a New York Ti-mes
hirtelen rádöbbent hogy
egyre több latinamerikai or-szág
védekezik ezzel a meg-oldással
a kontmunisla szer-vezkedés
ellen (Dominica
után az elmúlt héten Hon-duras
következett és Vene-zuelában
is készülnek vala
mire a katonák Washington
elítéli és igyekszik megaka-dályozni
a folyamatot)
Csilében négy miniszter le-mondott
Tito látogatása mi-att
és az új külügyminisz-ter
csak a kommunista dik-tátor
távozása után volt haj-landó
hivatalát elfoglalni Ti-t- ót
szinte dugdosni kellett a
nyilvánosság elől
Moszkva nagy latinameri-kai
propagandája melyben
Ha Qyekc
különválna
A qucbecl szeparatizmus nem
oldja mcR Kanada problémáját
— mondotta Mauricc Lamnntaj
ne egy feltűnést keltő toronlói
előadásában Ha Québec külön-válna
az gazdasági pangást po- litikai diktatúrát kulturális clsat-nyúlá- st
és égiil az Egjesiilt Álla-mokba
%alé beolvadást jelentené
— mondotta a Privy Council el-nöke
de hozzátette: Kanada töb-bi
része is megszenvedné ezt Az
atlanti tartományok elszakadná-nak
s a préri és Brit Kolumbia
mafd Ontario is egyre Inkább az
USA fúgprvénje lenne Ezt a folya-matot
bölcs és erélyes reformok-kal
cl kell kerülni s a reformok-nak
elsősorban a történelem és
njclvlanítás terén kell mielőbb
megmutatkozniuk — hangoztatta
Lamontagnc és arra figyelmeztet
hogy Kanada történetének cgik
legnagyobb válságához érkezett
TTENTŐ LELTÁR
Az amerikai kormány fegyverkezési és leszerelési hivatala (U S Amis Cont-ro- l
and Disarmament Agency) adatai szerint az Egyesült Államok illetve a Szovjet-unió
jelenleg a következő alomfegyvcrzctlcl rendelkezik:
SZOVJET
50 megaton múlt év ószén
robbantottak ilyent
szik
5 megaton súlya 2 tonna Ti- - 10 megaton a T—3 típusú
tan Atlas Thoi Jupiter iá- - szovjet távolsági rakétákhoz
kétákhoz
1 megaton súlya 600 font
Minuteman es Poláris rake- - —
tákhoz
Ticd megatonig közepes A közepes szovjet rakéták
bombázok jetek Mace-iake- - (Golcm stb) és bmarhajok
tdk legyeic fcgycre
20 000 TNTig a harctéri rs- - Harctéri és esetleg rakéta-kétá- k
jetek buaihajo-elha- - olö atomfegjer
utas fcgcre
000 5000 db
(A Szovjetunió elsősorban a taktikai atomfegyverzet terén maradt el de ezt
földalatti atomkisci letek scgitscgccl is könnyen tudja pótolni)
HUNGÁRIÁN LIFE
Torontó
J-- " - r- ~ ~ - i r i
elcsendesedni
Tito mellett űrhajósok is
résztvesznek még Kubában
sem sikerült jól mert egy
váratlan orkán ezreket haj-léktalanná
tett és elhomá-lyosította
a kommunisták
„sikereit"
NEHÉZ
„SEMLEGESNEK"
LENNI!
Nehéz helyzetbe keiult
Ben Bella az „algíri szocia-lizmus"
újdonsült diktátora
is
A berberek akik az algíri
felkelésben fontos szerepet
játszottak újból fegyver-rel
akarják megvédeni Al-gír
szabadságát — Ben
Bella ellen
JUHASZ GYULA:
utáni
Most
Titót
című
még
sincs
Még
12
-- a—
ez a
Bella
nem
a
össze a
a
lett
is egyszer
tudta
hogy
az
ARAD
Arad örök magyar gyász szép arája
Feléd suhan ma feléd
Ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén mely zúg ma
A kincses öléről ered
És erre tart e bánatos
Mély sír Erdély keserve
Mint zengő bujdosó
Arad! a csonka Magyarország
S tört Neked
fátyolos mint az október-es- t
De lobog óvják
örök glóriát von
A jobbján — ama
PSK5?
Couve de Murville francia
külügyminiszter fontos tár
folytat Washing
tonban
Ójból külföldön
Az idei újvidéki mezőgaz-- 1
dasági kiállításra a budapes-ibe- n
mii'
1
ti is küldtek
anyagot A magyar pavillon
vezetője Miklós volt —
az 1956 magyar emig-ráns
szervezkedésekbe beépí-tett
utóbb hazatért
ügynök ó fogadta a
magyar pavillonban és
Rankovlcsot A hírhedt ügy-nök
és „emigrációs szakértő"
újbóli szereplése érdekes je-lenség
u? jtj -- -i J rniuiuiunniiiHiinini inni n iiintininiRuiiniiiiiRn mű ÍM
BMJfeiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiii:
A Francé Soir pári-zsi
lap tudósítást közölt Ká-dár
Jánosné párizsi látogatá-sáról
Kádárné új alakja a
nemzetközi „közéletnek" Né-hány
ezelőtt
sem hallott róla és
most róla sok tudniva-ló
A párizsi lap szerint a
kommunista
hivatalában dolgo-zik
és jó munkájáért kapta
jutalmul az utazást so-ha
sem járt nyugaton — A
Francé Soir szegényesnek
írja le Kádárné külsejét
pártpiopagandista lehet
1963 október
- t - i i
— —
Hasonló „fejlődés-hez"
amelyben Castrónak
sikerült a for-radalmat
Ben azonban
Moszkva hanem Nász-sze- r
felé sochodik s ezcit
berbeiek „fasizmussal" a-clolj- ák
Ilyen kulonos módon
fohik a szélsőbal és
világpolitika vi-tustáncá- ban
A nemzetközi politika
stiohmannjainak
szerepe nehezebb
Szukarno csak
megzsarolni a nyu-gatot
Holland Guineát Washing-ton
akkor azon alapon tá-mogatta
Szukarnót hogy el
sóhajunk
gyász-zené- t
Erdély le
folyó
morajában
tárogatón
Köszöni
lobogóját lengeti
mely
és égPhezek
Selymére győzted
Krisztus tizenhárom!
gyalásokat
kommunisták
hónappal
kormány tájé-koztatási
elsikkasztania
szélsőjobb
„semleges"
megszerezze
vwwiWimfflaCTwaaaiiSniirjiTflSHigjfflaag
Törökországban
A múltévi kubai válság
után öt héttel megkezdték a
törökországi Jupiter-támaszponto- k
leszerelését Az ame-rikai
rakétabázisok és a ku-bai
szovjet bázisok lebontá-sa
annyira párhuzamos volt
hogy a torok közvélemény
alkura gondolt (Érdekes mó-don
egészítette ki ezt a gon- -
dolkodast nemreg Fulbright
az amerikai szenátus kül-ügyi
bizottságának vezető-je
Amikor Goldwater szená-tor
azt javasolta hogy az
atomcsend csak akkor lép-jen
életbe ha az oroszok el-hagyták
Kubát akkor Ful--
bnght azt felelte hogy eb- -
az esetben Moszka azt
knanna hogy Amenka hagy
ja el Törökországot es Ber-lint
Mintha valamifele egven-súl- y
alku létezne amihez
igazodni kell )
Nemrég a New York Ti-mes
egyik vezércikke emlé-keztetett
rá hogy Rusk ame-rikai
külügyminiszter már
1961-be- n járt Ankarában
hogy a torokok hozzájárulá-sát
kérje a Jupiter-báziso-k
iiimuniij
akit kirendeltek Kádár „élet-társává"
Maga Kádár is újabb lá-togatásra
utazott — ezúttal
Prágába ahol éppen nagy po-litikai
manőver folyik (A
sztálinista Siroky miniszter-elnököt
menesztették Berán
érseket szabadon bocsátot-ták
Kádárék utazásai-nak
egyik nyilvánvaló célja
hogy szerepeljenek a sajtó-ban
és a nemzetközi közvé-lemény
megszokja a Kádár
nevet Ilyen célra más egyéni
képességekkel ugyanis nem
rendelkeznek
UTimmmninimniif in imimm i nn niiiHinniuutinrii'iiiUHiif rniiinn umimm
SZEREPEIGETU I
Szabó
és AVH-- s
-- -
senki
af-féle
—
kubai
még _
stb)
£ „„___
— - --r- - 1 1_
n
I
5a
lenkező esetben Indonézia
kommunista lesz
Ez ama divatos én elesek
közé taitozik ameheket ma-napság
gvakran lehet halla-ni
Ha Csiang Kai-se- k al
mondja hogy most kellene
megtámadni a kínai kommu-nistákat
akkor Harriman azt feleli
hogy nem lehet mert ak-kor
Moszkva és Peking új-ból
összefog
Ha Goldwater szenátor azt
kívánja hogy az oioszok vo-nuljanak
ki Kubából akkor
Fulbright a szenátus külügyi
bizottságának elnöke azt fe-leli
hogy nem lehet mert
akkor Moszkva is követelni
fogja: Amerika vonuljon ki
Törökországból cs Bcilinból
is Ha mi azt mondjuk
hogy 1956-ba- n Magyarország-nak
segítséget kellett volna
nyújtani (legalábbis po-litikai
segítséget!) akkor
még ma is azt a választ kap-juk
hogy nem lehetett mert
abból világháború tört vol-na
ki
Most Szukái no Malaysiát
a volt brit gyarmatokból
összehozott új államot pró-bálja
támadni és azt reméli
hogy megint nem fogják fel-taita- ni
mert különben In-donézia
„a kommunisták
zsákmánya" lesz Ez a kísér-let
azonban angolszász érde-kekbe
ütközik s ezért nem
valószínű hogy sikerül
(Folyt a 3 oldalon)
UllllíllllllllfflUUllllllllllllllUlllllllUllllllillllllllllW
leszei eleséhez De a törökök
ellenezték ezt Később
katonai stratégiai
formában tálalta Rusk poli-tikáját
és
a NATOn keresztül akar-ta
bebizonyítani hogy a
Jupiterre nincs szükség
Ez a stiategid azonban Nor-sta- d
tábornokba ütközött s
a NATO főparancsnoka idd
előtt távozott Utódától Lem-nitzert- öl
már senki sem vár
ilyen kiállást
Ara: Kanadában 10
U____m I IJ_ I
I MAI SZáÍÍíBÖlÍ I
Nyelv sors történelem
A bácsikám Sztálin
Tito mennybemenetele
A hereeg tényleg idegbajos
Farkasréti irágázak
Sik Sándor balála
Amerikai ingvar W bo Who
A különc
Sóhajok Kárpátaljáról j
Kanadai filmek Budapesten
a
á
Az ameiikai etnik-társadal-ma- k
elsósoiban a vasfüg-göny
mögül származó ameri-kai
állampolgárok közt moz-galom
indult el a következő
1964-be- n lebonyolítási a keiü-l- ő
elnökválasztással kapcso-latban
Számos emigiáns vezető
magáévá lette azi a sugal-ina- t
hogy az elnökválasztás
során csak olyan jelölteket
támogasson akik a nemze-ti
öniendelkezős alamint az
embcíi szabadságjogok teljes
visszaállításáért keleteurópai
vonatkozásban is hajlandók
síkraszállni A vasfüggöny
mögül származó szavazó ne
arra legyen tekintettel hogy
az illető amerikai jelöltek
melyik párthoz tartoznak
A nev)oiki lap szerint a
török és a kubai támaszpon-tok
ügye csak véletlenül ke-rült
egymás melle
A Jupitereket előbb-utób- b
le kellett szerelni mert cél-pontul
szolgáltak
Amit szabad oll Jupiternek
— látszani — az hatian) at
nem szabad a lejletteb vedé- -
in
a
—
—
—
—
az miatt
Wa-shington
lemnek
:
aggal) sikerült
cs Po- - mert csak
a Jupiterek a edclmet
A El@ !
VALTOZö ilagpohtikai helyzet Euio-p- a
politikai és eszmei előretörése ala- -
rcpet A felieeites onnan
cg)seg kialakilasit
talán hazánk
öiomniel
euiopai
feltetlen
a kczdemene70
osscfogas
A Kanadai
megmozdulást
azonban
S7eiczetcnek
a
'ENT1EK
garok
mint a budapesti kommunista koimany
megváltozott magatai tasa a külföldi ma-gyarsággal
szemben új és az eddiginél na-gyobb
bonyolultabb feladatok elé
a magyar emigrációs magatartást A fenn-álló
magyar szervezetek szétszórt mi öl-tük
és egymással való laza kapcsolataik
folytán nem birkózhatnak meg azokkal a
feladatokkal amelyek a magyar sorskér-désekben
a jövőben a külföldi magyarság-ra
várnak megoldására feltétlen
szükség van egységes átfogó ilag-szervez- et
felállítására amely az egész
magyarság neében megfelelő sull)al
léphet fel
Észak-- és Dél-Amerikáb- an a Kanadai Ma-gyarok
Szövetsége az Amerikai Mag)
Szövetsége és a Délamerikai Mag) árok
Szövetsége keretében már vannak ol)an
országos jellegű szervezetek amelyeknek
összefogása megvethetné az ilyen csúcs-szervezet
alapját Másutt azonban fóleg
Európában országos jellegű szene-ze- t
működik átfogó szervezel pedig egyál-talán
éppen Európában
sürgős szükség egy új mag)ar emigrációs
központ kialakításai a hogy az bekapcso-lódhassé- k
abba az új Politikai és szellemi
áramlatba amely az nagy cuiopai
LargceU Indeptndent
CanadianUerkly
likre szavazzanak ISP-fee- n
vasfüggöny
amerikai
the Hungárián Lauguage
cent más országokban 15 cejt
származó
?
hanem ana hogy milyen
magatai tast tanúsítanak
Szovjetunió elnyomatása alá
keiult népek szabadságjogai-val
kapcsolatban
a kormánypárti mind
az ellenzéki szenátorok és
képviselők főleg a nemze-tiségi
kerületek küldöttei —
cicirevalónak és célravezető-nek
tekintik a kezdeménye-zést
melyet az Ameiikai
Magjar Szövetség vezetői
meg az elmúlt folya-mán
a mostani válság
előtt indítottak el
A nem magyar származású
keleteurópaiak is felfigyeltek
az akcióra mely fóleg az uk
ránokkal megerősítve jelen-tős
befolyással lehet a válasz-tásoki
a
adódott hogy „az ameiikai
diplomácia (tehát mégis po-litikai
és nem katonai ugjről
an szó) néha elsieti a dol-gokat
Ma már heljbcn vannak az
alomtcngeidlatljáiok le-jezo- dik
be a ncwkoiki cikk
de beismeri a toiokok
latjak
aggódnak amerrikai rakélabázisok lebontása
Ezéit ettek at ut nem elosz-atomtengcialatlia- iok
látni Idlan i7ert
láris rakéták szc- - hallák de nem
SZABAD mimun fM@YAÍ10MT
- A Kanadai Magyarok Szövetségének felbhása -
állítja
Ezek
magyar
sza-bad
árok
kevés
nincs Viszont an
igazi
Mind
nyár
hogy
tii7tc ki celaul es amely
boldogabb )oójenck is kul-csa
citcsulunk anol hog az
mng)aisag kötőben is crzik ennek
szükségességet os mar megtettek
lépeseket cg) cuiopai ma-g)- ar
kialakításai a
Magaiok Soctsogc ezt a
örömmel udozli ugyanak-kor
szuksegcsnek taitja a as-iuggon- jon
knul elo magwuuk kepuscleti
felállítását is amely legcé-lszerűbben
S7abad Magarok Világszö-vetségének
megalakítása által volna meg-oldható
tudatában a Kanadai Ma- -
Szoetsege f éri szeptember
26-a- n taitutt igazgatósági ülésén hozott
egyhangú hataiozataban ug döntött hogv
kezdememezo lépest tes7 a SZABAD MA-GYAROK
VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK letie-hozasab- an
Ennek cidckebon felkérte Eck-har- dt
Tiboit álljon c megmozdulás elei a
es allalja e magai ulapsciuvct felállí-tásának
munkálat A Kanadai Magyarok
Szövetsége 1 emeli hog) a szabad ilag
magaisaga támogatni fogja e kc7demcn)e-7es- t
és kö7os munkáin meg fogja terem-teni
a nagv magai cg%ségci
A KMSZ elnökségo
cs Igazgatósaga