Magyar Elet, August 14, 1982

              xia
Nem sokaság
hanem Lelek KlO
$ szabad nép tesz
csuda dolgokat Ltrgnt InJepcmtenl
Canndian WteLIy
BERZSENYI ín tie Hungárián Lwgmge
Vol 35 31 XXXV évfolyam 31 szám 1982 augusztus 14 szombat Ara: 50 cent
a USA
a ©
A hathetes Williain herceg keresztelőjét dédanyja a Queen Mothcr 82
születésnapján tartották — Hu Na kínai teniszjátékosnö menedékjogot kért az
USA-tó- l: talán a példa ragadós mert az 1975-be- n disszidált Martina Navrati-lov- a
azóta 4 millió dollárt keresett — Az USA-ba- n mintegy 25 millió marijuana-clvez- ő
személyt tartanak nyilván! — Begin miniszterelnök cáfolta McCloskcy
republikánus kongresszusi tagnak a CBS-T- V képernyőjén hangoztatott idéze-tét
miszerint az izraeli kormányfő szerint joguk van 10 libanonit és 5 palesz-tint
megölni addig amíg egy PLO katonát megsemmisítenek" — Aristides
Royo panamai elnök lemondása után Ricardo De Esperiella-- t az alelnököt es-kettek
fel — A francia jet-s- et két arisztokratáját: Augier de Moussac bárót
és feleségét ékszer-orgazdas- ág miatt letartóztatták — Egy kínai személyszál-lító
gépet mely Shanghaiban készült leszállni 5 kínai Tahvanba akarta elté-ríteni
azonban a Kínai Népköztársaság elsőként nyilvántartott légikalózkodása
kudarccal járt — A gép egy 1960-ba- n gyártott szovjet „Iljusin—18" volt —
Az angolok által visszafoglalt Falklandon a többezer argentin még hatástala-nítás
előtt álló akna robbanásveszélye szobafogságra ítéli a szigetcsoport
1800 lakóját — A nyugati életforma egyre több jelével találkozni a szovjet if-júság
körében: „USA Army" T-sh- irt feliratok „Lee" farmernadrágok „Ad-idas"
tornacipők „Sony" hordozható rádiók „punk" és „hard-rock-" zene
hullámlovas görkorcsolyázó vitorlázó sárkány és Kun-F- u sportüzők a disco
táncokat pedig Diana Ross és az ABBA divatos együttes zenéjére ropják igy
nem csoda hogy a köv dalszöveget betiltották: „Nem érdemes többé az
ígéretekben hinni"
AZ USA BÜZA ÉS A
SZOVJET
FÖLDGÁZVEZETÉK
ESETE
Clausc Chcysson fran-cia
külügyminiszter „csa-ládi
perpatvarként" kom-mentálta
azt a nyugati szö-vetségesek
közötti
nézeteltérést amelyet a
szibériai földgázvezeték
Washington által meghir-detett
embargója robban-tott
ki
' Cheysson szerint „néha
felmerül minden családban
a válás gondolata"
Valóban mind Francia-ország
mind Anglia Nyugat-Ném-etország
és Itália
egyenként elvetették az
amerikai embargó gondo
HAJNAL LÁSZLÓ GÁBOR:
latát majd bejelentették:
cégeik tiszteletben tartják
majd az oroszokkal ko-rábban
aláirt szerződése-ket
A Fehér Ház egyik "szó-szólója
szerint 20 év óla
nem volt a széthúzás any-nyi- ra
nyilvánvaló mint
ebben az ügyben
Charles Pcrcy (111 rep)
szenátor szerint „Ha a
Kreml tervezte volna ezt a
csapdát még akkor sem vé-gezhettek
volna jobb mun-kát"
— mert szerinte az
események Moszkva mal-mára
hajtják a vizet
A nyugat-európaiak- at
különösen iritálja az a tény
miszerint
Ronald Reagan további
egy évre kitolta a szovjet
gabonaszállítási tárgyalá-sok
határidejét
Erre az apropóra jegyezte
meg Giovanni Marcora
olasz' iparügyi miniszter:
— „Az amerikaiak elvárják
tőlünk hogy áldozatokat
hozzunk ugyanakkor az
USA nem áldozta fel érde-keit
sőt "
NAGYSZABÁSÚ
TANKTAMADÁS
NYUGAT-BEJRU- T
ELLEN
Izraeli harckocsi egysé-gek
első izben törlek be
Nyugat-Bejrú- t területére
miután 14 órás tüzérségi
pergőtüzet zúdítottak a vá-ros
mozlim negyedérc
„Zöld égen libeg álcázott halál
Terepszínű a lélek Pókfonál
ing-Icn- g mini hóhérkötél a falon
Most béke van de nincs nyugalom"
(Ratkó József)
Ha egy társadalom tudatzavarral küszködik ott általában nem nő-het
fel egészséges gondolkodású történelméről józanul gondolkodó
ifjúság Márpedig az én korosztályom a harmincévesek — és a fiata-labbak
— állandó csalódások között serdült felnőtté hiszen sorozato-san
kaptuk hazugságokon az előttünk járó generáció Írástudóinak nagy
részét De hiába kerestünk választ a szimplifikált félmúlt arányeltoló-dásainak
okaira az idősebb nemzedék hangadói sem segítettek A
részleges amnézia — feledékenység — mindig gyanús jelen esetben
ez lenne a kollektív szégyenérzet? Ám van-- e joguk az illetékeseknek
jironkodni és szemérmetlenül letagadni hogy mi is történt az ötvenes
evek elején majd '56 októberében és miért végezték ki 58 júliusában
Nagy Imrét és társait
Emigralásom után nyugaton olvashattam először olyan levele-ket
amiket a börtönből — siralomházból — küldtek és szivén ütött
a belőlük sugárzó fájdalom Egy szabadságeszményt igy megcsúfolni
a hősöket titokban lemészárolni az elmenekültekct hazátlan bitangok-ká
minősíteni — a magyar történelem során senki' nem merte Az el-pusztultak
temetőit hiába keresni nincs! — letagadják nem riadva
vissza olyan kapitális lóditásoktól sem mint tette ezt Molnár Géza
a Kortárs folyóirat 198110 számában megjelent Jégtörő c memoár-jában
— idézem: „Losonczy Géza belekeveredett az 56-o- s esztendő
szerencsétlen eseményeinek forgatagába hazájától távol hall meg"
S ebben az a szörnyű hogy a fiatalok cl is hiszik mert nincs aki
korrigáljon: hohó talán a börtön borbélyát kellene faggatni aki csövet
vezetett Losonczy torkába s ott ölték meg a Gyíijtö-fogliázba- n! Ám
a bolsevik államfők hármas Judás-csókjáb- ól és a hóhér halálos ölesé-től
félő elnémított magyarok milliói szótlanok maradnak Elbujdosott
illegalitásba vonult a lelkiismeret Nem véletlen hogy még napjaink-ban
is annyi a mogorva magábaforduló ember hiszen a bánkódás
és a bűnösség felismerése egyaránt nehezen gyógyuló lélektani ka-tasztrófához
vezetett
A Magyar Nemzet 1979 úpr 25-- j számúban közölt cikkében Bara-bás
Jaüci a KIŰZ KB akkori ülkii-- a et muüdla „A: eyik buUapctti
HUNGÁRIÁN LIFE MAGYAR T
Nyugat-európ- ai ellenállás szovjet gázvezeték embargójávái szemben
Amerikai gabon
zibenai foldga
Műanyag-kulc- s mozlim paradicsomba Nyugat-Bejrú- t elözönlése
A négy ékben benyomu-ló
izraeli páncélos egységek
elfoglalták azt a három fő-útvonalat
amely a Palesli-n- c
Libcralion Organization
(PLO) főhadiszállásához ve-zet
A legújabb izraeli tá-madás
a két hónapja tartó
libanoni háború sorrendben
9-- ik megszegett tüzszünete
A nyugat-bejrú-ti városne-gyedben
a kb 6009 főnyi
PLO gerilla melleit ez a
városrész egyben mintegy
félmillió polgári személy
lakhelye is
Reagan elnök sürgősen
összehívta a „válságbizot-tság"
szűkebb tagságát Ge-orge
Bush alelnök vezetésé-vel
és ezúttal is megtorlá-sokat
helyeztek kilátásba
amennyiben Izrael nem
tartja tiszteletben a ttízszü-nete- t
A támadásban több mint
száz izraeli harckocsi to-vábbá
aknavető egységek
és páncélos jármüvek vet-tek
részt
Aprómmá lőtt utcák' ki-haltak
ott csupán a PLO
meg ellenálló egységei cir-kálnak
A páncélos ékek egy
mérföld mélységben hatol-tak
be Nyugat-Bejr- út terü-letére
Jasszcr Arafát PLO
vezér az Arab-Libano- n ne-vű
rádió hullámhosszán
minden fegyverfogható fér-fit
felszólított az ellenállás-ra:
„— Bárki elesik közü-lünk
vértanúnak számit"
— hangzott Arafát buzdítá-sa
Kiknek a sírjain virágzik a béke?
ÜJRA FELLÁNGOLT
A HARC IRAK ÉS
IRÁN KÖZÖTT
Három hét leforgása
alatt ötödször történt hogy
több tízezernyi iráni kato-naság
ádáz offenzívát indí-tott
a Shatt al Arab víziút
mentén ásott iraki lövész-árkok
ellen
Számos iráni katona az
Ayatollah személyes aján-dékát
hordozta a szívén:
egy műanyag kulcsot
mely — ha elesik — a
mozlim mennyországba
jelentene garantált belé-pést
(Egy iráni tiszt — az
egyik véresen visszavert
támadás után csendben
megjegyezte: Ez inkább a
pokol kulcsa ")
Az iráni páncélos ékek
11 mérföldre behatoltak
iraki területre
azonban Basra stratégiai
jelentőségű iraki kikötő
előtt megtorpant a táma-dás
és legalább 2 ezer
iráni halolt maradt a csa-tatéren
Irak szerint az eddigi
offenzíva-hullámo- k során
Irán több mint 20 ezer em-bert
veszteti mert tisztjeik
nem "engedik hátrálni egy-ségeiket
A 22 hónapja tarló
arab—arab háború szem-benálló
feleinek kibékítésé-re
Algéria vállalkozott
azonban ismerve az Ayalol-la- h
békefeltételeit erre
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
ifjúsági klub kél éven át próbálkozott hogy találjon valakit aki elő-adási
tartana a Rajk-perr- öl Mentek történészhez politikusokhoz vé-gigjárták
a szóbajöhetö intézményeket az alsóbb szinttől a legmaga-sabbaki- g
Mindhiába előadót nem talállak"
Vajon miért nem vállalta senki noha Rajkot rehabilitálták már-tír
lett és róla sem! Az ország vezetői hiába próbálnak tagadni
a „tíznapos október" halottai akiknek még a nevét is tilos kimon-dani
közöttünk ivannak visszajárnak s fülünkbe súgják annak a haj-nalnak
a történetet is amikor az agónia letörölte arcukról a fényt
Eszméjük lovabb cl befészkelik magukat elménkbe lelkünkbe mert
a legyőzöttek igazságát nem lehel elnémítani A humanizmus és a
szabadságvágy erkölcsi tökéje új vesszőket hajt s a túlvilágról is
olyan üzeneteket „sugároznak" amiktől most is fél a halalom
A fiatal írók lakileleki- - majd szentendrei tanácskozásán az évti-zedeken
ál tartó megriadt poétika helyett „Hazát s népet álmodunk"
— mi is mint Arany Petőfi és arra kértük a (kullur) politikusokat
hogy ne előre megfogalmazott tételek szerint osztályozzák a história
különböző eseményeit Bár azon lehet vitázni hogy létezik-- e objektív
történelcmábrázolás de az mindig a hamisításhoz vezet ha a cselek-ményeket
„felülről" minősítik
De talán éppen ez a cél mert a fiataloknak kell a példakép ám
manapság nincs követendő modell mindenkit dchcroizálnak sem az
iskola sem a tömegkommunikáció nem akar pozitív hősöket adni fel-tehetőleg
azért mivel a negatív példa nem lelkesít A história szétve-rése
idáig fajult — „hála" az akkori oktatási miniszternek Gosztonyi
Jánosnak aki most a Magyarok Világszövetségének a főtitkára! —
hogy a hetvenes évek elején megszüntetlek a történelemből való köte-lező
érettségi vizsgát
Annyit hallottunk innél-onné- l hogy Kádár megígérte Nagy Imréék- -
nek ha 'kijönnek a jugoszláv követségről nem lesz bántódásuk de
aztán Fausti cinizmussal bitóra juttatta őket is Éppen 2A esztendeje
J958 június 16-á- n végezték ki Nagyol Maiéiért Gimcst
Vajon éllck-- c az utolsó szó jogával s miben reménykedtek a bírák:
abban hogy rimánkodnak hogy a leláncolt kezek kegyelemért könyö-rögnek?
Hát ebben alaposan csalódtak mint ahogy abban is hogy las
sanként majd elfelejti a nép a Tóth Ilonkákat Gérecz Attilákat és
a többi százakat ezreket De a költői óhaj örökérvényű: „Az nem
(Folytatás a i oldalon)
A
Irta
Sem Galticri tábornok a volt argentin
elnök sem Bégin 'a jelenlegi izraeli mi-niszterelnök
nem szokott a Magyar Élei
munkatársaitól külpolitikai útbaigazítást
kérni — szerencsérc meri mind a kelte-jüknek
rossz tanácsol adtunk volna
Mi bátorította
fel
Ha például Gallieri márciusban azt
kérdezte 'volna veszélyes lenne-- e Angliát
provokálni okos dolog lenne-- e a brit szu
verenitás alá eső meg
szállni e sorok irója egész biztos ilyenféle
választ adott volna: A háború óla az an-gol
kormányok minden kihívást lenyellek
a lordok házától a szakszervezeti kiskirá-lyokig
a külügyi hivatal bürokráciájától a
sajtóig az angol közéleli tényezők többsé
gének a viselkedése annyira magán viselte
a külpolitikai céltudatosság hiányának min
den ismérvét hogy csak nyugodtan Tábor-nok
Ür bármit tesz Argentína a mai
Anglia lelkiállapota olyan hogy készen áll
a megfutamodásra
Perzsa-öBiö- S
palesztin arabok
Frey András
Argentínát?
Falkland-szigetek- el
Véleményünket hogy az angolok nem
vennék föl az odadobolt kesztyűi az is
megeröaitelle 'hogy a Falkland körüli szi
getvilágnak egy távolabbi pontját Southern
Thule-- t az argentinok már 1976 decemberé
ben megszállták és Anglia akkori munkás
párti kormánya nem csak hogy nem telt
ellene semmit de még titokban is tartot
ta hogy egy idegen hatalom erőszakos
módon telepített megfigyelő-állomá- st egy
angol szigetre
Az angol kormány szégyenletes lapilá-sár- a
csak másfél év múlva derült fény
1978 májusában Akkor Home volt minisz-terelnök
figyelmeztette Callaghan munkás-párti
miniszterelnököt hogy ha ezt a jog-ellenes
lépést Anglia eltűrné ezzel arra
bátorítaná Argentínát hogy „valami még
hagyobb még iveszélycscbb" dologba fog
jon
Ennek ellenére a munkáspárti kormány
télien maradt sőt az 1979-be- n helyébe lépé
konzervatív kormány külügyminisztere
lord Carringlon sem tiltakozott idén tavasz-szá- l
a Falkland-szigete- k megszállását elő
készítő argentin kalonai intézkedések el
len
És miért nem
mozdultak meg
az oroszok?
Joggal mondhatná tehát most Galticri
tábornok hogy ö csak az angolok gyáva
ságának a láttán határozta cl magát a
szigetek megszállására
E pillanatban mindenesetre örülni kell
hogy erre az arculülésre az angolok önér
zete ha nehezen is de végre mégis föl
gerjedt Párizsból az ENSz-he- z jövő hírek
ugyanis 'azl mondják hogy ha a szovjet-kormán- y
szemrebbenés nélkül nézte végig
közelkeleti pártfogolljainak Szíriának és a
PLO-na- k kalonai mcgalázásál három do-log
vehette el Brezsnycvék kedvét a közbe-lépéstől
Először az hogy a Libanonba való iz-raeli
behatolás idején a Földközi-tenger- i
amerikai flottának egy nagy része vélet-lenül"
épp a libanoni és izraeli vizek köze-lében
cirkált
Másodszor 'az hogy orosz ejtőernyős
csapatok Libanonban való ledobására Rea-gan
fegyveres rendszabállyal válaszolt
volna
És hogy — harmadszor — beavatott
franciák szerint az is szerepet játszhatott
a szovjet passzivitásában hogy a Falk-land- -i
'angol megmozdulás figyelmeztette
az oroszokat: az angolszászok akaratgyön-gcség- e
talán mégsem olyan előrehaladott
mint ahogy azt az utóbbi évtizedekben hin-ni
leheteti
Arafát
komoly katonai
tényező volt
Bcgui esetében az ellenkezője lórién-hetei- t
volna ót biztatás helyett inkább
óvatosságra intette volna az ember
Libanonban ugyanis oly nagy érdekek
forognak kockán hogy aki ahhoz az or-szághoz
nyúl az az amerikai és orosz po-litika
ütközőpontjába kerül S c aimJl na
gyobb veszélyeket zúdíthatott volna a
nagyok dolgába avatkozó" kis állam nya-kába
mert az izraeli csapatok kettőst csa-pást
mértek ott a Szovjetunióra Szövetsé-gesét
Szíriát politikai tekintélyében is
kalonai erejében is megsebezték az orosz
politika közelkeleti talpkövének a PLO-na- k
katonai szervezetét pedig felmorzsol-ták
Ez tette lehetővé hogy a PLO-na- k Dél-Libanonb- an
felhalmozott s főleg Oroszor-szágból
származó fegyverkészleteit Izrael
mint hadizsákmányt lefoglalta Oly nagy
arzenált találtak ott hogy nem a jelenleg
10—20 'ezer emberből álló PLO-gerillá- k ha-nem
többszázezer főnyi hadsereg fölszere-lését
és sok hónapra való munícióját tar-totta
készenlétben így tehát joggal tekint-hette
magát Arafát komoly katonai ténye-zőnek
a középkcleli sakktáblán
Az izraeliek június hatodikán lépték ál
a libanoni határt és abban az időben az
akkori helyzetben elképzelhetetlennek lát-szott
hogy Moszkva kísérletet se tegyen
egy olyan akció megakadályozására ami
ha nagy fordulat háborús futótűz az iráni
vagy szaúdi rezsim összeomlása közbe
nem jön oda kell hogy vezessen hogy a
Szovjetunió a Közápkelelen egy időre meg-szűnik
— ahogy nagyapáink mondták —
„teltekkel tényező" lenni
Ez azt jelenti hogy legalább is egye-lőre
a szovjetkormány kevésbé tudja majd
a középkcleli államokat egymás ellen ki-játszani
a helybeli kormányok pedig egy-általán
nem tudják a Szovjetuniói Ameri-kával
szemben a mérleg serpenyőjébe
dobni
Az arab monarchiák
ügye nem
arab belügy
Azonban bármilyen nagy is az oroszok
és pártfogolljaik felett aratott győzelem
i pillanatnyi siker babérjain nem szabad
tétlennek maradni Minthogy a szovjet
--jsak háborúkat 'és válságokat megnyergel-je
tud a Középkeleten újra vezető faktor-rá
válni a legközelebbi felfordulásig eltelő
dől arra kellene felhasználni hogy a Kö-ápkel- el
kél nagy problémájával szembc-iczzcne- k
arra felkészüljenek
Egyik a Perzsa-öbö- l környékét domi-náló
Iránnal másik a Jordán mcnli pa-lcsl- in
arabokkal függ össze
Az előbbi abban áll hogy a „puritán-ságban
kéjclgö" siita ajalollák forradal-makkal
s puccsokkal akarják megdönteni
a nyugati életmódtól „megfertőzött" arab
szunnita monarchiákat
Messziről azt hihetné az ember hogy
ez arab belügy és az Atlanti-szövetsé- g sze-mében
édes-mindeg- y hogy az olajra rá-szoruló
Nyugat-Európ- át ki zsarolja pénz-ügyi
és politikai követelésekkel kunyhók-ban
élő siita papok-- e vagy Rolls-Roycc-o- n
járó szunnita olajmágnások
A nemzetközi politika szempontjából
azonban ez nem mindegy Már csak azért
sem mert ha a siita földcsuszamlás Ará-biára
is átterjedne olyan káosz lámadna
az Afganisztán és Egyiptom közli térség-ben
hogy az oroszok löbbhclyütt is meg
tudnák vetni a lábukat
Minthogy ennek megelőzése egyformán
érdeke a szaúdi uralkodóháznak és a nyu-gati
világnak ez az a történelmi pillanat
amikor aránylag könnyen lehet együttmű-ködést
hozni létre a szorongatott Szaúd-Arábi- a
és a külpolitikailag mintha mégis
csak éledezni kezdő Amerika közölt
Nem úgy ahogy Wcinbcrger honvé-delmi
miniszter környezetében gondolják
hogy elég ha a szaúdiak és 'amerikaiak
zárt ajtók mögött sugdosódva biztosítják
egymást barátságukról és meg bizalmas
memorandumokban se legyenek hajlandók
szavakban foglalni Ígéreteiket Hanem úgy
hogy az amerikai kormány nyíltan szögez-ze
le: a Szaúd-Arábián- ak nyújtandó segít-ségnek
két föltétele van
Egyik az hogy a szaúdiak ne akarják
megtorpedózni az amerikai külpolitikai
mini lellek Ománban Ott történt hogy
amikor a Perzsa-öbölle- l határos Omán haj-landó
volt Amerikával együtt közös had-gyakorlatot
tartani akkor a szaúdi kor-mány
1200 millió dollárt (igen löbb niint
— Folytatás a 3 oldalon —