Magyar Elet, August 24, 1963

              Nem sokaság m hanem Lélek
s szabad nép
csuda dolgokat Lírgeal Indepcndcnl
Canadian V eekly
BERZSENYI in lit Hungárián Unguage
"uwuiUjjpySB'fiyyy1
Vol 15 No 34 XV évfolyam 34 szám
Viharos ila Teller Ede bírálata körül ® Izgaloll szenátusi vizsgálat Washingtonban
A moszkvai atomcsend-egyezmen- y körül nagyszabású
loIitikai vita bontakozott ki Amerikában Az ügjben a sze-nátus
ket bizottsága is tart vizsgalatot: a külügyi cs a
védelmi Közben közéleti nagyságok egész sora szólal meg
a egyezmény mellett: republikánusok élükön Eisenhovver
volt elnök és Rockefeller kormányzó valamint papok tu-dósok
művészek is sürgetik jol megszervezett sorrendben
hogy a törvénj hozás hagyja jova a moszkvai paktumot
Szent-Györg- yi Albert professzor is ilyen értelemben írt a
New York Timesnak és nyilatkozott egyúttal a budapesti
hírszolgálati irodájának is (A Népszabadság első oldalon
közölte a Nobel-díja- s tudós nyilatkozatát s ezzel újból el-árulta
hogy az atomcsendegyezmény ügye mennyire a
kommunista propaganda vonalában all) Az amerikai tör-vényhozás
valószínűleg ratifikálni fogja a paktumot de a
martnál jóval hangosabb vita árán
Elsőnek Rusk külügym-inisztert
hallgatta ki a széna-lu- s
és a State Department ve-zetője
arról piobálta meg-győzni
a szenátorokat hogy
Moszkva nem Fogja megszeg-ni
ezt az egyezményt Rusk
állomása nem aiatott nagy
sikert s szóit a hét végén
sajtóértekezletet is tartott
amelyen újabb élvekkel jött
clo
A VÉDELEM GERINCE
Rusk után Teller Ede pro-fesszor
következett és elle-nezte
a moszkvai egyez-ményt!
Teller Ede a követ-kezőkre
hívta fel a figyelmet:
1 Az egyezményt nem le-hel
teljes mértékben ellen-őrizni
Ha Amerika sokszáz-inilli- o
dolláros kotségen 'mü-bolygó-rendörség- et'
is építe-ne
ki ez sem tudna felfedni
500 kiloton alatti robbantáso-kat
2 Az egyezmény réven
Moszkva meg tudja őrizni a
sokmegatomos bombák te-rén
elért előnyét sőt nö-velheti
is Nagyrakétákkal
ugyanis olyan távolságra Jö-het
kf 'atombombát — hogy
ott felrobbantsa — ahol az
ellenőrzés lehetetlen
3 Amerika még nem pró-bálta
ki
rakétakilövö állásainak szi-lárdságát
Az egyezmény
ratifikálása után erre nem
is lesz mód többé
Több mint ezer Minuteman
állásról van szó — ez alkotja
az amerikai támadóerők ge- rincét (Ha tehát az oroszok
titokban megszegik az egyez-ményt
és kisebb robbantá-sokkal
támadási tervet dol-goznak
ki a Minuteman-bázi-so- k
ellen akkor Amerika sú-lyos
hátrányba kerülhet!)
4 Az egyezmény megakadá-lyozza
a rakéta-elhárítá- s fej-lesztését
Amerikában ! A
Szovjetunió ctéren ma előny-ben
van amit megőrizhet
ha lég-korben
i' wmT- - m m m_
esetleg noclm is lud Ez a
moszkvai megállapodás leg-főbb
veszélye!
MI LESZ
A RAKÉTA-HÁRÍTÁSSAL- ?
5 Az amerikai atomtudo-mány
számos országnak
nyújt értékes segítsé-get
ami politikai szempont-ból
is Az egyezmény
alapján Moszkva ezt kifogá-solhatja
6 Bár az egyezmény ki-mondja
az atomfegy-verek
háborús használatát
nem érinti a szöveg homá-lyos
és lehetővé teszi
Washington esetleg a moszk-vai
paktum
meg az atomsegítséget vala-melyik
megtámadott szövet-ségestől
7 Az egyezmény minden-képpen
korlátozza a
szövetségesek közötti együtt-működést
és meghiúsítja a
íakétaerejének kifej-lesztését
8 Bár az "egyezmény nem
tiltja a földalatti atomrob-bantásokat
WaslilngíSrrra'
paktum „szellemére" hivat-kozva
is abbahagyhat- -
Teller Ede
CASTRO ÁRNYÉKÁBAN
HISPANIOLA „BÜN
A karibi-tengere- n újabb politikai botrány kerekedik
Dominicában altalános kommunista térhódítás figyelhető
meg Amíg azonban Trujillo diktatúrája miatt jaj-veszékelni
tudtak az amerikai lapok addig most hallgatnak
a kommunista veszélyről Maga elnök a „libeialls"
irányzat vezéralakja is nyíltan kijelentette nem haj-landó
rendszabályokat alkalmazni a kommunisták ellen
Nem csoda ilyen
szinte korlátlan kom- -
ipaii
fontos
hogy
hogy
alapján tagadja
nyugati
NATO
ezeket
szinte
Bosch
hogy
hamarosan a jenki imperia-lizmus
ügynökének kiáltják
mumsta szervezkedés folyik j ki Ha szélesebb körű nyug-A- ki ez ellen szót emel azt talanság mutatkozik akkor
ja Amerika eddigi politikája
igazolja ezt az aggodalmat
9 Az egyezmény fontos tu-dományos
kísérleteket aka-dályoz
meg
Teller Ede bclcjczesul han-goztatta:
„Fenti műszaki és
katonai szempontok alapján
úgy érzem hogy az egyez-mény
jovahagvása súlyos kö-vetkezményekkel
járna az
Egvesűlt Államok és a sza-bad
világ biztonságáia "
♦ FELVONULNAK
A NOBEL-DÍJASO- K
Teliéi Ede vallomásának
igen nagy hatása volt de
nem ét te áratlanul az egyez-mény
pattfogoit A paktum
hívei számítottak ilyen ellen-állási
a és kész terv szerint
adtak választ
Először a New York Times
magyarázta meg egy vezér-cikkben
hogy Tellernek
nincs igaza
Azután az amerikai tudósok
szólaltak rneg Isidor Rabi
kiáltványt szeikesziett a pak-tum
védelmében és 56 ameri-kai
Nobel-díjasna- k küldte
meg aláírásra 35 alá is írta
— de egyik sem olyan aki
atomfegyverekkel dolgozik
Seaborg az Atomenergia
Bizottság elnöke kijelentette
a szenátus előtt hogv Teller
ellenvetései „nem elég fon-tosak"
McNamara védelmi
miniszter pontról pontra kí-vánt
válaszolni Teller Edé-nek
de a konzervatív Gold-wate- r
szenátor egyik kérdé-sére
ő is megtorpant
Goldwater: Biztosíthatja
ön az Egyesült Államok el-nökét
arról hogy van rakéta-hárító
ABM-védclmün- k (An-ti
Ballastic Missile Defensc)
mely működni fog anélkül
hogyTa légkörben kipróbáltuk
volna?
McNamara: Igen uram! Je-lenlegi
tudomásommal mely
a korábbi kísérletekre ala-pul
biztosíthatom
Goldwater azonban szemé-be
mosolygott és Jackson
szenátor nyomban kérte
hogy a szenátus hallgassa ki
a hadsereg vezetőit „az atom-csend
kockázatairól"
Taylor vezérkari fonok Le-Ma- y tábornok a légiéi ó fő-parancsnoka
a titkosszolgá-lat
vezetője —
mind pártolták a moszkvai
egyezményt
de például Le May vallomá-sában
tartózkodás is volt és
a tanúskodó katonák nem
tudták elhárítani azt a felte-vést
hogy a kormánytól ala-pos
politikai előkészítésben
részesültek
nagy a
Bosch elnök maga jelenik
meg a televízióban és emlé-keztet
a múlt idők reakciós
diktatúrájára (Ismerős mó-dszer)
Dominicabol indult ki a
legutóbbi fegyveres akció a
szomszédos Haiti ellen Ha
ez az akció nem is dönti meg
Duvalier elnök diktatúráját
akkor megdönti a következő
— mondják Washingtonban
is Ahogy Dominicában Tru- -
!Pfj53jBWBPjWBSSBBM VHHJPBVvJ
Negyvennégy ország hadihajói és 500 vitorláshajó vett részt az idei klell tengeri
ünnepségeken A vitorlások közül kimagaslott a portugál „Sagres" a 70 méter
háromárbocos iskolahajó Az esti felvonulás parádéját a német flotta
egyik hajójáról néztek végig a külföldi diplomaták és a meghívottak
HUNGÁRIÁM LIFE
Torontó 1963 augusztus 24
--—- —-- — ----
— — — — - -- i'-fiff ni" __
Ha az amerikai szenátus
nem is állítja már le a moszk-vai
egyezményt annak jóné-hán- y
gennyes fogát kihúzhat-ja
azáltal hogy az amerikai
kormánytól megfelelő magya-rázatokat
kér ki az egyes
pontokhoz Érdekes hogy en-nek
az igyekezetnek leglőbb
szóvivője éppen Teller Ede
lett
A HARMADIK JÖSLAT
Az élesebb hangú bíiálók
kozott Ward ny admirális
egyenesen ezt mondta egy rá-diónyilatkozatában:
„Most
jósolok harmadszor kataszt--
rofat Az első két jóslatom
ez volt: ot hónappal koráb-ban
megjósoltam hogy az
oroszok meg fogják segni az
első atomcsend-megállapo- -
A májusi ottawai NATO-konterenc- ia
szűkszavú záró-jelentése
utalt az 1958 évi
berlini deklarációra
a tagoi szagok kinyilvánítot-ták
hogy a német kérdésben
csakis olyan megállapodás
jöhet létie a Szovjetunióval
mely Németország egészére
vonatkozik Más szavakkal a
NATO Németország újraegye-sítését
kívánja
Tíz óta a NATO minden
konferenciáján újból kinyi-lvánítják
ezt a kívánságot Vé-letlenül
sem maradhat el Pe-dig
egy iclő'Utáiife1 kell teii
ni a kéidést: valóban tényleg
akarják az újraegyesítést
vagy csak villámhárítónak is-mételgetik
a határozatot (A
magyar ügy elég jó példa
ra hogy egyes határosatok
mennyire nem komolyak s
az ismételgetésből hogyan
lesz napi ól a másikra
éppen az ellenkezője)
Egy bécsi lap nemrég ha-sonló
aggályoknak adott ki-fejezést
sőt azt a merész
gondolatot is megkockáztat
!
A nemet azonban
nem lehet a ket nagy-hatalom
Moszkva es Wa-shington
számlájára írni
IHODNf" FOG ?
Dominicában és Haitiban kommunista veszély
hosszú
modern
Akarnak-- e megoldási nyugati hatalmak
Ebben
egyik
németek dolga
ügyet
jillo diktatúráját sikeiult le-rázni
ugy Haitiban Duvalier
diktatúráját is sikerülni fog
Azzal megint senki sem tö-rődik
hogy Hispaniola szige-tén
ugyanúgy a kommunis-ták
akarnak hatalomra jutni
mint ahogy Kubában jutot-tak
a diktatúra megdöntése
után Ezt a veszélyt nem
akarják látni pedig Haitiban
már olyan erős a kommunis-ta
párt hogy négy hónappal
ezelőtt országos tanácskozást
tudott rendezni — titokban
Kétségtelen hogy Duvalier
uralmának valóban vannak
súlyos hibái csakúgy mint
Trujillo diktatúrájának vol-tak
Dominicában Hispaniola
szigetének ezért úgylátszik
bűnhődnie kell S a bűnhő-dés
megint a világkommuniz-mus
javara történik
Washington Augusztus 28-á- n
nagy tüntetést terveznek
az USA fővárosában a nége-rek
jogaiért Negyedmillió
tüntető felvonulására számí-tanak
Kairó Jemenből nagyobb
egyiptomi erőket vontak ki
és Nasszer elnök Iziacl elle-ni
propagandával fogadta a
hazatérő csapatokat
StMHHMw
dást és 14 hónappal koráb-ban
megjósoltam hogy a
Szovjetunió támadó bázist
fog kiépíteni Kubából az USA
ellen Most ezt mondom:
18 hónapon belül elveszít-jük
azt az erőt amellyel
váratlan szovjet támadást
felfedhetünk és megtorol-hatunk
Ez lesz a mi országunk ve-ge- "
DULLES SZAVAI
KÍSÉRTENEK
- Sokaknak eszébe jut néhai
John Foster Dulles is aki
1959 decemberében ezeket
mondta az atomcsendről !
"„Minthogy az oroszok egyez-ményt
akainak nem lenne
nehéz olyasmivel előhozakod-nunk
ami kívülről szépnek
a
év
ta hogy Kennedy és Hrus-csov
emlékezetes bécsi talál-kozóján
a németek további
szétdarabol tsága mellett dön
töttek Azóta csak szóval tart--
Gcrhard Schrőder
német külügyminiszter
ják őket de valójában nem
akarnak változást Talán még
a falra nézve is megállapod-tak
— kérdi keserűen a bécsi
újság
A is
csak
Bonn is másfel évtizede ha-lad
együtt a többiekkel Szö-vetséges
lett a mulasztásban
is mint ahogy a legjobb
nyugatberlini polgármester is
akarva-akaratlan- ul a fal szö-vetségese
lesz ha nem lud
ellene tenni de megmarad
a helyén A világon min-denütt
túl könnyen veszik a
kudarcot s ettől a kudarc
fclbatoiodik
Legutóbb a moszkvai atom-csend
egyezmény mutatott
rá hogy a német újraegye-sítés
mennyire hiu abrand
ma meg
Nemhogy egyesítésről nem
volt szó de éppen az el-lenkezőjétől
kellett tarta-ni
:
attól hogy a moszkvai meg-állapodás
valahogyan a kelet-német
kommunistákat segíti
Végül Rusk amerikai külügy-miniszter
személyesen nyug-tatta
meg a bonni kormányt
hogy ilyesmiről nincs szó De
a német kérdés előbbre vite-léről
sincsen!
McNamara amerikai védel-mi
miniszter is Bonnban ta-nácskozott
de vajon megbe
A HET HÍREIBŐL
Ottawa Kanada és az Egye-sült
Államok kormánya meg-állapodást
dolgozott ki az
atomfegyverek átvételéről
(A washingtoni Newsweek
szerint Kennedy elnök és Te-ars- on
miniszterelnök közös
nyilatkozatra készül amit
azonban a moszkvai
miatt ké-sőbbre
halasztottak)
unnff'i" MTmTfT— " ' ""— — ~— -- ' -
látszik Belevehetjük a diplo
mácia egész virágos nyelveze-tét
— és higyjék el magam
is tudok néhány jó mondatot
— és úgy tálalhatjuk a világ-nak
mint a béke terén elért
nagy eredményt Ez csökken-tené
a világfeszültséget javí-taná
a nemzetközi hangula-tot
és hozzájárulna a repub-likánus
elnök újraválasztásá-hoz
1960-ba- n De mi ilyesmi-be
nem megyünk bele
ilyen egyezményt ír-nánk
alá a szovjettel óri-ási
nyomás kezdődnék vé-delmünk
leépítésére had-seregünk
és fegyverzetünk
csökkentése érdekében
Az oroszoktól pedig csak a
szavukat kapnánk hogy
ugyanezt fogják tenni A NA-TO
SEATO és más szövetsé-geink
veszélybe kerülnének
egészen a feloszlatásig En-nek
az lenne a vége hogy
néhány év alatt olyanná vál-nánk
mint a fészkelő kacsa
amit az oroszok akkor fog-hatnak
meg amikor jónak
látják"
toeasfanccs
atom-csend-megállapod- ás
szélései előbbre viszik-- e a né-met
ügyet? Von Hassel né-met
védelmi miniszter az
ottawai NATO-konferenci- a
után úgy nyilatkozott hogy
a németek is igényt tartanak
atomvédelemre Ezt akarták
az angolszászok közös atom-erő
felállításával megkerülni
de a franciák nem mennek
bele semmiféle közösbe
amelyben Amerika megvé-tózhatja
Európa védelmét
Ezt meg kell érteni — han-goztatta
Hassel Bizonyai a
sokan meg is értik Nem is f
lesz közös atomerő De mi
más lesz?
Milyen védelem ?
A német közvéleményt egy
idő után nem fogja kielégí-teni
annak felsorolása hogy
mi minden nem fog történ-ni
A németek meg fogják
kérdezni hogy a nyugati szö-vetségesek
tényleg akarnak--e
megoldást vagy csak mond
ják és közben ellenkező
irányba haladnak? És mit
akarnak a német politiku-sok?
Mit akar Adenauer? Mit
akar Schróder külügyminisz-ter
akit most Londonba hív-tak
tanácskozni? Mit akar a
66 éves Erhard aki az „öreg"
örökébe lép? Mit akar a had-sereg?
És mit akar Strauss
akit az amerikaiak kibuktat-tak?
Más kérdés hogy Walter
Ulbricht és a kommunisták
azt szeretnék hogy a néme-tek
valamilyen elhamarko-dott
választ próbáljanak ki-erőszakolni
kérdéseikre és
megint rajta veszítenének A
németeknek eléggé nehéz dol-guk
van a világpolitika tojás-táncában
és könnyen elvét-hetik
a lépést
ü 1
cl Ili
tesz
Ha
?
Ara: Kanadában 10 cent más országokban 15 cent
1 Szent István király {
Jól megjelölte ezt az ezredévet:
kereszttel írta rá keme'ny nevét
mint halhatatlan győzedelmi ek
Alapkő lett de kőnél súlyosabban
a etette el az épülő falakban
toronyszökkentő férfias hitét
Amint alázatát mindegyre inkább
úrrá emeli roppant erején
a bércre hág s egy országon tekint át
hol hajnalpírban reszket még a fény
Komor felhőkből bomlik ki a kék ég
s virrasztva várja népe ébredését
a századok szélfutta reggelén
Nem tétován de biztos mozdulattal
lendül előre tervező keze
inig port kavar és szilaj kedvycl nyargal
a forró puszták zendülő szele
Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba
s pillantásával féltőn átkarolja
a frissen szántott szűzi földeket
Kegyes jobbjával törvényt ír keményet
hogy megkösse a rónák vad porát
szőlő teremjen és kenyér fehérebb
s hogy mindenki meglelje otthonát
Áldott szigor rendet hozó szelídség!
Arany szív mely eltékozolja kincsét
hogy új szivekben ragyogjon tovább!
Hát róla zengjen most a lelkes ének!
Uram téged dicsérünk általa
mert ö volt a le választott edényed
apostolod hived s a föld sava
És ő volt ama bibliai sáfár
kire be jo hogy éppen ratalallal
midőn megvirradt napunk hajnala!
TUZ TAMÁS
jiiifiiiiififiiiiimmiiinii'M hihihi i mi i
Letartóztatás II Ihant elotí
A loman cmigiuuó „La
Nation Roumaine" timii pá-rizsi
lapja n a hogv Thant
ENSZ-folitka- i legutóbbi bu-karesti
látogatása alkalmával
a szeme lattaia lailolatlak
le egy scmel)t aki kei vem t
akart átnjujtuni a vilagszei-veze- t
vezetőjének elnvo
másnak a tüntető megnvil
vanulasa azonban semmilven
hatást nem gyakoiolt a ló
titkárra — uja a román lap
99
3
i ii imii li hm unt ii mii ni i iiiiiiiiiiiiiiMlMlimtiliiimi IHMII
—
U
A
ez
Sot utóbb egy előadásban a
többi koótt ezt mondta a
luman I óvárosán: „Az ENSZ
haimadik feladata hogy a
népeket felszabadítsa a gyar-mati
solgasagbol ölömmel
állapíthatom meg hogy a ro-mán
ENSZ-küldottsé- g es a
ionian kormány sokkal já-- i
ul hoza e ecl eléréséhez"
Gunolodott U Thant? —
kei di megütközve a román
u sag
POSTAKUHT
A KANADAI MAGYAROK „KATEDRALISÁBAN"
A MONTREALI magyarok köreben so-- sík József a íemplcmcpítő plébános ala- -
káig emlékezetes lesz az új katolikus mint Mesits Ferenc egyházközségi elnök is
templom felszentelés ének nagy ünnepe beszelt Ugjancsak üdvözletet mondott Fe- -
Léger bíboros a magyarok nagy kanadai hér Mihály montieali magyar ref lelkész
barátja 2500 főnyi lelkes hivősereg előtt akivel cgvutt mas magai refoimátusok is
végezte el a szertartást majd meghatóan lesztvettek az ünneplésben A meghitt han- -
szép beszédet mondott az ünnepid magya- - gulatu banketten 730 személy vett részt
rokhoz cs kulon megünnepelte a brantfordi Kovács
A montreali bíboros magyar szavakkal Sándort aki eitekcs segítséget szervezett
üdvözölte a híveket majd az erős hitről a tcmplomépitcshez (A Magyar Élet mun- -
és Mindszenty bíboros példájáról beszélt katarsa utóbb felkereste Hajdusik plébá- -
angol nyelven Mindszentyn keresztül sze- - nőst hogy az epites mozzanatait általa
rcttem meg a magyarokat — mondotta megismerje A beszélgetésié visszatérünk
S arról is szólt hogy a magyar herceg- - Szerk)
prímás naponta megújuló mártíromsága k BANKETTEN és utána is sok sző
láttán megfogadta hogy az előírásos alkal- - I esett Keresztes János építész Hor-ankiaakronkifkeívjeüzlésstohaadnniemanvniasekli
haobgyíbomrtindígigy rveanthdezJáőnoLsenmgvéárnryökG}óarglaymiknittűnaző ümnunnkeájpá-écglyyü-ttt érez az esztergomi székétől távol- - íol Az ünneplók szei etettél emlékeztek
tartott magyar főpap-társáv- al meg azokról akik a templom létrehozásá- -
A szertartást követő banketten is be- - ban segítséget nyújtottak s a Magyar Élet-szé- lt a montreali bíboros és „a kanadai ról is megemlékeztek Az alapító okmány-magyarok
katcdrálisá"-na- k nevezte a ic- - mai cgvutt újságkivágás is kciult a temp-me- k új templomot A banketten Monta lom falába A szabad magvar sajtó is része
Alfonz a szervita-ren- d gcneiáhsa Hajdú lelt a szcp montreali magjai- - templomnak
s
U