Magyar Elet, September 14, 1985

              -- Sf!IN ji jt " V i ! '
HUNGÁRIÁM LIFE 110
Mm tokásig
hanem Lilék
t szabad níp tesz
V lO
tsvda dolgokat MAGYAR ELET targett
Canadioa
Indeptndent
Wkly
BZRZSENYI la db Hnaguúa Luguga
Vol 38 35 XXXVIII évfolyam 35 szám 1985 szeptember 14 szombat Ára: 75 cent tllll Korunk egyik legégetőbb problémája :
w
A © ellen
Afganisztánból újra heves harcokról szólnak a jelentések melyek a szabad-ságharcosok
és az orosz megszállók között dúlnak — a Szovjetunió újabb csa-pategységeket
szállított az országba — Tunézia amely nemrég „egyesült"
Líbiával felmondta a közösséget visszarendelte még nagykövetét is mivel
Gadaffi 25 ezer tunéziai vendégmunkást utasított ki az országból — Nem-csak
Tjedget — a nyugatnemet kémelhárítás főnöke — kémkedett
hanem még három másik alkalmazottja is akik még Ti-edg- et
„átlépése" elött menekültek Keletre — Az amerikai kormány és a
Pan-America- n lepülőtársaság kártérítési díjat fizet a
áldozatai rokonságának — Több mit kél tucat az ún harmadik világhoz
tartozó országot fenyeget a fizetésképtelenség ezeknek az országoknak az
adóssága több mint 900 billió (!) dollár — A moszkvai statisztikai hivatal
közvélemény-kutatás- t rendezett a kérdés: „Milyen veszélyt lát a
(???) — A Ford 10 ezer személlyel szándékozik csökkente-ni
tisztviselőinek létszámát akiknek a munkáját a komputerek feleslegessé
tették — A San Francisco--i öbölben a tenger fenekén
fedeztek fel a nyomozás orosz földerítő behatolásra gyanakszik
AZ ÉSZAK-DÉL- I
GAZDASÁGI
ELLENTÉTEK
A főcímet Verne Gyu-la
híres regényétől kölcsö-nöztük
lamely az amerikai
polgárháborúról szól ami-kor
Észak harcolt Dél el-len
— Jelen esetben nem
fegyveres hanem gazdasá-gi
háborúról van szó ami-kor
az északi félteke gaz-dag
iparosodott államai
harcolnak Dél szegény el-maradott
országai ellen —
A gazdasági ellentét
Észak és Dél közölt ma
korunk legnagyobb
problémája lett — Ha
ezt a kérdést megolda-nák
a világ gazdasági
bajainak javarésze meg-szűnne
gyötörni az em-beriséget
IMI A PROBLÉMA
LÉNYEGE?
A válasz röviden: a
túliparosodott túltermelő
Északnak piacokra van
szüksége A itúl termelés a
termékek eladhalallansága
okozza a legnagyobb bajt:
a munkanélküliséget — Ez-zel
ellentétben: Délnek ipa-ri
termékeikre gépekre és
általában a modern gépipar
megteremtésére volna szük-sége
Első pillanatra úgy lát-szik
hogy Észak és Dél ér-dekei
találkoznak kiegészí-tik
egymást Csak van egy
nagy bökkenő :
Dél tőkeszegény így az
ipari termékeket gépe-ket
az iparosodás árát
nem tudja megfizetni!
VAN-- E
MEGOLDÁS?
Van! — Észak próbálko-zik
is hitelűk kiutalásával
Ezeket a hiteleket r— első-sorban
— a Világbank ga-rantálja
—
De ma már ott tartunk
hogy ezek a hitelek
nemhogy segítenének a
Dél problémáinak meg-oldásaiban
hanem má-zsás
súllyal nehezednek
(főleg kamat formájá-ban)
a gazdasági éle-ten
Konkrét
MI OKOZZA
A PRÓBÁLKOZÁSOK
CSŐDJÉT?
Elsősorban a helytelen
befektetések — Afrika és
Dél-Ameri- ka (ezekről van
főleg szó) kormányai
nyakra-főr- e vették fel a hi-teleket
(mintha ajándékként
kapták volna) és nem gon-doltak
'arra liogy olyan be-fektetéseket
eszközöljenek
amelyek kifizetődők és k'a-mathajl-ók
Mert csak ezek-ből
lehetne fizetni a kanto-tokat
a részletekét és len-dítené
fel 'a nemzetgazda-ságot
Másodsorban a bizony-talan
politikai helyzet leszi
lehetetlenné a gazdasági éle-tet
is — A kormányválsá-gok
forradalmak" —
mondhatni — mindennapo-saik
Afrikában és Dél-Ameri- ka
sok országában ami
a hitelezők a befektetők bi-zalmát
megrendítik
A legfőbb hitelező az
Egyesült Államok A Világ-bank
is az Államokban szé-kel
— Az afrikai és dél
VI rész
De térjünk rá a konkrét eseményekre: miközben szorgalmasan
látogattuk a nyugat-európ- ai delegációkat közvetlen kétoldali közbe-járásuk
szorgalmazására — megtörtént az első „áttörés" Még nem
teljes áttörés még nem a számunkra fontos megfogalmazásban
„romániai magyar kisebbség" ós „csehszlovákiai magyar kisebb-ség"
de a plénumban először elhangzott a szó amelyért oly sokan
annyit küzdöltek: „magyar kisebbségek" Jay kanadai födelcgátus
május 21-é- n a plenáris gyűlésen nyilatkozatot tett a kisebbségek jo-gairól
Idézem: „Nemzeti etnikai vallási és nyelvi kisebbségek me-lyek
egyik Vagy másik formában országaink többségében léteznek —
magyarok ukránok észtek lettek litvánok törökök és zsidók hogy
csak néhányat említsek — államaink között rendkívül jelentős kap-csolatok
láncolatát teremtettek meg" Majd kifejti hogy Q kisebbsé-gi
csoportok elnyomása olyan belső feszültségeket teremt amelyek
más kormányokat és népeket is izgalmi állapotba hoznak és meg-mérgezik
a kölcsönös kapcsolatokat és együttműködést Ünnepélyes
nemzetközi kötelezettségeiket ér sérelem mikor egy állam azt ál-lítja
hogy egy történelmileg elismert kisebbség nem létezik ami-kor
megkísérli azt erőszakkal szétszórni vagy beolvasztani vagy
korlátozza anyanyelvének használatát vagy elzárja előlük a tanulás és
megfelelő foglalkozás lehetőséget — A kanadai delegáció fejének sza-vai
mintha teljesen a magyar kisebbségek sérelmeit írnák le A fel-sorolásban
pedig a magyarok állnak első helyen — a jég megtörött!
Az amerikai nagykövet beszéde
Ncgy nappal később május 28-á- n Richárd Schiller :iz
amerikai delegáció feje tartotta meg nagyszabású beszédét a nemzeti
kisebbségek sorsáról a Szovjetunióban Csehszlovákiában és Bulgá-riában
a korábban cinlilctl „megnevezett" országokban A mesteri
beszed rengeteg érdekes adatot tartalmaz de ez alkalommal csak a
minket legközelebbről érintő magyar vonatkozással foglalkozunk Mi-után
megemlíti hogy a nyugaton Svájc Németország és Franciaor-szág
a nemzeti megértés barátság és együttműködés mintaképei a
következőkkel folytatja: „hallottunk nyilatkozatokat melyek ha
ellen"?
kanadai külpolitika „lóugrásai" Amerikai bojkott Dél-Afri-ka
Kelet-Németországn- ak
repülőszerencsétlenségek
magánke-reskedelemben?"
tengeralattjáró-nyomoka- t
amerikai kormányok zöme
meg vagy baloldali vagy
katonai diktatúra és — ami
érthetetlen — nagy többsé-gében
amerikacllcnes így
érthető ha Washington nem
néz barátságos szemmel a
Dél gazdasági problémáira
KANADA
NEM" VESZ RÉSZT
AZ AMERIKAI
ŰRVÉDELMI
KÍSÉRLETEKBEN!
Miniszterelnökünk beje-lentette
hogy Kanada nem
vesz részt az (amerikai űr-védelmi
kísérletekben —
Egyszerűen érthetetlen a
kanadai kormány logikája:
nem vesz részt az űrvédel-mi
kísérletekben — amiből
gazdasági haszna is lenne
— pedig tudja hogy az
Egyesült Államokkal közö-sen
ez a védelmi rendszer
fogja északi határát véde-ni
Érzi ezt ia következet-lenséget
maga Mulroney is
mert így magyarázkodik:
„Ha Kanada hivatalo-san
nem is vesz részt
az amerikai űrvédelmi
előkészületekben —
azért üzemeinknek nem
tiltjuk meg hogy ezek-ben
a munkálatokban
részt vegyenek"
Fából Vaskarika!
REAGAN ELNÖK
BEJELENTÉSE
Az amerikai elnök be-jelentette
hogy részleges
bojkottot ajánl a Kongrcsz-szusna- k
Délafrika ellen az
ottani kormány merev
miatt A bojkott elsősorban
atomerőműre -- berendezésekre
komputerekre mint
kiviteli és aranyra mint
behozatali cikkre vonatko-zik
Reagan ajánlatát úgy a
délafrikai kormány (termé-szetesen!)
mint a délafri-kai
fekete ellenzék vezetői
élesen bírálták Az utóbbiak
nem tartották elég hatásos-nak
a részleges bojkottot
MEGHIÚSULT
A THAIFÖLDI
KATONAI
PUCCS
A kormánycsapalok —
12 órás harc után — lever-ték
a thaiföldi katonai pucs-cso- t
amely a kormány
megdöntését célozta —
Az akciót
helyezett volt kato-natiszteik
robbantották ki
akik nem voltak megeléged-ve
Prém Tinsulanuda mi-niszterelnök
politikájával
A harcokban életét
vesztette a helyszínen for-gató
NBC televíziós társa-ság
bangkongi sajtóosztályá-nak
vezetője: Ncol Davis és
asszisztense: Bili Latch
EL SALVADOR
ELNÖKÉNEK
LÁNYÁT
ELRABOLTÁK
Napóleon Duarfc elnök
lányát két fegyveres ban-dita
elrabolta amikor au-tójába
készült beszállni —
Két fegyveres „lifeguard" kí-sérőjét
pedig meggyilkolták
— Eddig még minden nyo-mozás
eredménytelen ma-radt
és az emberrablók sem
— Folytatás a 2 oldalon —
-- ! 11111 ll 111"
GYALLAY-PA- P DOMOKOS:
Beszámoló az Emberi Jogok Ottawa-- i Konferenciájáról
események
hogy
nagykövei
aparthcid"-politikáj- a
kényszcrnyugállo-mányb- a
t!!!!!
sonló előrehaladásról tájékoztattak máshol is Magyarország érdemes
képviselőjének gondolatébresztő és informatív beszéde ebbe a kategó-riába
tartozik Az volna 'az óhajunk hogy a nemzeti kisebbségek kér-désében
hasonló módszereket alkalmazzanak a haláron túl is például
Csehszlovákiában ahol a Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának
tagjai letartóztatást és üldöztetést szenvednek"
Amilyen örömet okozott hogy felvidéki lestvéreink sorsa a kon-ferencia
plénuma elé és ezzel a jövőbeni konferenciák agendájára ke-rüli
annyira lehangolt az a lény hogy minden előzetes közbenjárá-sunk
ellenére Románia mint ncm-megncvcz- etl ország nem került be-le
a beszédbe és így erdélyi testvércink sem nyerlek megemlítést
Aggodalmunkat növelte az a körülmény hogy az amerikai beszéd
az emberi jogok végrehajtásának vitájára engedélyezett periódus utol-só
napján hangzott cl s az agenda végső szakaszában az „új javasla-tok"
és a zárónyilatkozat tárgyalása nem sok reményt nyújtott Incg-folcl- ö
alkalomra az erdélyi magyar kisebbség helyzetének szóbahozá-sára
A Gondviselés végül is javunkra döntött de mielőtt rátérnénk
erre foglalkoznunk kell Schillernek a magyar delegátus beszédére
vonatkozó utalásával
Nemcsak az amerikai nagykövet hanem több más nyugati dele-gátus
is dicseroleg nyilatkozott a magyar delegátus beszédéről amely-nek
tárgya a magyarországi kisebbségek helyzetének ismertetése
volt Szükséges a beszed tartalmát röviden összefoglalni hogy vá-laszt
adhassunk a kérdésre miért nem tcttszclt az a nyugatiaknak és
miért nem kielégítő a nemzeti emigráció számára
A magyar delegátus beszéde
A beszéd tárgyilagos hangnemben ismerteti a hazai kisebbségek
helyzetéi Megállapítja hogy az országban délszlávok németek ro-mánok
és szlávok élnek össz-számu- k alacsony mintegy 3000(10 A
magyar kormánynak az az álláspontja hogy a kisebbségi népcsopor-toknak
több jogot kell biztosítani mint 'a többségi népnek hogy a
kisebb lélekszámból származó hátrányokat ellensúlyozzák A kisebb-ségek
egyenlőségének fontos garanciája hogy politikai jogaik törvé-nyileg
biztosítva varrnak és arányos képviseletük van az állami szer-(Folytat- ás
a 4 oldalon)
A Rákócziak vára Sárospatakon
Azok az ötvenes évek
Ujabbkori történelmünknek a legsöté-tebb
korszaka az ötvenes évekre esik —
Pontosabban körülhatárolva az ötvenes é-v- ek
elejére: az első Nagy Imre kormány
idején 1953— 51-be- n némi enyhülés kez-dődött
ami hamarosan megtorpant és a
politikai helyzet ismét rosszabbodott de
aztán 56 tavaszától felgyorsultak az ese-mények
Az október 23-á- n fellángolt for-radalommal
tekintjük lezártnak a Rákosi-korszakot
s ami a forradalom után történt
már nem tartozik az un ötvenes évek tör-ténetéhez
A szégyenkorszak tulajdonképp még e-lő- bb
megkezdődött hogy a naptár az öt-venes
évekbe fordult: a törvénysértések a
magyar nép elnyomásának az emberi jo-gok
megliprásának korszakát 1948-t- ól a
„Fordulat Évétől" számítjuk amikor át-vették
a hatalmat a kommunisták és a
polgári pártokat végleg kiszorították a po-litikai
életből Ezekre az évekre esnek a
koncepciós perek a személyi kultusz ön-kényének
szörnyűségei ártatlan emberek
tízezreinek bebörtönzése kivégzése a k-itelepítések
a magyar nép legjobbjainak a
meghurcolása az értelmiség megalázása és
a parasztság megtörése
Ezekre az évekre nem lehel borzongás
néLkül visszagondolni Mindenkinek meg-vannak
a maga emlékei azokról az idők-ről
de senki sem beszél szívesen róluk
Akik a hatalom oldalán álltak azért igye-keznek
agyonhallgatni azokat az éveket
mert nem tiszta a lelkiismeretük és vagy
bűnök súlya nyomja őket vagy legalább-is
megalkuvó néma cinkosságuk szégyenét
szeretnék elfelejteni Mert sokan tartoz-tak
ehhez a csoporthoz: Rákosi nem egy-maga
csinálta az ötvenes éveket Ahhoz
sokan kellellek olyanok akik készségcsen
teljesítetlek a parancsokat: szadista pa-rancsvégrehajtók
nyomozók rendőrökve-rölegénye- k
börtönőrök ávósok És kellel-tek
szellemi emberek is: jogászok bírák
miniszteri titkárok újságírók önmagukat
megalázó osztályukat eláruló értelmiségiek
propagandisták mindenféle rendű és ran-gú
tisztviselők S ezek mind kollektive fe-lelősek
az akkor történtekért
Mindenkitől nem lehetett azt kívánni
hogy szembemenjen Rákosiékkal és vállal-ja
a mártírsorsot vagy a börtönt Amint-hogy
emigrációba sem mehetett az egész
ország Rákosiék elöl De aki azokban az
években felelős beosztásban dolgozott —
dolgozhatott — és magasabb állami állás-ban
hagyták működni az már legalábbis
gyanús Mert ha konkrét bűnök nem is
terhelik ezeket emberi magatartásukkal a
legmélyebbre kellelt süllyedniük hogy az
aljas rendszer elfogadja őket És pozíció-juk
bántatlanságuk ára a teljes behódo-lá- s
a rémkorszak vezetőinek kétrét hajlott
gerinccel való kiszolgálása lehetett
Megszólal
a magyarországi sajtó
Azokról a bizonyos ötvenes évekről az
utóbbi években elég sok szó esik az ott-honi
sajtóban Hosszú idő sunyi hallga-tása
után lelkiismeretvizsgálat és az ön-kritika
szellemében közelítik meg néhá-nyan
a kérdést és próbálják föltárni az
akkori ötvenes évek eddig homályban ma-radt
részleteit Megkísérlik lisztázni azt
is: ki mennyiben milyen mértékben fele-lős
az akkor történtekért?
Az Élet és Irodalom hasábjain janu-ár
óta cgvnuiM érik a vitacikkek melyek
különböző szemszögből elemzik az ötve-nes
eveket Hadd idézzek pár mondatot
az első vitaindító cikkből Litván György
elgondolkoztató Írásából: „Jött egy mély-pont
amikor elkötelezett értelmiségi szá-mára
alig volt megállás amikor csak a
kivételesen humánus alkat az el nem foj
í'S'Íi
tott izlés a halalomnélküliség a szeren-cse
vagy a kellő időben bekövetkezett
kirugatás vagy letartóztatás mentett meg
sokakat igazi gazságok elkövetésétől S az
igazi kérdés amelyre íróknak történészek-nek
szociológusnak psizehológusnak po-litológusnak
választ kellene keresni nagy-jából
így hangzik: miféle kor miféle rend-szer
volt az amely annyi jóravaló söl ki-váló
morálisan és szellemileg igényes em-beri
is — átmenetileg vagy végleg és jó-vátehetetlenül
— szörnyeteggé tudott for-málni?
Mert szörnyetegekké leltünk rövi-debb
vagy ihosszabb időre kisebb vagy
nagyobb mértékben ki-- ki alkata tempera-mentuma
s nem utolsósorban az akkor ke-zében
lévő iiatalom nagysága szerint Nem
mindenki ahogy a cinikusok saját fele-lősségük
csökkentésére beállítani szeretik
de sokan"
Csak a „tiszták"!
Az egymást vádoló felelősséget egy-másra
hárító s a hibát mindig másokban
kereső mentegetőző vita hónapokon át
folyt az ÉS oldalain de senki sem merte
kimondani: aki akkor azokban a kritikus
években tiszta tudott maradni annak és
csak annak van joga ma — akár otthon
akár az emigrációban — a fórumon ágál-ni
Aki együtt üvöltött a farkasokkal aki
kiszolgálta Rákosiékat aki azokban az é-vek-ben
felelős irányiló beosztásban ült
az örüljön hogy él és húzza meg magái
Az Élet és Irodalom vitazáró cikkét
Benedek István írta aki megszívlelendő in-léss- el
fordul az előző visszaemlékezések
egyik-mási- k mindenkit és mindent egybe-mosó
a történtekel és a felelősséget el-kenni
akaró írójához: utal a langyosokra
akik kiköpnivalók a Biblia szerint és a
közönyösökre akik Dante poklának kapu-ja
körül kódorognak s „lelkükben nincs
erény se vétek" Ezeket nem szabad ösz-szekeve- rni
a tisztákkal akik nem adták
magukat oda soha sem ide sem oda A
megtévclyedctlek — ahogy a bűnösöket
egyesek nevezik — mindig időben változ-tatták
politikai állásfoglalásukat hol így
hol úgy „Tudom — írja Benedek István
— hogy ezeknek is nehéz sorsuk volt hi-szen
meggörbedve élni is nehéz utána ki-egyenesíteni
a gerincet még nehezebb de
végső soron mégis ők kaplak meg mindent
s akiknek nem görbül a derekuk a perfi-fériáko- n
rekedtek "
Igen azokban az években a tiszták
azok akiknek nem hajlott a derekuk és
nem voltak hajlandók semmiféle közössé-get
vállalni Rákosiékkal még azzal sem
hogy beállnak kisebb vagy nagyobb csa-varnak
az államgépezetbe azok a perifé-riákra
szorultak Ha szerencséjük volt és
megúszták a börtönt vagy a kitelepítést
segédmunkásként deklasszált elemként al-sóbbrendű
munákkal kereshették meg a
kenyérre valót Akik pedig behódoltak a
kopasz gnómnak azok — Benedek István
szavait idézve — mindent megkaptak Ma-gas
fizetést megbecsülést címet rangot
sokszor még azt is amit a rendszer az
üldözöttektől elvett Mondjuk ki kereken:
aki azokban az években bizonyos szinten
fölül élt — élhetett — s aki abban a kor-szakban
egy bizonyos társadalmi kategóri
ához tartozott és rangot viselt azt óvato-san
kell kezelnünk
Nem vagyok híve a kollektív Ítélkezés-nek
ahogy 45-be- n sem értettem egyet az-zal
hogy az igazolóbizollságot hatodik fi-zetési
osztálytól fölfelé minden állami al-kalmaoltat
sommásan bűnösként kezellek
de a Rákosi-terro- r együttműködőit a kom-munista
rémkorszak kollaboránsait hajla-mos
vagyok minden egyéni mérlegelés nél-kül
kirekeszteni a tisztességes magyarok
közösségéből Stirling György