Magyar Elet, February 22, 1958

              fSF&e a ? m '
r„ $1
v'w ~m'!M r 'M! ' — ' rr HiwmxiAM LIFE r
Nem sokaság Kiadóhivatal '
hanem Lélek
Szerkesztőség A
361 Spadina Avc
r s
csuda
szabad
dolgokat
'BERZSENYI
nép tesz MAGYAR §11 ti I Tel:
Évi
Toronto
előfizetés:
EMpirc
Ont
8-81-
62
$500
Vol 10 No 8 X cví 0 sz Torontó 1958 február 22 Ara 10 cent --
I
A KOMMUNIZMUSSAL SZEMBEN ?
Aki előbb üt annak van meg egy előnye: előre tudja
Nemcsak a szakirodalomban
az amerikai közvélemény részérc
Irt folyóiratokban Is egyre jobban
az előtérbe kerül a nagy kérdés
a first blow" Magyarul rajta-ütésnek
orvtámadásnak mondjuk
amit a „first blow" kifejez Olyan
támadásnak mely az ellenfelet
teljesen váratlanul éri Az ameri-kai
szakemberekben és katonák-ban
régóta érlelődik a gyanú
hogy a kommunizmus vezetői
Ilyen rajtaütésre készülnek Ame-rika
elícn
A lapok hosszan fejtegetik mit
Is jelentene a váratlanul kirobba-nó
támadás a hidrogénbomba kor-szakában
Talán percek alatt meg-semmisülnének
a vlsszaütés felté-telei
Is A szovjet ntomtolvajlás
lehetővé tette hogy az USA fegy-verkezésével
szemben a Szovjet-unió
Is felvegye n versenyt Ettől
kezdve reálisan számítani lehet
arra hogy ndolt pillanatban
Moszkva nem riad meg a háborü
legkegyetlenebb formájától eset-leg
városok elpusztításától sem
Ezt a szándékot inasuk a szov-jet
vezetők nem egyszer megerősí-tetté- k
A Szovjet rakéta-fegyverkezésén- ek
üteme és Iránya is azt
mutatja hogy a szovjet Ilyen
mcglcpctéscs támadásra készül
Nyugat ellen s nem kétséges
hogy meg Is teszi amint biztosít-va
látja hogy nz USA nem tud a
támadásra hatásos ellentámadás-sa- l
válaszolni A tervet annyira
ncrn titkolja n Szovjet- - hogy nzt
a kálónál folyóiratokban évek
óla nyíltan tárgyalják De nem
kell llycnmcssze menni a szovjet
szándékok klpuhatolására Az
utolsó esztendőben a Szuezért kir-obbant-
krizls óta a vörös diplo-mácia
Is besorolta kellékei közé
n totális mcgscmmlsltéí való
fenyegetést
Az amerikai szakértők szerint
a komoly hadászok Washington-ban
is Moszkvában Is félnek az
Ilyen „első ütés" következményei-től
Ha ugyanis ez az fis6 tltés"
mint elv létjogosultságot nyer
nem lehet tudni ki lesz aki a raj-taütést
azaz a meglepő támadást
végrehajtja
Az orosz stratégia ősi hagyo-mánya
az volt hogy ki kell állni
a támadást nz ellenséget be kell
csalogatni Oroszországba ahol az-tán
a távolság n sár a hideg fel-emészti
a támadó erejét Ebbe
Tokió február ll
Bármennyire leköti az emberi-ség
figyelmét a moszkvai politikai
játszma a közel-kelet- i zajlás és
maga a világűr a megfigyelők
Indonézia szigetvilágán tartják
félszcmllkct A jávai kommunista
kormány és az indonéz szigetek
nntikqmmunista vezetői közölt
még nincs ugyan fegyveres ösz- -
szecsapás de egyre kevesebb a
valószínűség rá hogy a kettésza-kadt
szigetországban nem lángol
fel a polgárháború tüze A vihar-ba
került hajón hiányzott a pa
rancsnok Sukarno a fiatal köz-társaság
elnöke szabadságra uta-zott
Állítólag az ellene elkövetett
merénylet óta életét félti s a za-varos
időkre Japánba utazott hat
heti „pihenésre"
Tokióban játszódott le a kalan
dor-filmbe- n illő izgalmas jelenet:
a Johann Warow ezredes pekingi
indonéz attasé kíséretében tartóz-kodó
indonéz elnök ultimátumot
kapott az antikommunista sziget-világ
fiatal tisztjeitől: tessék ab-bahagyni
a kommunistákkal való
játékot vagy
fez a három pont fejezte be az
üzenetet amelyet Vesztje Sumual
vezérkari ezredes az egyik fel
"-3ÜSL1-
U1UW
iA!p um rm
pusztult el Napóleon és Hitler had-serege
A szovjet stratégia akkor
változott meg amikor ráálltak a
rakéta-fegyverkezés- re A régi elv
akkor lett végleg a múlté amikor
megszületett a Hruscsov-doktrín- a
Az új diktátor a „first blow" ter-vét
n szovjet stratégiai tengelyébe
állította s billiókat költ a meg-előző
háború céljára
Washingtonban a stratégiai elv
a következő
Hadiipari
szétszórja a védelemre
s visszaütésre ké-szül
azonban Ameri-kában
is felvetődik
az nvjvár-ni- ?
va-gyon- át
a
kockázattal
Á szovjet fenyegetések naptára
Alihoz hogy a Szovjetunió rászánja magát arra hogy vá-ratlanul
megtámadja a világot fosztania
az USA-- t külföldi bázisaitól vagy legalább azok rcszctől
természetesen' akadályozni hogy Amerika új bázi-sokra
tegyen szert Az orvtámadisra beállított szovjet stratégia
akkor lehet valóban eredményes ha az cImí csapás
várhat megtorlást Ha Moszkva az amerikaiak hatalmas
bázis-rendszer- ét egészen részben kikapcsolja a szovjet
rajtaütés lényegesen leegyszerűsödik a szándék irányítja a
svovjct fenyegetést akcióját Nézzük végig ezt a hadjáratot
melynek egyes elárulják az orvtámadás gondolatát is
1957
A P H
1957
M A J
1957
V
A Szovjetunió figyelmezteti Dániát Dclgiumot
Hollandiát Olaszországot ne engedjék meg hogy
területükön az USA rakéta-bázi- st lélcsitscn
Moszkva ugyanakkor „nukleáris megsemmisítéssel" fenyegeti
Észak-Afrik-át
ha ott az USA rakéta-kilüv- ő tclcj)ckct épil
NO
USA
kell
egy
kell
Norvégia jegyzéket-ka- p az oroszoktól: ha a norvé-gek
megengedik hogy országukban rakéta-bázi- st
építsen az „Norvégia léte forog vcszélylrcn"
' ' " '"' t
A Kreml hivatalos jegyzékben' hívja fel Svájc fi-gvcln- iét'
„az atomháború' veszélyeire" melyek
Svájcot érinteni fogják ha beengedik
tükre amerikaiakat
1957 I
Szovjet jegyzéksorozat figyelmezteti l'ranciaorszá-1- )
E C I gót Angliát Nyugat-Németország- ot: ha területű-- 1
kön rakéta-bázi- st adnak Amerikának „szörnyű
megtorlásban" részesülnek Madrid is figyelmeztetést
1958 II
A Szovjetunió figyelmezteti Japánt ha beengedik
J N I területükre az amerikai rakcia-fcgyvcrck- ct szá- -
mithatiiak a „szörnyű megtorlásra" — Moszkva
ugyanilyen fenyegetést küldött Törökországnak a közép-keleti
országoknak
M1ALV1T A KENYKGETÉSI HADJÁRAT TAR-TO'I- T
A SZOVJETUNIÓ KELÁLLlTOTTA RAKÉTA-HÁ7ISA1- T
A NEKI KISZOLGÁLTATOTT EURÓPAI
ORSZÁGOKBAN A SZOVJETUNIÓT NEM FÉNYE-GE'IT- E
SENKI !
ELLENKORMANY
kelő hadsereg tisztje hozott Su-matráb- ól'
Sumual álnéven érke-zett
Japánba üzenetét Warouw
ezredes juttatta cl a tétovázó el-nöknek
akinek úgy látsziki tet-szik
a kommunizmus de azért
még sem mer határozottan kom-munista
oldalra állni
Jávában
Az Indonéz szigetekről hozott
üzenet arra kéri Sukafnot szakít-son
a kommunistáktel akikre
most jávai kormánya támaszkodik
Ha erre nem hajlandó az antikom-munlst- a
tisztek tekintélyes szov-jctellen- cs
politikusokkal együtt
felállítják új 'kormányt
Sukarno habozott s másnap Su-matrá- ból
már jelentették az cllcn- -
kormlny clökészülctclL
Mióta ez megtörtént a sziget
ország izzó levegőjében ott lóg a
polgárháború A felkelő tiszteknek
ugyan pénzük de a leszá-molásra
elszántan készülődnek
Van egy szervezetük Singapurban
amely cinket rezet és
egyéb anyagokat ad el egy másik
útban van Nyugat-Németorszá- g
felé A jávai kommunista kor
czidcig volt
Az megvárja az első ütést
Fel is készül erre köz-pontjait
és
az azt követő
fel Ma már
a gondolat:
szabad-- e „első ütést"
Szabad-- e milliók életét
hagyni elpusztulni azzal
hogy aztán majd jön
nyugati cltib meg
S meg
csak után
'nem
vagy
ív
állomásai
meg
USA
is terüle
az
I
kapóit
A
és
az
nincs
gumit
mány ellen fellázadó katonák leg-főbb
támogatója a volt pénzügy-miniszter
A zilált gazdasági ne-hézségeken
ö próbálja átsegíteni
a felkelőket Természetesen abban
's reménykednek hogy Amerika
segítséget nyuit nekik A szabad
'világ szempontjából nem közöm-bös
hogy ezen a fontos straté-giai
ponlon — Dél-Ázs- ia és
Ausztrália között megveti-- e a lá-bát
a világkommunizmus
A belső erőviszonyok megítélé-sére
a megfigyelők nem vállalkoz-nak
Csupán azt emlegetik ha Su-karno
szembeszáll az antikom-munista
erőkkel nemcsak a szige-teken
Jávában is ellenállásra ta-lál
Fegyveres összetűzés esetén a
fővárosban Yakartában is megle-petések
érhetik Sukarnot Sok ka-tonai
parancsnok nézi rossz
szemmel u kommunisták jávai
győzelmét Ezek adott esetben
megtagadják az engedelmességet
s ez Yakartában is kirobbanthatja
a forradalmat
Pénzügyi háború
Sukarno meg akarja elózni a
polgárháborút Terve nem látszik
célravezetőnek: az a szándéka
üt rá az
a visszavágás A hadiipar 'szak-emberei
egyre inkább azon az
állásponton vannak' hogy --agy
ilyen visszaütésre csetlegrncm ke-rülhet
sor mert halálos sebet
kaphat az USA Nem mondják ki
— ezt az amerikai demokráciában
nehéz kimondani — de a kétségek
között már ott bujkál az a ictictö- - 1' i:# ---
__
_ t
A francia légierőnek az a 25
bombázója amely múlt héten
bombákkal és géppuskatűzzel á-raszt-otta
cl Saklct-Sidí-Jouss- cf tu-néziai
határvároskát' a jclckjszc-rin-t
egyúttal
érdekeinek ártott legsúlyosab-ban
A nemzetközi felháborodás
hullámai véglsöpörtck az' egész
világon és nem csupán a két űrö
között ingadozó színes népeket
állítja szambc Párizzsal hanem
nyugati szövetségeseiig részére Is
lehetetlenné teszik hogy politiká
jának védelmében szót emeljenek
Dulbs külügyminiszter azonnal
kijelentette hogy Nyugat ncin tá-mogatja
Franciaországot az arab
világ elleni fellépésében és ez' a
politika nemcsak veszedelmesen
megbontja Európa' egységét ha- -
nem egyúttal a szovjet terjeszke-dést
is elősegíti Észak-Afrikában- 1
„Még' néhány hét és az oroszok
annyira
arab" vlíágbáT hogy cgcscddígt
politikánk hiábavalóvá Válik és a
franciák harcolhatnak egyedül és
elvérezhetnek Algírban" — mon-dotta-Dul- lcs
TUNISZ ELNÖKE -
KÖVETELTE ELŐSZÖR
A VÖRÖS MEGSZÁLLÓK
KIVONULÁSÁT HAZANKhÓL
Ilyen körülmények :kzött a vi-lág
figyelme Hablb Bourguibára
Tunézia köztVrsasági elnökére tc
relödik Bourgulba nz arab tömb
leginkább nyugatbarát vezetője
volt Országának függetlensége
alig két esztendős' és bár ez az
időszak is a francia csapatokkal
való állandó súrlódásban telt cl
mégis többször tett hitet a nyu-gati
hatalmakkal való szoros e-gyüttmük-ödéstl
szándékáról és or-r- ól
hogy az arab országok jövő-jének
legsúlyosabb veszélyeztető- -
hogy kiéheztesse a „lázadókat"
A gyenge indonéz tengerészeire
támaszkodva Jgyckszik ' elzárni az
antikommunista egységek csere-kereskedelmét-
Ez semmi esetre
sem lehet credménves egy olyan
nyitott fronton mint amit az In-donéz
szigetvilág jelent- -
Egyelőre
Moszkva vészjóslóan hallgat Pe
dig már rég megkapták a Kreml
ben azt az özenetst" amit a Ja-pánban
„üdül&'í Sukarno Warouw
ezredessel küldőit Pekingen ke- - í
rvsiiui Hogy tml volt ebben az
üzenetben senki nem tudja nyu- -
gáton pedig valószínű" ez dönti
cl a további fejleményeket
LEGŰJABBi-- tvníciiffKi
'5-ni- l nv
Február 16-á- n la Tscw York Tl- -
i mcs levelezője jelentette Indonét
zlából hogy az ellcnkormány
megalakult A forradalmi tanács
jóváhagyását Ahmed Husscln Su-mat- ra
katonai parancsnoka jelen-tette
be ö Is ama vezetők közé
tartozik akik ellen a jakartal kom-munista
kormány elfogatóparan-csot
adott kL Az antikomniunista
kormány elnöke Dr Sjafruddin
J a Moslim Párt 47- - éves vezetője
!A kormány tagjai Sumatra Ccle-- t
blow
hogy mikor vissza ellenség
EGYGYARMA TBIR0DALOM
Francíaorszá(táfri-ka- i
rtWészkellk'magukaaz
gyűlnek-a-viharfelhő- k
„fibst
— — - —
ség Is: ml lenne ha nem várnánk
meg az clsö ütést hanem mi üt-nénk
először?
Moszkvában már régen döntöttek
c kérdésben Épp ezért nagyon fi-gyelemre
méító hogy az új csúcs-konferencia
pontjai közé odabigy-gycszlctté- k
a moszkvai alkuszo':
a kölcsönös megegyezést mely
_ iv 1v— - -
jét a bolsevista terjeszkedésben
látja
Bourguiba Inök minden szom-baton!
rádióbeszédet tart Tunézia
népénik amelyben beszámol a
heti politikai eseményekről 1056
november 3-á- n a következőket
mondotta: „Teljes együttérzésünk-ről
biztosítjuk a szabadságáért hő-siesen
küzdő magyar népet s tisz-ta
szívből Örülünk sikereinek De
mi akik megismertük az imperi-alisták'
módszereit bizonyos ag-gályokkal
szemléljük a magyar
eseményeket Ezért javasoljuk
úgy a nyugati nagyhatalmaknak
mint a Bandungi Egyezmény or-szágainak
szólítsák fel a' Szovjet-uniót
hogy a huza-von- át meg-szüntetve
azonnal és teljes lét-számmal
vonja ki csapatait Ma-gyarországról"
Ezzel a kijelen-tésével
Bourgulba vált clsö felelős
politikussá aki teljes határozott-sággal
álltak jri amagyarUgy mel-lett
a szovjet agresszió ellen
Néhány hónappal később igy
nyilatkozott egy Tunisban Járó
magyar szabadságharcos delegá-ciónak:
„A szovjet Imperializmus
nem jobb de félek hogy nem nem
is sokkal rosszabb azoknál a mód-szereknél
amelyeket a franciák
alkalmaztak és alkalmaznak ma
Is Algírban 'A magyar forrada-lom
bukásának egyik oka az volt
hogy hittek a nyugati segítségben
Mi jól tudjuk hogy egy ország
függetlenségének kivívásában csak
kis nemzetek segítségére vagy
olyan népekre számíthat akik
csak nemrég vívták ki rrmzetl ün-állóságuk-at"
''b'oűrguiba KIÁBRÁNDUL
BoiirguibV ennek ellenére Is a
aifránciákka! való megbékélés lií-v- e
volt-'ós- 1 az arab blokkon belül
állandó "harcot vívott Nasscrral
bcs és Jáva Ismert katonai és po-litikai
vezetőiből áll Új fordula-tot'
adott az eseményeknek hogy
az"' Indonéz légierő nagy része át-állt
és átvette Sumatrában a még
Sukarnóék kezén lévő Padang-- I lé-gikikötőt
s a kifutópályákat elba-rikádozta
Sukarno beszédében múló zűr-zavarnak
nevezte a „lázadók" kor-mányának'
megalakulását
♦A jelentések Kelet-Jáváb- ól is
megmozdulásokat jelentenek s va-lószln- O'
'- - hogy a moslim hívők ge
rilla-harc- ot kezdenek Yakartában
is a kommunista kormány csapa
ta] ellen
Dr Sjafruddin miniszterelnök
hangsúlyozta első megnyilatkozá-siban
hogy harcuk független min-de- n'
külső hatalomtól és remélik
hogytncm -- okoz konfliktust a
szemben álló vllághatalmak közt
'--
Az vcllcnkormány különböző
gazdasági intézkedéseket tetL Ti-zenhét!
ország 40 bankját szólíto-tták'
fci"fhogy szüntessék' meg a
kifizetéseket a vakartál kommu-nista
kormánynak Hasonló felhí-vást
kaptak az olajvállalatok
!?-- Lapzártéig az indonéziai ese-mények1
világvisszhangjáról nem
érkczettijelentés
INDONÉZIÁBAN !
Sjafruddin a smmílrai miniszterelnök - A légi erő átállbrizrúj kormányhoz
Ellenzék
ben mindkét fél ünnepélyesen le-mond
a rajtaütésről a megelőző
(preventív) háború megindításá-ról
Moszkva ezt könnyen aláírja
tekintve hogy éppen erre a lépés-re
készül csak még a biztonságot
várja hozzá
A Pentagonban a „vlsszaütés"
hívei azzal térnek ki a megelőző
háború' gondolata elől hogy a
Szovjetunió úgysem meri megkí-sérelni
az „clsö ütést" ha tudja
hogy utána visszaütés következik
A szovjet katonai körei azonban
azt vallják hogy a H-böm- ba bir-tokában
nem igen lehet tartani
komoly visszaütéstöl Az atom-há-honiba- n
— ezt sem titkolják —
riindcn másodperc számít s nz
t—~ — — — h mm mm
akit a vörös érdekek b:csempé-szőjene- k
tartott Afrikában A
nyugati politika teljes csődjének
újabb bizonyítéka ha ugyanez a
politikus egy évvel később ezt
kell hogy mondja: „Le kell von-nunk
azt a tanulságot hogy amíg
Nyugat uszályába kapaszkodunk
csak megaláztatásokat kapunk
Ahhoz hogy udvariasan bánjanak
velünk legalább is Nasscrnak Ti-tón- ak
vagy Nchrunak kell lenni"
így veszti el egy ostoba és In-gatag
politikai vonalvezetés előbb
a délkelet-európ- ai népek hitét és
bizalmát mald hídfőállásait n vi-lágpolitika
kUzdőlcréhek egyik
fő színterén Észak-Afrikába- n
kiterjedhet-- e az algíri háború?
Sidi-Jouss- cf bombázása során
majdnem százan — és még több a
súlyosan sebesültek száma Fran-cia?
hivatalos ivélcmény szerint cr-r- o
az akcióra azért került sor
mert algíri felkelők a városkába
menekültek az üldöző francia csa-patok
elöl Különben is — mond-ja
a francia Indokolás — az al-gfrial- ak
rendszeresen tuniszi tá-maszpontokról
Indultak ki és on-nét
kapták utánpótlásukat is Va-lószínűleg
van ebben némi Igaz-ság
Azonban tuniszi tcrülst bom-bázásával
megdőlt az a francia
beállítás hogy az északafrlkal
küzdelem — mivel az kizárólag
Algírra korlátozódik — kimondot-tan
francia belügy Ettől a pilla-nattól
kezdve az északafrikai arab
államok nyíltan is támogatni fog-ják
az nlglrialakat hacsak a fran-ciák
nem teljesítik azokat a kö-veteléseket
melyek még az algi-rín- ál
is sokkal súlyosabb presz-tízsveszteségeket
Jelentenek Ezek
pedig a következők: az összes
francia csapatok kivonása Tunisz-ból
így többek között az Igen
fontos bisertal hadi támaszpont
yJmWlL Nv--4
'mmmm$fcz~ J
mmmmmmmmmWmmmTÁ'Amm
Í-mmmmmmmmmmmmWmmm-mfíu4iiíÍíÍ
&JílmWmmmmmmmmmm%"
mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmOmTm'
J világ leggyorsabb embere"' Annakioeén aB_--elx-_- z tpusu
fokozottabb gjorsasággal Ha a
van előnyben aki a másikat meg-előzi
Ezt az elméletet amerikai kato-nai
vélemény így egészíti ki:
Aki előbb üt annak van még
egy előnye: tudja hogy mikor ül
vissza a másik Aki tehát erre a
visszaütésre lelkiismeretesen fel-készül
az nyugodtan üthet
A mai világhelyzetre jellemző
hogy erről a kérdésről Ameriká-ban
is ennyit beszélnek a nyilvá-nosság
ciött A szovjetben már
J950 óta jelszó lett főleg a hadse-regen
belül hogy állandóan ké-szenlétben
kell lenni „az imperia-listák
támadására" s adott időben
ezt feltétlen meg kell előzni
A „first blow" kérdésében ter-mészetesen
előnyben van a dikta
VÉGÓRÁI
ról is teljes függetlenség Algír-nak
és az eddiginél is sokkal en-gedékenyebb
politika Marokkóval
szemben
EMBERSÉGES OSTKOMZAlt
A FRANCIAK ELLEN
Nem valószínt! hogy a rövid-látó
frania gyarmati politika haj-landó
legyen Ilyen engedmények-re
Legalább Is Tunisz követelését
a francia csapatok kivonásáról
különböző cllenjavaslatokkal Igye-keznek
ellensúlyozni Például az-zal
hogy a franciák kivonulása
esetén NATO-csapato- k vonuljanak
be n tuniszi támaszpontokra Bár
'Anglia' támogatja ezt a javasla-tot
Washington határozottan elle-ne
foglal állást
! Különben sem valószínű hogy
a tuniszi kormány Ilyen megoldás-ba
beleegyezzék A Bisertában ál-lomásozó
francia csapatokat a tu-niszi
hadsereg blokád alá vette
Az egyetlen sábndoh hagyott
úton csak élelmiszert engednek
át és az erődben lévtf katonák
hozzátartozóinak hetenklnt egy-szer
engedélyeznek rövid látoga-tást
El kell Ismerni hogy tv a
mód legcmberségcscbb a eddigi
ostromzárak történetében de mé-gis
csak harci cselekmény jelle-ge
van Tuniszban még Bourgul-ba
mérsékelt sellemc az Irány-adó
A város utcáin a francia
polgári lakosság még bántatla-nul
közlekedik a tárgyalások
útja még nyitva van De kérdés
hogy meddig?
A puskaporos hordó alatt már
ég a kanóc Es ha n franciák nem
hajlandók kivonulni Blscrtából
Bourguidának két választása van:
vagy maga áll n függetlenségi
harc élére vagy őt is elsodorja a
tuniszi nép haragja és át kell
hogy adja helyét egy új Nasscr-nak
Ebben az esetben a harc még
sokkal súlyosabb és kegyetlenebb
i-'v-V
™-J- --£
túra a hadi kiadások előteremté-sében
éppen úgy mint az orvtá-madásban
Éppen ezért ma már
nem csak az USA katonai körei-ben
de á Szenátusban Is többen
vannak akik ezt a kérdést lét-fontosságúnak
tekintik
Ügy tűnik elmúlt az az idő
amikor a szabályok betartására
a tisztességre a fair play-r- e való
hivatkozással kitegye magát a
pusztulásnak egy ország olyan
gátlástalan hatalommal szemben
amely nem ismeri ezeket a fogal-makat
Nem kétséges ha a kom-munizmus
győzne azonnal elta
posna minden tisztességet Van-- c
hát vele szemben helye az erköl
csi meggondolásnak? Ezt kell cl- -
dilntcni!
n megegyezés még kilátástalanabb]
és n vörös Infiltráció még eröscbbl
icsz
Franiaország cbb:n a harcban I
nem számíthat szövetségesei se- -
gltségérc Ami pedig nem sikcrilltl
a gyengén szervezett algíri felks-f- l
lők ellen még kevésbé képzclhe-- J
tő el a megszervezett arab álla- -
mokkái szemben
AMIT MOST NYUGAT
TUNISZBAN TANUL
Az évek óta húzódó algíri 'hd-- J
ború eddig Is rendkívül népszerűt
len volt n francia nép körébcnl
Kormányok egész sora bukott be-le
n kérdés rendezetlenségébe
Bár- - Pincaut külügyminiszter kije-lentette
hogy a kormány nem tu
dott előzetesen a bombázásról ósl
ezzel részben n katonai veetésrcJ
részben Lacost-r- a hárította n fele
lősséget mégsem valószínű hogyj
11 Galllard-kormán- y átvészelheti m
randa nemzetgyűlés legközeleb-bi
vitáját Különösen -a- ltkor nem
ha erre a vitára a Biztonsági TaJ
liács ülése után kerül sor
A Biztonsági Tanács soros cI-- J
nölco Jelenleg Soboljev a sovjetl
orosz delegátus Mivel pedig
Bltonságl Tanács ügyrendje aj
elnöknek Igen nagy hntáskörti
biztosít és mert a nyugati ha-talmak
nem Igen állhatnak ki szö
vetségesük védelmében Franc
országot valószínűleg agresszor- -
nak fogják bélyegezni
Kérdés ml várhat l'rnnclaor-- l
szagra ha az Egyesült Államok!
nem támogatja tovább? Ez az
szag eddig is a nyugati védelrr
közösség leggyengébb pontja
A többi európai államokban ugyail
egyre erősödik egy Amerikától
független út gondolata de nenl
valószínű hogy ennek első gyxJ
kortatl megnyilvánulásaként hal
Jandók lennének Párizst nz hnp'jj
rialista háború ballasztjával men
(Folytatás a 2 oldalon!
rr
i i" í V ]r i í
- --"— " ki i7 MÍr ín
-- i 1 '-~-
w-" - 7
Hírli-- Miá -
'
-- í =
'
mmmmmmmmmmM-4lliUWl'WÍíM- j " Y
iiiiiKIHk-liilrMliiill'- i AwM 0mtm -- '
XííHÍ-- i ti i M#íá w4ííií 1 I'T-il- i VÍtí'Víllf
: 'tttUtAJlliWÉM uhr%&4fzí S&íMfAtf$fiWM£W%lí'MZtéWT$)$
HiiiiiiBiSiHiSiSKPÉIIilS mmmmmmmmmWmmmmmmmmmmmWpMmmmmmmmmmmmmmmWWmW'ímWiym í € ft-Mlf- l MmUWM mmmmmmmmmmW3mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmW$S
mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmYmmWmmmmmmmmmmm'-'mmmmmmm- É ' (íöl ' '['J &íí''mW%&WW3M§MmMáí mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmKmmmSmm9M'ÉmmmmmmmmW )H ffl&'&WM%:WPJw
iimmjmimimiHmmHBSmhWmmimiimmHimmimmÍmlmÜmiWSlmSmmimimimimimimimimimiBmmimmTmlmmtmlWfJi&jrW'M'Ir%f$'xWÚí:$M%% mmmmmmmmmWmWmBSmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm}mmmmmM t--
' f'-W%f%P-
?
cinict kap'ta'még 1952-be- n az amerikai Iván Kinchcloc bcrcnülő-nilo- í
- nnn HL I III II t _Jtr# Hint-- CTPrinl l7 kflril geppe
belül 35 kilométer magassagnaK leiéi meg ívmcnciou Kaun-uji-j mim uw™ - " "~" r í ' n? - j- -i a tl_l n lnrsl c-rort-nt
min natrvnhh maSOSSaCOt IOZ elCml
kísérlet sikerül I Kinchcloe „a világ legeslcggyorsabb embere leszi
tKMU „W'ift HJ „THr'J ?:tTwita'jvWiWaaiiaTggtjjü-j-tJiii)'jjjJuaj- Mi III III" I „ !! MJWBU-HJjU- a lUAMüuitiamnm pMwpujJUimiaiiimjuíiAiHi mi J'-IJI!—l!i-!ilJ--
IJ _--
I fi'
I