Magyar Elet, August 04, 1973

              Nem sokaság
hanem Lilék
i szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 26 'o 31 XXVI évfolyam 31 szám
K " m — II I II ""— — L'J I L— -- — I I I I II I ! JLL ___
a Ház és a
93 L
Wa S I
A és a kínai
Az Elnök a szenátusi bizottság idézését nem veszi figyelembe — A JA-XE'- S
FIGHTING SHIPS a világ hadihajóinak nyilvántartó katalógusa leg-újabb
kiadásában így ír: „A szovjet hadfilotta saját és
búvárhajóival kiegészítve jelenleg a világ legerősebb tengeri hadereje" — Az
angol kiadmány a kínaiakról így ír: „Kína főleg önvédelemre rendezkedik
be hogy 2500 mérföldes tengerpartját megvédhesse Uj tengeralattjárói nuk-leáris
meghajtással rendelkeznek " — Egy arab gerilla-szervez- et feje Bej-rutban
nyilatkozott: „A Japán Légitársaság Jumbo-jetjé- t azért robbantottuk
fel mert Japán legutóbb a Tel Aviv-- i nemzetközi repülőtéri támadás áldoza-tainak
6 millió dollár kártérítést fizetett — A légikalózokat a líbai hatóságok
őrizetbe vették — B— 52 bombázók Kambodzsa fővárosa körül tömörült
támadtak — Szavaz a görög nép a 110 éves Glücksburg ki-rályi
dinasztia megszüntetése és a köztársaság kikiáltása továbbá az elnök
személye ügyében Papadopoulos ideiglenes elnök az egyetlen jelölt „Ha fej
én győzök ha írás te vesztettél" alapon biztos a megválasztása — Jacques de
Boullardiére vezérőrnagyot nyugdíjba helyezték a francia nukleáris kísérletek
ügyében hangoztatott ellenvéleménye miatt — Castro békülékeny hangot
ütött meg az USA irányában feltehetően orosz nyomásra
HARC A FEHÉR HAZ
HANGSZALAGJAI ÉRT
— „Ha Nixon elnök nem
bocsátja rendelkezésre a
elhang-zott
ós irodájában felvett
beszélgetések hangszala-gait
azesetben arról tájé-koztatom
az Elnököt hogy
a Szenátusi Választott Bi-zottság
vétkesnek tartja
öl" — mondotta a héten
Sam J Ervin a Bizottság
elnöke
AZ ELŐZMÉNYEK:
Alaxander Butterfield
(Hakleman v beosztottja)
bevalotta hogy 1971 óta a
Titkos Szolgálat hangrögzí-tő
berendezést szerelt fel
az „Ovális Teremben" és az
elnöki
amely „hasonlatos volt az
előző (demokrata) admi-nisztráció
berendezésé-hez"
Mint a múlt héten közöl-tük
Nixon elnök
megtagadta az elnöki
beszélgetéseket
kiadá-sát
Az Elnök parancsot adott
hogy a titkos ügynökök
„nem lehetnek vallomást
azokról az eseményekről
amelyeket az Elnök vagy a
nniuiraan EIUMIDIM
Fehér Ház biztonságának
megőrzése közben észle-ltek"
Az elnöki hivatal a hang-szalagok
felvételét azzal in-dokolta
hogy — mint a
múltban —
történelmi
megőrizzék
az utókor számára
így például a Kennedy
Könyvtár őrizetében John
Kennedy 68
és 125 elnöki talál-kozás
hangszalagjait tart-ják
nyilván
FONTOS DÁTUMOK
AZ ELNÖKKEL
1972 szept 15 — Dean
— vallomása szerint — ek-kor
közölte az Elnökkel
először a Watergate-üg- y cl-palástol-ási
kísérletét
1973 febr 27 — Dean
— vallomása szerint —
az Elnök ekkor fejezte ki
meggyőződését hogy az
események „féken tartha-tók"
bár ő (Dean) ennek
ellenkezőjét hitte
1973 febr 28 — Dean
— vallomása szerint —
ekkor jelentette hogy az
elpalástolási kísérletek
„bűnügyi síkra" terelődtek
és hogy öt (Dean) bűnvádi
A lenti cím alatt írt cikket dr Harangozó Ferenc a
Burg Kastl magyar gimnáziumá-nak
igazgatója az „Életünk" c Svájcban megjelenő lap-ban
Ebből idézünk most részleteket:
— Iskolánkban befejeződtek az érettségi vizsgák
Húsz diákunk indul neki az egyetemi életnek 1958 óta
már 499-r- e rúg a száma azoknak akik magyar érettsé-git
(ehettek
— Az egyetlen szabad magyar középiskola tanárait
— és hisszük — minden ötudatos magyar ember ide-kint
és odahaza is szinte éget a kérdés: hová tart ez a
végzett magyar ifjúság?
— Itt különösen két kérdés vetődik fel:
1 Van-- e ennek az emigráns magyar ifjúságnak cgyál-Uilá- n
a nemzet érintő
2 Akarja-- e és meri-- e vállalni az ebből reá háramló
kötelességeket?
— Hogy van felszínes minden
külföldre vetődött vagy ott született magyar fiatalnak
még azoknak is akik már alig beszélik a magyar nyel-vet
az köztudomású De ezeknek a
a sajnos nem terjed túl az olim-pián
vagy a nemzetközi ahol
a magyar csapatnak szurkolnak vagy ha nem ebben
clik ki akkor cigányzenén a gulyáson
es az erős magyar pálinkán lelkesednek De már ko-moly
magyar könyvet magyar újságot vagy folyóira-tot
nem olvasnak Kitüntetés számba veszik ha idegen
lányoknak udvarolhatnak vagy idegen fiú udvarol ne-kik
és legtöbbször veiül együtt alá is merülnek a nem-zetközi
színtelenségbe
— Nem ezekről a fiatal magyarokról beszelünk pe
dig sajnos ezeknek a száma a nagyobb hanem azokról
I
eljárás alá vonhatják az
igazság eltitkolása miatt
A Fehér Ház hivatalos
változata mindennek ellent
mond: állításuk szerint a
Watergate-üg- y akkor még
nem jelentett bűnügyi bo-nyodalmat
1973 március 13 — Ta-lán
a legdöntőbb beszél-getés
lehetett amikor
Dean kijelentette hogy a
Watergate épületbe a be-törésért
elítéltek lepénze-lés- e
és hallgatása egymillió
dollárba kerül Ugyanek-kor
került szóba — Dean
szerint — az elnöki kegye-lem
kérdése az elítéltek
börtönidejének megrövidí-tésére
1973 április 15-cr- öl
szólva Dean úgy vallott
hogy akkor „az volt a be-nyomása
hogy a beszélge-tést
hangszalagra veszik
abból a célból hogy majd
őt tegyék meg a bűnbak-nak"
Jelenleg az a helyzet
hogy a Bizottság tagjainak
javarésze úgy véli: az El-nök
a kérdéses hangszala-gok
rendelkezésre bocsátá-sával"
tisztázni tudná ma-gát
a „hallomásból" (és
Dean vallomásán kívül) és
HUNGÁRIÁN MAGYAR
Alkotmányjogi ellentét Fehér törvényhozók között
szovjet flotta gyarapodása
repülőgép-parkjáva- l
csa-patösszevonásokat
Watcrgate-ügybe- n
dolgozószobában
rögzítő-hangsza-lagok
dokumen-tumokként
telefonbeszél-getését
nyugat-németorszá- gi
egyetemességét magyarságtudata?
magyarságtudata
„tömeg"-magyarok-na- k
magyarságtudata
labdarúgó-mérkőzéseke- n
magyarságukat
LIFE
auu 4
Ujabb Jumbo robbant
„másodkézből" eredő félté'
telezett vádak alól
1973 szombat
Az Elnök ezt a hivatalá-val
járó legfelsőbb végre-hajtó
hatalom megsértésé-nek
veszi a szalagokat el-nöki
okmányoknak tekinti
melyeknek titkosságát (egy
1807-bő- l származó jogi pre-cedens
szerint) ő állapítja
meg Közben népszerűsége
— a Gallup közvélemény-kutató
intézet statisztikái
szerint — 40 százalékra
csökkent ugyanakkor ez a
mutatószám a vietnami
tűzszünet és a béke beje-lentésekor
68 százalékot
jelzett
ELNÖKI HULLÁM-VÖLGYEK
Az elmúlt 3 évtized alatt
minden USA elnök átélt
egy-eg- y jelentős hullámvöl-gyet:
Truman hivatalbalépésc-ko- r
a népszerűsége 87 szá-zalék
míg a koreai háború
idején 23 százalék volt
Eisenhower mutatószá-ma
a genfi csúcskonferen-cia
idején 79 százalék
míg a gazdasági pangás
(1958 április) idején 49 szá-zalékra
süllyedt
Kennedy a kubai „raké-taválság"
megoldása után
nagy népszerűségnek ör-vendett
melyet a 83 száza-lékos
mutatószám jelzett
de a polgárjogok erőszako-sabb
érvényesítése idején
csaknem 30 százalékot zu-hant
a népszerűsége
Lyndon Johnson 1964 ja-nuárjában
azaz hivatalba-lépése
idején 80 százalék
népszerűségnek örvendhe-tett
ami a vietnami háború
idején (pontosabban 1968
augusztus végén) csekély
35 százalékra zsugorodott!
Ifjúságunk magyarságtudata
rkik előbb-utób- b vagy a szüleik vagy a magyar iskola
a magyar zene és dal magyar barátaik a magyar iroda-lom
vagy egy otthoni látogatás magyarság-élmény- e ha-tására
rábébrednek magyar mivoltukra Ezek a telje-sen
idegen világban talán már nem is beszélik a ma-gyar
nyelvet mégis szívük titkos sejtéssel rádöbben ár-ia
ami emberi lényük veleje: az eredetükre és ilyen-kor
örökre elkötelezik magukat azzal a sokkal szegé-nyebb
és sokkal kisebb régi hazával a magyar népük
sorsával
— Egy nagyobb lány aki már semmit sem tudott
magyarul mikor Kastl-b- a jött azt írta szüleinek Dél-Ameriká- ba
az első hónap után: „Bár nem értem meg
egészen a templomi éneket de van néhány csodálatosan
szép van egy különösen szép amelyik úgy végző-dik:
„Szegény magyarokról " és ezt itt úgy éneklik
hogy mindig kicsordulnak könnyeim" Majd így foly-tatja:
„Nem tudom miért de mindennap jobban meg-szeretek
mindent ami magyar Ezért szeretnék na-gyon
gyorsan megtanulni magyarul"
— A második kérdés pedig így hangzik: tudja-- e és
meri-- e az öntudatra ébredt emigráns magvai ifjúság
vállalni az idegenben a magyar sorsot?
— A legjobb magyar családok ezrei küzdenek még
gyermekeik magyarságáért A magyar iskolák és a
cserkészet megtesz mindent ami erejéből telik De a
magyar ifjúságnak nincs összefogó szervezete vonatko-zik
ez főleg a főiskolásokra Még reménytelenebb az
iparban és kereskedelemben elhelyezkedett ifjúságunk
sorsa magyar szempontból Azok a magyar fiatalok kik
bekapcsolódtak a Magyar Cserkészetbe kivételt képez-nek
Számuk ötezer körül van de mi ez a százezrekhez
1 épest?
W E3
H UJABB KORONA
HULL A PORBA
Negyven évi kormányzás
után Mohammed Zahir sah
Afganisztán királya úgy
érezte biztonságban kül-földre
távozhat hogy egy
itáliai kis napfényes szige-ten
Ischiában kikúráltassa
szembaját
Mialatt a király a Nápoly
közelében fekvő szigeten
a hévvízforrások vizével és
rádióaktív iszappal kene-gette
fájós szemeit
királyságából egyik
napról a másikra köz-társaság
lett
Az államcsíny tervezője
a volt miniszterelnök:
Daoud tábornok volt aki
a kabuli főváros rádióján
bejelentette hogy fegyveres
csapatok megszállták a ki-rályi
palotát a repülőteret
és más fontosabb gócpon-tokat
továbbá azt is hogy
„a zsarnoki hatalmat igazi
demokráciával cseréli fel"
Daoud 1953-tó- l tíz éven
át szolgált mint miniszter-elnök
a szárazság-sújtott- á
szegény országban (az évi
kereseti átlag csak 88 dol-lár!)
és azalatt ügyesen ke-verte
a kártyát: a stratégiai
fekvésű állam érdekeinek
megfelelően amerikai és
szovjet segítséget is elfoga-dott
A hintapolitikát
Daoud ismert mondása így
jellemezte:
„Akkor érzem magam a
legjobban ha egy amerikai
cigarettára gyújthatok egy
orosz gyufaszál lángja mel-lett"
— mondogatta tréfá-san
Mivel Moszkva a legutób-bi
20 év alatt másfélmil-liárd
dollárrt nyújtott ka-tonai
és gazdasági segély-ben
Afganisztánnak ami jó-val
túlszárnyalta a wash-ingtoni
félmilliárdot — a
szovjet gyufa lángja ma
aránytalanul nagyobb mint
az USA cigaretta parazsa
MINDSZENTY
KARDINÁLIS
LONDONBAN
„A nyolcvanegyéves her-cegprímás
számo1 külföldi
magyar szemében a hideg
háború jelképét testesíti
meg" — írja a július 30-- i
TIMES magazin — anél
kül hogy ezt a hamis beál-lítást
valamivel is megin-dokolná
— majd így foly-tatja:
„1949-be- n Mindszentyt
hazaárulásért kémkedé-sért
és feketepiaci üzérke-désért'
a kommunista re-zsim
elítélte Hét évet töl
tött egyeszár kában négy
napi szabadságnak örülhe-tett
az 1956-o- s felkelés ide-jén
és amikor az oroszok
visszatértek további 15
évet töltött az USA nagykö-vetségén
önkéntes számki-vetésben
1971 óta Magyar-ország
hercegprímása Bécs-ben
él és Pál pápához inté-zett
levele szerint „imád-ság
cs penitencia tölti be
életét "
H H HBH 1
e s
Lírgett Indqtendcnl
Cuudiin Werlly
!a llic UungaríaQ LAoguage
Ara: 20 cent
26 évvel ezelőtt látogatott utoljára Mindszenty József hercegprímás Kanadá-ba
Most ezeréves kereszténységünk évfordulójára szeptember 22— 23-á- n új-ra
Torontóban üdvözölhetjük majd A képen Mindszenty bíboros miséje a to- rontói Szent Erzsébet plébániatemplomban
Frey András:
Külpolitikai hazárdjáték
Az a tény hogy Kína hidrogénbombával válaszolt az amerikai —
orosz atompaklumra mutatja hogy Pekingben is látják milyen mesz-szir- e
megy az együttműködés Washington és Moszkva közölt
Egy pénteki napon írta alá Nixon és Brezsnyev a szerződést melv-np- k
4 szakasza azt mondja hogy ha a világ bármely pontján olyan vál-ság
tört ki amely később kihatásaiban atomháborúra ezcthct akkor
ezt Washington és Moszkva együtt igvekszik majd elintézni
öt nappal később ment végbe Nyugat-Kínáb- a (a szinkiangi Lop Nor-ná-l)
a „termonukleáris kísérlet" És az ezután való pénteken tehát egy héttel az amerikai-or- osz szerződés megkötése után viselkcdflt Peking
úgy mintha orosz támadást várt volna Ezen a napon történi hogy a kis
repülőterektől eltekintve egész Kínában minden egyes katonai és pol-gári
légi kikötőt hirtelen lezártak
Az orosz támadástól való félelemnek az lehetett az alapja hogy a
június 22-é- n megkötött amerikai— orosz „atompaklumot" és főleg 4- - sza- kaszát úgy fogták fel (nem csak a kínaiak!) hogy ha adott pillanatban
kínai —orosz összeütközés fenyegetne akkor Washington nem mint sem-leges
harmadik vagy mint pártatlan közvetítő lépne lel hanem mint
Moszkva partnerc
NIXON TOVÁBB HATRAL
Ez is és más jelek is arra vallanak hogy Nixon megint nagvobb és
cgyoldalúbb engedményeket tett Brezsnyevnek mint amire a kívülállók
számítottak
Ha a Washington— Peking —Moszkva háromszögön belül a szovjet-kormányna- k valóban sikerült Nixont a maga oldalára húznia akkor ez
volt a legnagyobb eredmény amit Brezsnyev Amerikában elért
Utána következnék fontosságban az a koncesszió hogy Nixon felad-ta
az amerikai honvédelem egyik sarkkövét Nevezetesen azt az elvet
amely szerint a fegyverkezés korlátozását illetően a szovjet ígéreteiben
nem lehet megbízni Amerika tehát csak akkor kötelezheti magát atom-arzenálján- ak csökkentésére ha ennek orosz részről való végrehajtását is
a helyszínen nemzetközi ellenőrzésnek vetik alá
Ennek ellenére a június 21-é- n aláírt elvi deklarációnak ugyancsak
a negyedik pontjában Nixon hozzájárult hogy a további úgynevezett
SALT-cgyezményekb-cn
az Egyesült Államok a vcriíikáció terén meg lóg-nak
elégedni „nemzeti eszközök" alkalmazásával Ez azt jelenti hogv a
„stratégiai támadó fegyverek" (vagyis a hidrogénbombákkal ellátott in- terkontinentális rakéták) korlátozására lett ígéretek beváltását mégsem
nemzetközi bizottságok fogják a helyszínen felülvizsgálni hanem Ame-rika
is a Szovjetunió is saját magát fogja ellenőrizni
A baloldal azzal érvel Nixon külpolitikája mellett hogy a müboly-gókk- al mindent szemmel lehet tartani De ez nem igaz A legfontosabb
atomfegyver (a MIRV-ne- k nevezett atom-fejbokor- ) gyártásának csak a
kísérleti stádiumát lehet kívülről megfigyelni de azt nem hogy hány
hidrogén-lövedékr- e hány MIRV-e- t szerelnek föl Ezt csak a helyszínen
a földön lehet ellenőrizni
Döntő erejű elvi-politik- ai engedmény volt az is hogy a közép-európ- ai csapatcsökkentés kérdésében Nixon formálisan elcjletle azt a kezdettől
fogva hangoztatott alapkövetelményt hogy a csökkentésnek aránylagos-nak
kell lennie Vagyis hogy mivel a Közép-Európáb- ól kivonandó orosz
erők néhány órás szárazföldi úton könnyen és gyorsan visszatérhetnek
mostani pozíciójukba az Atlanti-óceá- n másik oldalára átvitt USA-csapa-tok- at és fölszerelést tankokat stb sokkal nehezebb lenne ismét Euró-pába
küldeni
Nixon eredetileg ragaszkodott ahhoz hogy a helszinki-- i Európa-értekezlet- et csak akkor szabad összehívni ha a közép-európ- ai csapalcsökken-lé- s
kérdésében komoly kilátás nyílt a megegyezésre mégpedig az előbb
említett aránylagosság értelmében Később ebben is megretiráh és bele-egyezett
hogy az Európa-konferenci- át elkezdjék már akkor amikor a
csapatcsökkentési értekezletnek még az előkészítéséhez sem fogtak hoz-zá
Most pedig Brezsnyev jöttére még tovább engedett és az aránylagos-ságról
is lemondott- - Még az értekezlet címéből is hagyta törülni a „ba-lance- d" szót
WASHINGTON ÍGÉRETEINEK AZ ELLENKEZŐJE
KÖVETKEZETT BE
Ez Nixon részéről logikus volt A helszinki-- i és a bécsi konferenciát
Bonn és Washington egész keleti politikáját a szovjethez való nyakló
nélküli közeledést mind azzal magyarázták hogy az amerikai és nyugat-német
engedményektől két nagy eredményt lehet várni: a közép-európ- ai amerikai és orosz erők csökkentését és a vasfüggöny enyhítését
Ennek azonban az ellenkezője következett be Az orosz gyeplöt Kelet-Eu-rópában
még szorosabbra fogták és a közép-európ- ai orosz konven-cionális
haderőket — amelyek már úgyis nagy fölényben voltak a NATO-va- l
szemben — még jobban megnövelték
Erre az orosz kihívásra Washingtonnak két válasza lehetett Rámu-tatni
hogy a Helszinkiben és Bécsben nagy garral megrendezett értekez-letek
zsákutcába jutottak s ma már csak arra valók hogy az orosz pro-paganda
a nyugati közönséggel elhitesse hogy az európai enyhülés fölös-legessé
teszi a nyugati fegyverkezést
(Folytatás az 1-- ső oldalról)
1973 — Az ezeréves kereszténységünk esztendeje