Magyar Elet, June 04, 1966

              Wifc&M HlV ífel!
a „:L~ -- -- - - -V-- --— — fiűw3aí®B?6ta
HWGAÉWfLIFE f 1
Nem tcknság JF
hanem Lélek e__ __ í szabad nép Un
tsuda dolgokat LargcsL Indeptndenl
Conndino Wcckly
BERZSENYI fa tte Haagiriia Lasgti ig
IJlllUUaMlBJJJJJIILIIIJI
Vol 18 No 23 XVIII évfolyam 23 szám Torontó Í966 június 4 Ara 15 cent
MMuM-AlVlll-lVtllWtK:VWVVVVVl'V- A
Merénylet Fidel Castro ellen !
Castro új propaganda-hadjárat- a
V
A hét politikai eseményeit talán az jellemezte legjobban hogy a világot az cpv
ülettel ezelőtt foglalkoztató kérdések közül egy sem oldódott meg Sőt néhány
nemzetközi probléma súlyosabbá Vietnamban a rend még mindig nem
állt helyre Dalatban a buddhisták visszatértek régi tüntetési módszerükhöz
az önégetéshez Londonban a tovább rontotta a gazdasági és
belpolitikai helyzetet míg a megoldatlan rhodesiai kérdés fél Afrika haragját
zúdította Wllson miniszterelnök nyakába A választásokra készülő Dominiká-ban
Balaguer elnökjelölt komplikálta a helyzetet az utolsó pillanatokban való
visszavonulásával Havannában Fidel Castro indított újabb amerika-ellene- s pro-paganda
hadjáratot míg Európa figyelme egyre inkább De Gaulle közeli szov-jet
látogatásán összpontosult Ilyen körülmények között nem csoda ha az uj
ságok címei hétről-hétr- e egyformának látszanak
D CASTRO
ÚJRA LAZÍT
Szokatlanul hosszú hall-gatás
után Fidel Castro a
vörös kubai "vezér" ismét a
porondra lépett s újabb A-merika-ell- enes
propaganda
hadjáratot indított A hét c-lej- én
ugyanis a guantanamoi
amerikai támaszponton az
őrök agyonlőttek egy kubai
katonát aki behatolt ameri-kai
területre Castro kijelen-tette
hogy a katonát szán-dékos
provokáció céljából
lőtték agyon s megint ame-rikai
inváziós célokról kez-dett
kiabálni Havannai
diplomaták azonban nem
nagy jelentő-ségét
Castro tirádáinak
mert szerintük mindez csak
azért történt hogy
Castro újra az amerikai
imperialisták áldozatának
tüntethesse fel magát és
elterelje a figyelmet ha-nyatló
hatalmáról és gazdas-ági-
politikai kudarcai-ról
Mindez azonban nem tar-totta
vissza a szakállas for-radalmárt
annak bejelentő-iétől
hogy az amerikai ro-konokkal
rendelkező mene-külni
váTÓk elfogytak s
ezentúl olyanokat küld az
USA-b- a akiknek ott roko-naik
nincsenek
December óta az ameri-kaiak
22 ezer kubait szállí-tottak
Miamiba akik rokon
vagy nem rokon szemmel
láthatóan nem félnek az
"amerikai imperializmus-tól"
B ÉLO FÁKLYÁK
VIETNAMBAN
Az egyesült erők csapatai
a héten tovább folytatták si-keres
harcaikat a Viet Cong
Egy
flf'-v'--
ellen és több kisebb kom-munista
egységet semmisí-tettek
meg míg más na-gyobb
alakulatoknak hatal-mas
károkat okoztak A hal-z- ai
frontról azonban nem
sok jót lehet jelenteni Szaj-gonba- n
viszonylagos csend
uralkodott s Da Nangban
sem ropogtak a fegyverek
De a Da Nangtól mintegy 55
mérföldre fekvő Hue váro-sában
a buddhisták össz-pontosították
erejüket s to-vább
folytatták a Ky kor-mány
elleni harcot Egy má-sik
buddhista gócpontban
Dalatban is tovább folyt
az izgatás melynek követ-keztében
ö t buddhista
köztük 3 nő halálra é-get- te
magát az utcán
Mindkét városban komoly
tüntetések voltak Közben
Phan Van Khoa a vietnami
1 hadtest parancsnoka ki-vonult
a városból hogy elke-rülje
a fegyveres összecsa-pást
A buddhisták és egyes
a Ky kormányt nem támoga-tó
katonák között is sú-lyos
ellentétek törtek ki s
a lázadó szerzetesek egyre
kevesebb szimpátiát kapnak
a nyugati újságíróktól is
Ugyanis a buddhisták mint-egy
40 nyugati riportert
csaltak be az egyik pagodá-b- a
ahol túszként fogva tar-tották
őket míg szerzetesek
a holttesteket és síró gyere-keket
"megfelelő" helyzetbe
állították a nyugati fényké-pészek
számára Felismer-vén
a csapdát az újságírók
az életüket kockáztatva ki-törtek
a pagodából — mire
a buddhista vezetők "pub-licity- "
hiányában elmene-kültek
a egy
mondotta a felejthetetlen Kabos Gyula a
"Lovagias ügy" című filmben amelyben J ügyefogyott tisztviselőt játszik aki aktá
kat bélyegez A bélyegzőt egyszer a festék-pánnáb- a
üti majd utána csak rálehel és
bélyegez szorgalmasan
Ki gondolta volna akkor hogy egyszer
minden akta $850-b- e fog kerülni?
Persze nem Pesten ahol a filmet annak-idején
játszották hanem Ottawában a
Magyar Népi Demokratikus Köztársaság
Nagykövetségén ahol egy bélyegzőért no
meg egy aláírásért $850-e- t kell fizetniök
az ügyes-bajo-s dolgaikkal odaforduló ma-gyaroknak
Mire kell a bélyegző? óhazái hagyatéki
ügyekben peres eljárásokban nyilatkoza-tokat
fordításokat kell Magyarországra
küldeni de a külföldi (ez esetben kana-dai)
közjegyzők hitelesítését a magyar bí-róságok
és egyéb hatóságok csak akkor
fogadják el ha a kanadai közjegyző alá-írását
és pecsétjét a magyar külképviselet
láttamozza Ezért a láttamozásért $850-e- t
i kell fizetni No meg a portóköltséget
Természetesen más országok diplomá-ciai
képviseletei is számítanak konzuli il-letéket
de hazafiúi büszkeséggel állapítjuk
meg hogy egyik sem számít annyit mint
-
# W
á átffe m ES28ÍI
1 1
vált
B DE GAULLE
MOSZKVAI
ÜTJA
Nem egészen négy hét
múlva Charles De Gaulle lá-togatást
tesz Moszkvában
Mióta a francia elnök terve-it
hozták
sok spekuláció
látott napvilágot az újságok-ban
s majdnem minden
véleményt
De Gaulle ter-veivel
Az e-gy- ik
legutóbbi és
vélemény most látott
napvilágot Henry Tanner a
New York Times
szerint az elnöknek
több célja is van: teljes
és független
akar adni
Ezenkívül De Gaulle —
1
3: m—o síTSH £&z= _a i%
Gdansk — A lengyel
(Danzig) va-sárnap
több száz római kato-likus
tüntető letépte az utcá-kon
vallás-ellene- s
és elégette
azokat Több
rendőr jött a hely-színre
akik a tüntetők egy
részét több nyugati újság-íróval
együtt
Tokyo — Indonézia képvl
selől elfogadtak egy japán
javaslatot mely szerint egy
nemzetközi egyezmény alap- -
TAKÜRT
párna lehellet
6WBM U W @l@
tengerész-sztráj- k
tu-lajdonítottak
nyilvánosságra
diplomáciai
kommentátor
nyilvánított
kapcsolatban
legérdeke-sebb
kommen-tátora
füg-getlenséget
atomfegyvere-ket
külpolitikát
Franciaországnak
n:HiinfininSinii!iHi:iKiii'n!i:H::::i:i"i!iiii
ki-kötővárosban
kifüggesztett
plakátokat
teherautó-rakomán- y
letartóztat-ták
a magyarországi Dánia semmit sem szá-mít
felülhitelesítésekért
csak jóvátételi ügyekben hitelesít díj-mentesen
egyébként 300000 DM perérték-ig
$250-ér- t ezenfelül 5500-ér- t Izrael meg
elégszik 5150 konzuli díjjal Görögország
5250-e- l Jugoszlávia amely ugyancsak a
nincstelen országok közé tartozik és u-gyanc- sak
nagy szüksége van "kemény va-lutára"
?230cal Az Egyesült Államok
konzulátusa $273-a- t kér Franciaország
$314-e- t Svédország $315-ö- t Svájc $375-ö- t
Mexikó pedig §435-ö- t Norvégia ?375-ö- t
számít Belgium $450-e- t Hollandia §375-ö- t
Japán pedig $640-e- t
Vájjon mi teszi a magyar konzuli felül-hitelesítést
ilyen drágává? A bélyegző a
festék avagy a tisztviselők fizetése? Avagy
a nyugati valuta szeretete?
Nem tudjuk de úgy véljük hogy örök-ségről
lemondó és ajándékozási nyilatko-zatokat
amelyek végeredményben Magyar-országon
lakó egyének vagyonát növelik
díjmentesen kellene kezelni minden e-gy- éb
okmányt pedig mérsékeltebb díjért
kellene felülhitelesíteni Vagy ha a nagy-létszámú
nagykövetség költségei teszik
ilyen borsossá az árakat inkább kereszte-ljék
át a nagykövetséget kiskövetségra
De Gaulle Moszkvába készül
:ítíSíiiííU:íurnn=Hi:uiiin!nniHiííU:niHijU!Hi:nnini:i :fi&t4yoM
Tanner szerint — csökken- -
teni akarja az USA európai
befolyását enyhíteni az Eu-rópát
kettéválasztó hideghá-borút
és végül
előkészíteni egy új Euró-pát
mely az Atlanti óce-ántól
az Uraiig terjedne és'
sok független államból- -
állana
Hogy De Gaulle mit vár
az oroszoktól azt nehéz meg-jósolni
s Tanner sem bo-csájtkoz- ik
meggondolatlan
jósolgatásokba De biztos
abban hogy moszkvai útjá-val
De Gaulle nem csak sa-ját
függetlenségét akarja
hangsúlyozni hanem a né-meteket
"fenyegetni" Min-denesetre
Tanner kijelenti
De Gaulle minden oldalról
biztosította magát: moszk-vai
útját a NATO elleni tá-madása
előtt jelentették be
míg a látogatás maga a NA-TO-ellen- es
beszéd után tör-ténik
így senki sem mond-hatja
hogy az oroszok befo-lyásolták
úgynevezett Amerika-elle-nességében
BALAGUER
VISSZALÉP
A választásokra készülő
Santo Domingoban Domini-ka
fővárosában nyugati
megfigyelők meglepetéssel
vették tudomásul hogy a vá--
lyJWvF wttíwótj
Nyugatnémetor-szág
! c iSMiaaiauitórtausíuiiu':
_ ar--a O J: W 1 IWKHV!
&
V— — jh!- -
ján több állam nyújtana
gazdasági segítséget a Szu-karn- o
uralma alatt csődbe-jutott
Indonéziának
Lisszabon — Dr Antonio
de Oliveira Salazar portugá-li- a
diktátor-elnök-e forra-dalma
40 évfordulóján kije-lentette
hofej nc-- ri hagyhat-ja
el az elnöki széket mert
távozását úgy tekintenék
mint a kolonista politika
megváltoztatását
Washington — Stuart Sy
mington szenátor kijelentet-te
hogy a Szovjetunió nagy
mértékben növelte a nyugat-európ- ai
vizeken állomásozó
hadiflottájának erejét de
hozzátette hogy a szovjet
flotta még messze van attól
hogy a Nyugat biztonságát
veszélyeztesse
ros éppen a választási har-cok
idején volt a "legcsen-desebb"
Legalábbis az ut-cai
összetűzések megszűn-tek
s az egyetlen hallható
zajt a szavazók kegyeiért
küzdő pártvezérek politikai
beszédei okozták Néhány
nappal a június l-r- e kitű-zött
választások előtt azon-ban
hirtelen veszélyessé vált
a helyzet Dr Joaquin Bala-guer
az egyik elnökjelölt
ugyanis kijelentette hogy
nem indul a választáso-kon
mert nem látja min-denki
különösen a nők
szavazati jogát biztosítva
Balaguer azzal vádolta a vá-lasztási
előkészítő bizottsá-got
hogy a szavazáshoz
szükséges igazolványok ki-adásánál
rendellenességek
történtek s követelte hogy
a nők igazolvány nélkül is
szavazhassanak Ellenfele
Jüan Bosch elismerte hogy
az igazolványok kiadása nem
folyt' tökéletesen de kije-lentette
hogy az igazolvá-nyok
nélkül a szavazás le-hetetlen
és főleg ellenőriz-hetetlen
Az ország vezetői
és az Amerikai Államok
Szervezetének képviselői
lapzártakor Garcia-Godo-y el-nökkel
tárgyaltak a helyzet
tisztázása érdekében
:
liiiiiiiiiiiiimiiiimiiiipiiiiiiiiiiiiiiiiN
Sisa István
IfAtóiw
számunkban „BOMBA ROBBANT A PARLAMENTBEN" címen beszámo- -
lót elmegyógyintézeti ke
állott merényletéről Képünkön
terepét megsérült mutatjuk be a bombámé
TRIANONI MEMENTÓ
A békediktátum gyászos évfordulóján
egy 15 évvel ezelőtt papírra írást az
EUROPE és a FREE REVIEW
főszerkesztője Sisa István tollából aki 1950 és 1965
között a Tájékoztató Szemle kőnyomatossal
a újjáéledt magyarfeketítő por-hintése
ellen Sisa látnoki erejű ta-fnúság-ok
ma is változatlan érvénnyel bír
utolsó mondatai pedig szinte kísérteties módon elő-revetítik
egy megsejtett magyarellenes roham árnyé-kát
A kőnyomatoson kívül tanulmány nyomtatás-ban
sem Európában sem Északamerikában nem je-lent
meg Aktualitása miatt utóírattal ki-egészítve
— nagyobb nyilvánosság elé bocsátjuk
Sisa István maradandó érvényű megállapításait
A Front amelyről itt szólni fogunk nem volt mindig
láthatatlan Sőt: születését és létezését annakidején
erejű harsonázással sulykolták bele a vi-lág
köztudatába Akkor mikor a másik az Igazi
fronton katonai haláltusáját vívta az Monarchia s
jószimatú ügyesen politikusok elérkezettnek látták
az időt arra hogy a politikai kegyelemdöfést megadják az
Osztrák-Magya- r Birodalomnak
Az új hadszínteréül a zöld harcmezők helyett a
nirinnnmnnniiiniiiimniniiiiiimnniiiiiiiiiiiiminmininiimiiiiniiiiinininninnnminiinnniiimnnniimmnininininiiiiininmnnnniiiiniiniiiiinin
Több mint 600 Toronto és környékbeli újkanadás jelent meg a Hon John P
Ontario miniszterelnöke tiszteletére rendezett gálaesten a Casa Loma-ba- n
A St Conservative Associatlon rendezésében tartott Internatio-nal
Night keretében a miniszterelnök a Hon Alán Grossman a bűn-tetőintézetek
minisztere és a kormány több tagja megjelent Képünkön a mi-niszterelnök
valamint Mr és Mrs Grossman beszélgetnek Fazekas
aki szép magyar ruhájával nagy sikert aratott
$j£-i-r -- - iv £!rVr
í%~~ '- - ~:ÍM
Múlt "
adtunk Paul Joseph Chartier torontói lakos külső
xelés alatt egyén a félreeső hely bombatépto
és a lengőajtót A balsarokban
rénylő Chartier látható
trianoni
vetett közlünk
EXILED WORLD
című
harcolt kisantant
írásában leszűrt
jórésze
a
időszerű
hallat-lan
propaganda
született
öreg
mozgó
inKBrj
front
Robarts
Andrews
valamint
Mártával
EQ9
□ B
zöld asztalokat választották gépfegyverek helyett Irógé
pek kattogtak a lövészárkok szöges drótakadályát az egész
világot behálózó távíróhuzalok pótolták s e furcsa új fron-ton
vér helyett — stílszerűen — a tinta folyt patakokban
E front katonái azután zászlaikra ráírták az "önrendelke-zési
jog" tiszteletet parancsoló jelszavát majd miután
imígyen az összes harci kellékekkel ellátták magukat ro-hamra
indultak a térdrekényszerltett óriás ellen
A roham sikerült A Monarchia katonai összeomlását
sikerült a hadviselés eladdig teljesen ismeretlen új for-májával
annak tökéletes politikai megsemmisítésével bete-tőzni
úgyhogy az összeomló egykori közös haza romjain
az önrendelkezési jog hamis prófétái megkezdhették saját-szabadal- mú
honfoglalásukat
E diadalmas front leépítésére azután a béke megköté-se
után sem került sor Az új honalapítók sikerükön fel-buzdulva
országaik határait ugyanis nemcsak erődök léte-sítésével
biztosították hanem hallatlan céltudatossággal
azon voltak hogy minél jobban megerősítsék a nyugati saj
tóban hírszolgálati irodákban és diplomáciai körökben ki-épített
hadállásaikat Az újszerű front hadvezérei támasz-pontjaikat
a világ közvéleményét irányító szakaszokon te-remtették
meg bámulatos ügyességgel Ennek a háború-ban
és békében egyaránt nagyszerűen dolgozó frontnak
egy pillanatig sem lehetett komoly versenytársa a maradi
módszerekkel próbálkozó magyar revíziós propaganda
Míg mi diadalünnepnek könyveltük el azt ha a nyugati
sajtóban megjelent egy-eg- y baráti hangú cikk rólunk ad-dig
az ellenfélnek bármikor módjában állott hogy egy-eg- y
hírszolgálati irodánál bennülő szövetségese segítségével
egyszerié újságok százai felé szórt tendenciózus hírrel ját-szi
könnyedséggel ellensúlyozza a magyar propaganda erő-feszítéseit
A személyes barátság finom szálaiból s a távíróhuza-lok
ezerkilométereiből font háló azután erősebbnek s szá-munkra
áthatolhatatlanabbnak bizonyult bárminemű drót-akadálynál
így azután legfeljebb csak nekünk volt keserű
csalódás hogy a világ másodszor is bűnösnek bélyegzett
bennünket mikor az ellenünk alakított szövetség össze-omlását
fel merészeltük használni Trianon részleges reví-ziójára
— Annak a hírverésnek mely L i d i c e nevét szin-te
lángbetűkkel írta a világ egére — sikerült néhány év-vel
később elérni azt hogy a nemzetközi közvélemény váll-rándítással
térjen napirendre azon megrázó események
felett melyek Európa közepén és Délkeleten a bosszú je-gyében
ellenkező előjellel lezajlottak Pedig e bosszú kö-vetkeztében
nem százak hanem százezrek kerültek tömeg-sírba
Mindhiába: a kétféle mértékkel mérő Nyugat me-gint
elítélt bennünket s e különös front vezérei megint tel-jes
munkát végeztek és megismételhették ha csökkent
lendülettel bár a 2 világháború után is diadalmas "hon-foglalásukat"
(Folytatás a 7 oldalon)